A Törvényszék (első tanács) T-335/22. sz. ügyben 2023. szeptember 6-án hozott ítélete ellen Tigran Khudaverdyan által 2023. szeptember 16-án benyújtott fellebbezés

(C-704/23. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Tigran Khudaverdyan (képviselők: F. Bélot és T. Bontinck avocats, valamint M. Brésart avocate)

A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Tanácsa

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a Törvényszék (első tanács) T-335/22. sz. ügyben 2023. szeptember 6-án hozott ítéletét, beleértve azon részt is, amelyben a fellebbezőt a saját költségein túl a Tanács részéről felmerült költségek viselésére kötelezte;

vizsgálja meg érdemben a keresetet és semmisítse meg a megtámadott határozatokat azon részükben, amelyek a felperes nevét felveszi és fenntartja az alább említett aktusok mellékletében foglalt jegyzékekben:

a.    az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról szóló, 2022. március 15-i (KKBP) 2022/429 tanácsi határozat (HL 2022. L 87. I., 44. o.), és a Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2022. március 15-i (EU) 2022/427 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2022. L 87. I., 1. o.);

b.    az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról szóló, 2022. szeptember 14-i (KKBP) 2022/1530 tanácsi határozat (HL 2022. L 239., 149. o.), és az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2022. szeptember 14i (EU) 2022/1529 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2022. L 239., 1. o.);

c.    az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról szóló, 2023. március 13-i (KKBP) 2023/572 tanácsi határozat (HL 2023. L 75. I., 134. o.); és az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2023. március 13-i (EU) 2023/571 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2023. L 75. I., 1. o.);

az EUMSZ 268. cikk alapján rendelje el az ezen aktusok elfogadása miatt bekövetkezett nem vagyoni kárainak megtérítését;

a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

1.    A fellebbező úgy véli, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot a 2014/145/KKBP határozat 2. cikke (1) bekezdésének g) pontjában szereplő, a vezető üzletember fogalmára (i.), valamint a kormány számára jelentős bevételi forrás fogalmára (ii.) vonatkozó kritériumok értelmezése és alkalmazása során. A Törvényszék továbbá tévesen alkalmazta a jogot a korlátozó intézkedésekkel elérni kívánt célok és a fellebbező egyéni magatartása közötti összefüggés értékelése során.

2.    A fellebbező úgy véli, hogy a Törvényszék nem tartotta be a bírósági felülvizsgálatának terjedelmét, amikor saját értékelésével és indokolásával helyettesítette a Tanács által elfogadott, vitatott határozatok indokolásában szereplőket.

3.    A fellebbező úgy véli, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor tévesen értékelte a Törvényszék előtt felhozott, az arányosság elvének megsértésére vonatkozó jogalapot, mivel összemosta a vitatott határozatoknak az intézkedések által követett célok elérésére való alkalmasságát és azok szigorú értelemben vett arányosságát.

4.    A fellebbező úgy véli, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot az egyenlőség elvének és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának értékelése során, amikor vizsgálatát a 2014/145/KKBP határozat 2. cikke (1) bekezdésének g) pontjában szereplő kritérium szövegére korlátozta, anélkül hogy elemezte volna, hogy a gyakorlatban e kritérium alkalmazása nem utal-e hátrányos megkülönböztetésre. Ezenkívül, mivel a Törvényszék összemosta a korlátozó intézkedések alkalmasságát és szigorú értelemben vett arányosságát (harmadik jogalap), a fellebbező a negyedik jogalapjában azt is kifejti, hogy a Törvényszéknek a fellebbező alapvető jogaira vonatkozó és az arányosság vizsgálatára hivatkozó érvelése szintén téves jogalkalmazáson alapul.

____________