2012. július 6-án benyújtott kereset - Zweckverband Tierkörperbeseitigung kontra Bizottság

(T-309/12. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Zweckverband Tierkörperbeseitigung in Rheinland-Pfalz, im Saarland, im Rheingau-Taunus-Kreis und im Landkreis Limburg-Weilburg (A Rajna-vidék-Pfalz tartomány, Szászország tartomány, Rheingau-Taunus járás és Limburg-Weilburg falusi járás területén az elhullott állatok eltakarításáért felelős társulás) (Rivenich, Németország) (képviselő: A. Kerkmann ügyéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

-    semmisítse meg a Németország által a Rajna-vidék-Pfalz tartomány, Szászország tartomány, Rheingau-Taunus járás és Limburg-Weilburg falusi járás területén az elhullott állatok eltakarításáért felelős társulás részére nyújtott SA.25051 (C 19/2010) (ex NN 23/2010) támogatási intézkedésről szóló, 2012. április 25-i C(2012) 2557 végleges sz. bizottsági határozatot;

-    az alperest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes kilenc jogalapra hivatkozik.

-    Első jogalap: az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének annak megállapításával történő megsértése, hogy a felperest vállalkozásnak kell tekinteni.

A járulék fizetése állami feladat piacon kívüli ellátását szolgálja. E feladat ellátásával kapcsolatban a felperes nem az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett vállalkozásként jár el.

-    Második jogalap: az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének és az EUMSZ 106. cikk (2) bekezdésének annak megállapításával történő megsértése, hogy a felperes a hozzájárulás révén gazdasági előnyben részesült, és nem általános gazdasági érdekű szolgáltatásról van szó.

A felperes a tagjai által történő járulékfizetés révén nem részesült gazdasági előnyben, mivel a járulékfizetés államilag meghatározott területen belül marad, és nem kerül sor azon tevékenységek kereszttámogatására, amelyeket a felperes a piacon kínál. Másodlagosan: általános gazdasági érdekű szolgáltatásról van szó, amit a Bizottság az ítélkezési gyakorlat által vele szemben előírt vizsgálati mérce súlyos megsértésével nem ismer el, ez pedig mérlegelési hibának minősül. A felperes szerint a jelen esetben a négy Altmark-feltétel is teljesül.

-    Harmadik jogalap: az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének azáltal történő megsértése, hogy a Bizottság a tényállás ismertetése kapcsán nem helytálló megállapításokat tett a verseny torzulását és a tagállamok közötti kereskedelem érintettségét illetően.

Az 1069/2009/EK rendelet szerinti 1. és 2. kategóriába tartozó állati melléktermékek eltakarítása Németországban nincs megnyitva a piac előtt, vagyis a felperes számára megengedhető módon biztosított kizárólagos jogok folytán nem lehet szó a verseny torzulásáról és a tagállamok közötti kereskedelem érintettségéről.

-    Negyedik jogalap: az EUMSZ 106. cikk (1) bekezdésének e rendelkezés engedélyezési feltételeinek figyelmen kívül hagyásával történő megsértése.

A Bizottság a vizsgálat során tévesen alkalmazta a gazdasági hatékonyság mércéjét, és a vizsgálati hatáskörének figyelmen kívül hagyásával nem szorítkozott annak bizonyítására, hogy a jelen esetben fennáll-e valamilyen túlkompenzáció.

-    Ötödik jogalap: az Unió és a tagállamok közötti, az EUMSZ 14. cikkben szabályozott hatáskörmegosztás figyelmen kívül hagyása; ezzel együtt a szubszidiaritás elvének (az EUSZ 5. cikk (3) bekezdés) megsértése.

A Bizottság figyelmen kívül hagyta az általános gazdasági érdekű szolgáltatások fogalmának meghatározása során kialakított tagállami alkategóriákhoz kapcsolódó mérlegelési előjogokat.

-    Hatodik jogalap: az EUMSZ 108. cikk (1) bekezdésének, valamint a 659/1999/EK rendelet 1. cikke b) pontja v) alpontjának, valamint 14. cikkének annak megállapításával történő megsértése, hogy a járulékfizetések 1998 óta új támogatásnak minősülnek.

A Bizottság megállapításai a tényállás nem kielégítő értékelésén alapulnak.

-    Hetedik jogalap: az EUSZ 2. cikknek, az Alapjogi Charta 52. cikkének, valamint a 659/1999/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a bizalomvédelem elvéből eredő követelmények, valamint a jogbiztonság elve figyelmen kívül hagyásával történő megsértése.

A Bizottság jogsértő módon abból indul ki, hogy a felperes esetében a szövetségi közigazgatási bíróság 3 C 44.09. sz. ügyben 2010. december 16-án hozott ítélete folytán nem lehet hivatkozni a bizalomvédelem elvére, jóllehet az ítélet a felperes részére járulékfizetés útján nyújtott támogatás fennállását kifejezetten kizárja. Mivel ez az ítélet jogerős, a Bizottság ezzel együtt megsérti a jogbiztonság elvét is.

-    Nyolcadik jogalap: a 659/1999/EK rendelet 14. cikkének azáltal történő megsértése, hogy a Bizottság az 1998. év óta fizetett járulékok teljes körű visszatéríttetésére szólítja fel a tagállamot - A szükségesség és az arányosság elvének megsértése.

A Bizottság által Németországhoz intézett azon felszólítás, hogy az 1998 óta kifizetett járulékokat teljes egészében téríttesse vissza, aránytalannak bizonyul, mert nincs tekintettel arra, hogy a felperesnek a létesítménykapacitás fenntartására ténylegesen olyan költségei keletkeztek a tagjainak döntése folytán, amelyekre nincs fedezet.

-    Kilencedik jogalap: az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének annak megállapításával történő megsértése, a szennyezett területek helyreállítására irányuló intézkedésekre szánt járulékforrásokat állami támogatásnak kell minősíteni.

A szennyezett területek helyreállítására irányuló járulékforrások azon strukturális hátrányt egyenlítik ki, amely a felperest a Rajna-vidék-Pfalz tartományban lévő szennyezett területek törvényi úton történő kiutalása alapján érte, ezáltal pedig nem minősülnek támogatásnak.

____________