A BÍRÓSÁG ELNÖKÉNEK VÉGZÉSE
2023. november 6.(*)
[A 2023. december 4‑i végzéssel kijavított szöveg]
„Fellebbezés – Beavatkozás – Az Európai Unió Bírósága Alapokmánya 40. cikkének második bekezdése – Az Európai Parlament tagjai által benyújtott kérelem – Elutasítás”
A C‑249/23. P. sz. ügyben,
a ClientEarth AISBL (székhelye: Brüsszel [Belgium], képviselik kezdetben: O. W. Brouwer és T. C. van Helfteren, később: O. W. Brouwer, T. C. van Helfteren és C. Lawton advocaten)
fellebbezőnek
az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikke alapján 2023. április 18‑án benyújtott fellebbezése tárgyában,
a másik fél az eljárásban:
az Európai Bizottság (képviselik: C. Ehrbar, G. Gattinara és A. Spina, meghatalmazotti minőségben)
alperes az elsőfokú eljárásban,
A BÍRÓSÁG ELNÖKE,
tekintettel J.‑C. Bonichot előadó bíró javaslatára,
M. Szpunar főtanácsnok meghallgatását követően,
meghozta a következő
Végzést
1 Fellebbezésében a ClientEarth AISBL az Európai Unió Törvényszéke 2023. február 1‑jei, ClientEarth kontra Bizottság (T‑354/21, EU:T:2023:34) ítéletének hatályon kívül helyezését kéri, amelyben a Törvényszék elutasította az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30‑i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet. 331. o.), valamint a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6‑i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 264., 13. o.) alapján benyújtott, bizonyos dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmet megtagadó, 2021. április 7‑i C(2021) 4348 final bizottsági határozat megsemmisítése iránti keresetet.
2 A Bíróság Hivatalához 2023. augusztus 11‑én benyújtott beadványában Grace O’Sullivan és Caroline Roose európai parlamenti képviselők (a továbbiakban: a beavatkozást kérelmezők) kérték, hogy a ClientEarth kérelmeinek támogatása végett beavatkozhassanak az eljárásba.
3 Miután a Bíróság hivatalvezetője kézbesítette a feleknek a beavatkozási kérelmet az eljárási szabályzat 131. cikkének (1) bekezdése alapján, amely e szabályzat 190. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazandó, a ClientEarth és a Bizottság az előírt határidőn belül benyújtották az e kérelemre vonatkozó írásbeli észrevételeiket. Kizárólag a Bizottság kérte a kérelem elutasítását.
A beavatkozási kérelemről
Előzetes észrevételek
4 Az Európai Unió Bírósága alapokmánya 40. cikkének második bekezdése előírja, hogy a tagállamok közötti, az Európai Unió intézményei közötti, illetve a tagállamok és az Unió intézményei közötti jogviták kivételével a beavatkozáshoz való jog megillet minden olyan személyt, aki valószínűsíteni tudja, hogy e jogvita kimeneteléhez jogos érdeke fűződik.
5 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a fenti rendelkezés értelmében vett „jogvita kimeneteléhez fűződő jogos érdek” fogalmát magára a jogvita tárgyára tekintettel kell meghatározni, és úgy kell érteni, mint maguknak a kérelmeknek az elbírálásához fűződő közvetlen és fennálló érdeket, és nem mint a felhozott jogalapokhoz vagy érvekhez fűződő érdeket. A jogvita „kimenetelén” ugyanis a végleges határozatot kell érteni, amelyet a meghozandó ítélet rendelkező része tartalmaz (lásd különösen: a Bíróság elnökének 2015. február 27‑i Mory és társai kontra Bizottság végzése, C‑33/14 P, EU:C:2015:135, 7. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
6 Egyébiránt a beavatkozáshoz fűződő érdeknek kellően jelentősnek kell lennie. Az érdek akkor tekinthető megfelelőnek, ha a jogvita kimenetele megváltoztathatja a beavatkozást kérelmező jogi helyzetét (lásd különösen: a Bíróság elnökének 2022. május 31‑i Naturgy Energy Group kontra Bizottság végzése, C‑698/21 P, EU:C:2022:417, 7. pont).
7 Végül a Parlament tagjai nem rendelkezhetnek kellően jelentős érdekkel abban az esetben, ha a hivatkozott érdek kizárólag azon alapul, hogy ők ezen intézmény tagjai (lásd ebben az értelemben: 1986. július 3‑i Franciaország kontra Parlament végzés, 358/85, EU:C:1986:286, 10. pont).
Érvelés
8 Kérelmük alátámasztására a beavatkozást kérelmezők többek között arra hivatkoznak, hogy parlamenti képviselőkként és a Parlament halászati bizottságának tagjaiként jelentős számú, a halászati ágazatban tevékenykedő vagy ezen ágazattól függő polgárt képviselnek, ahogyan azt egy egyesület tenné.
9 A kérelmezők továbbá a környezetvédelem és a halászat területén a Parlamenten belül végzett különleges feladataikra és munkájukra hivatkoznak, közelebbről pedig arra, hogy részt vettek a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. november 20‑i 1224/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 343., 1. o.; helyesbítés: HL 2015. L 149., 23. o.) felülvizsgálatában.
10 A beavatkozást kérelmezők arra hivatkoznak, hogy mivel munkájuk során a környezetvédelmi szervezetek által szolgáltatott információkra támaszkodnak, a Törvényszék 2023. február 1‑jei ClientEarth kontra Bizottság ítélete (T‑354/21, EU:T:2023:34), amely azon fellebbezés tárgyát képezi, mellyel összefüggésben a kérelmezők benyújtották a kérelmüket, közvetlen hatással jár a tevékenységükre annyiban, amennyiben szigorúan értelmezi a környezetvédelmi szervezetek szóban forgó dokumentumaihoz való hozzáférés feltételeit. Ezenkívül a Bizottság dokumentumai, amelyekhez a ClientEarth hozzá kíván férni, részletes információkat tartalmaznak az 1224/2009 rendelet két tagállamban történő alkalmazására és végrehajtására vonatkozóan, amelyek hasznosak lehetnek e rendelet későbbi felülvizsgálata szempontjából.
11 A kérelmezők hozzáteszik, hogy a halászati ágazat a többi szereplőnél tájékozottabb volt az e rendelet felülvizsgálata során felmerült problémákkal kapcsolatban.
12 [A 2023. december 4‑i végzéssel kijavítva] Végül előadják, hogy mivel az ő érdekük nem azonos a Parlament érdekével, és a Parlament nem is vesz részt félként a jelen jogvitában, helyzetüket meg kell különböztetni az 1986. július 3‑i Franciaország kontra Parlament végzésben (358/85, EU:C:1986:286) szóban forgó helyzettől, amely végzésben a Bíróság európai parlamenti képviselők által benyújtott beavatkozási kérelmet utasított el.
Értékelés
13 Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a fellebbezés kimenetele, amely a ClientEarth által benyújtott, dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem Bizottság általi elutasításának jogszerűségére vonatkozik, nem tűnik olyan jellegűnek, amely módosítaná a beavatkozást kérelmezők jogi helyzetét.
14 Közelebbről, és ahogyan azt a Bizottság állítja, a beavatkozást kérelmezők ahhoz fűződő érdeke, hogy a fellebbezőtől olyan információkat kapjanak, amelyeket a fellebbező a jelen ügyben a szóban forgó dokumentumokhoz való hozzáférés révén megszerezhetne, csupán közvetett érdeknek minősül, amely ezenkívül nem tekinthető fennállónak, mivel e kérelmezők lényegében arra hivatkoznak, hogy ezen információkat az 1224/2009 rendelet jövőbeli módosítása során használnák fel.
15 Továbbá és főként, amennyiben a beavatkozást kérelmezők mind politikai képviselői minőségükre, mind a Parlamenten belül a környezetvédelem terén teljesített különleges feladataikra, valamint a halászat területén végzett munkájukra hivatkoznak, úgy tűnik, hogy a jogvita kimeneteléhez fűződő állítólagos érdekük teljes mértékben összemosódik magának a Parlamentnek az érdekeivel. A jelen ügy és az 1986. július 3‑i Franciaország kontra Parlament végzés (358/85, EU:C:1986:286) alapjául szolgáló ügy körülményei közötti, a beavatkozást kérelmezők által hangsúlyozott különbségek nem alkalmasak e megállapítás megcáfolására.
16 Márpedig a Parlament nem kérte, hogy a jogvitába beavatkozhasson, annak ellenére, hogy joga van ehhez az Európai Unió Bírósága alapokmánya 40. cikkének első bekezdése alapján, amely előírja, hogy a tagállamok és az Unió intézményei a Bíróság előtt folyamatban lévő eljárásokba beavatkozhatnak.
17 Ebből következik, hogy a beavatkozást kérelmezők nem bizonyították, hogy az Európai Unió Bírósága alapokmánya 40. cikkének második bekezdése értelmében jogos érdekük fűződik a jogvita kimeneteléhez.
18 Következésképpen a kérelmüket el kell utasítani.
A költségekről
19 Az eljárási szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése értelmében, amelyet e szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel G. O’Sullivan és C. Roose pervesztesek lettek a beavatkozási kérelmük tekintetében, és a Bizottság kérte, hogy a Bíróság őket kötelezze a költségek viselésére, úgy kell határozni, hogy a kérelmezők maguk viselik saját költségeiket, valamint kötelesek viselni a Bizottság részéről az e kérelemmel kapcsolatban felmerült költségeket. A ClientEarth maga viseli saját költségeit.
A fenti indokok alapján a Bíróság elnöke a következőképpen határozott:
1) A Bíróság elnöke Grace O’Sullivan és Caroline Roose beavatkozási kérelmét elutasítja.
2) Grace O’Sullivan és Caroline Roose a saját költségeiken felül kötelesek viselni az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.
3) A ClientEarth AISBL maga viseli saját költségeit.
Aláírások