C‑145/10. sz. ügy
Eva‑Maria Painer
kontra
Standard VerlagsGmbH és társai
(a Handelsgericht Wien [Ausztria] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Joghatóság polgári ügyekben – 44/2001/EK rendelet – 6. cikk, 1. pont – Több alperes – 93/98/EGK irányelv – 6. cikk – Fényképek védelme – 2001/29/EK irányelv – 2. cikk – Többszörözés – Egy portréfotónak fantomkép elkészítéséhez mintaként történő felhasználása – 5. cikk, (3) bekezdés, d) pont – Idézéssel kapcsolatos kivételek és korlátozások – 5. cikk, (3) bekezdés, e) pont – Közbiztonság érdekében történő kivételek és korlátozások – 5. cikk, (5) bekezdés”
Az ítélet összefoglalása
1. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben – 44/2001 rendelet – Különös joghatóságok – Több alperes – Az egyik alperesre vonatkozó joghatóság – Feltétel – Összefüggés
(44/2001 tanácsi rendelet, 6. cikk, 1. pont)
2. Jogszabályok közelítése – Szerzői jog és szomszédos jogok – 93/98 irányelv – Hatály – Portréfotó – Bennfoglaltság – Feltételek
(93/98 tanácsi irányelv, 6. cikk)
3. Jogszabályok közelítése – Szerzői jog és szomszédos jogok – 2001/29 irányelv – Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása – Többszörözési jog – Kivételek és korlátozások
(2001/29 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 5. cikk, (3) bekezdés, e) pont és (5) bekezdés)
4. Jogszabályok közelítése – Szerzői jog és szomszédos jogok – 2001/29 irányelv – Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása – Mű nyilvánosságra hozatala – Terjedelem
(2001/29 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 5. cikk, (3) bekezdés, d) pont)
5. Jogszabályok közelítése – Szerzői jog és szomszédos jogok – 2001/29 irányelv – Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása – Többszörözési jog – Kivételek és korlátozások
(2001/29 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 5. cikk, (3) bekezdés, d) pont, és (5) bekezdés)
6. Jogszabályok közelítése – Szerzői jog és szomszédos jogok – 2001/29 irányelv – Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása – Többszörözési jog – Kivételek és korlátozások
(2001/29 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 5. cikk, (3) bekezdés, d) és e) pont, valamint (5) bekezdés)
1. A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001 rendelet 6. cikkének 1. pontját úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezés alkalmazásának önmagában nem akadálya az, hogyha a több alperessel szemben tartalmilag azonos szerzői jogsértések miatt benyújtott kérelmek tagállamonként eltérő nemzeti jogi alapokon nyugszanak. A nemzeti bíróságnak kell az ügy irataiban szereplő valamennyi körülményre tekintettel mérlegelnie, hogy elkülönített eljárások esetén fennáll‑e az egymásnak ellentmondó határozatok meghozatalának veszélye.
(vö. 84. pont és a rendelkező rész 1. pontja)
2. A szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejének összehangolásáról szóló 93/98 irányelv 6. cikkét úgy kell értelmezni, hogy egy portréfotó e rendelkezés alapján akkor részesülhet szerzői jogi védelemben, ha – és ezt a nemzeti bíróságnak kell az adott ügyben megítélnie – a szerző olyan szellemi alkotása, amely tükrözi az ő személyiségét, és amely a szerzőnek a fénykép létrehozása során hozott szabad és kreatív döntéseiben jut kifejeződésre. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a szóban forgó portréfotó műnek minősül, úgy az nem részesül csekélyebb mértékű védelemben, mint bármely más mű, beleértve a fényképészeti alkotásokat is.
(vö. 99. pont és a rendelkező rész 2. pontja)
3. Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29 irányelv 5. cikkének (5) bekezdésével összefüggésben értelmezett 5. cikke (3) bekezdésének e) pontját úgy kell értelmezni, hogy a média – így például egy újságkiadó vállalat – nem használhat fel saját kezdeményezésére, a közbiztonság érdekére hivatkozva egy szerzői jogi védelemben részesülő művet. Nem zárható azonban ki, hogy egy keresett személy fényképének közlésével éppen a közbiztonságra vonatkozó cél elérését segítheti. Meg kell követelni, hogy ez a kezdeményezés egyrészt illeszkedjen az illetékes nemzeti hatóságok közbiztonság biztosítására irányuló döntéséhez vagy eljárásához, másrészt pedig hogy az említett hatóságokkal egyetértésben és együttműködésben történjen, elkerülendő ezáltal annak veszélyét, hogy keresztezze az e hatóságok által hozott intézkedéseket, ehhez nem szükséges azonban a közbiztonsági hatóságok arra irányuló konkrét, aktuális és kifejezett felhívása, hogy egy fényképet nyomozás céljából nyilvánosságra hozzanak.
(vö. 116. pont és a rendelkező rész 3. pontja)
4. Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29 irányelvnek – amennyiben lehetséges – a nemzetközi jog alkalmazandó szabályaira, és különösen az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló Berni Uniós Egyezmény 10. cikkének (1) bekezdésére tekintettel történő értelmezését biztosítandó, az ezen irányelv 5. cikke (3) bekezdésének d) pontja értelmében a „nyilvánosságra hozott” kifejezést úgy kell érteni, mint a műnek a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételét.
(vö. 126–128. pont)
5. Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29 irányelv 5. cikkének (5) bekezdésével összefüggésben értelmezett 5. cikke (3) bekezdésének d) pontját úgy kell értelmezni, hogy annak alkalmazásával nem ellentétes az, ha a művet vagy más, védelem alatt álló teljesítményt idéző újságcikk nem szerzői jogvédelem alatt álló szövegmű.
Ez a rendelkezés ugyanis a védelemben részesülő mű, illetve más teljesítmény felhasználóinak a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő joga és a szerzőket megillető többszörözési jog közötti megfelelő egyensúly megteremtésére irányul. Ezt a megfelelő egyensúlyt különösen azzal lehet biztosítani, ha a felhasználók véleménynyilvánításhoz fűződő jogának gyakorlása előnyben részesül a szerző ahhoz fűződő érdekével szemben, hogy a korábban már jogszerűen nyilvánosságra hozott művéből vett részletek többszörözését megtiltsa, biztosítva ennek során a szerzőnek arra irányuló jogát, hogy a nevét főszabály szerint feltüntessék.
(vö. 134–135., 137. pont és a rendelkező rész 4. pontja)
6. Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29 irányelv 5. cikkének (5) bekezdésével összefüggésben értelmezett 5. cikke (3) bekezdésének d) pontját úgy kell értelmezni, hogy annak alkalmazásához az a kötelezettség fűződik, hogy a műből vagy más, védelem alatt álló teljesítményből történő idézés esetén fel kell tüntetni a forrást, beleértve a szerző vagy az előadóművész nevét is. Ha azonban az említett irányelv 5. cikke (3) bekezdésének e) pontja alapján ezt a nevet nem tüntették fel, az említett kötelezettségnek azzal is eleget tesznek, ha csak a forrást tüntetik fel. Ez áll fenn abban az esetben, ha a fényképeket bűnügyi nyomozás keretében az illetékes nemzeti közbiztonsági hatóságok hozták nyilvánosságra, és ezen jogszerű eredeti felhasználás során nem tüntették fel a szerző nevét.
(vö. 143., 147., 149. pont és a rendelkező rész 5. pontja)