A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE
(második tanács)

2008. szeptember 11.

F‑135/07. sz. ügy

Daniele Smadja

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Közszolgálat – Tisztviselők – Felvétel – Kinevezés – Fizetési fokozatba történő besorolás – A felperes ugyanazon állásra történő újabb kinevezése azt követően, hogy az első kinevezését az Elsőfokú Bíróság ítéletével megsemmisítette – Az arányosság elve – A bizalomvédelem elve – Gondoskodási kötelezettség”

Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben D. Smadja többek között a Bizottság 2006. december 21‑i azon határozatának megsemmisítését kéri, amely a felperest az A*15 besorolási fokozat 1. fizetési fokozatába sorolja be, és amely határozat a fizetési fokozatban eltöltött szolgálati idejét 2005. november 1‑jétől rendeli figyelembe venni, miután 2005. november 15‑én újból kinevezték őt a Külkapcsolatok Főigazgatóság Multilaterális kapcsolatok és emberi jogok B igazgatóságának igazgatói álláshelyére, amelyre az ugyanezen álláshelyre történő első kinevezésének az Elsőfokú Bíróság T‑218/02. sz., Napoli Buzzanca kontra Bizottság ügyben 2005. szeptember 29‑én hozott ítéletével történő megsemmisítését követően került sor.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék megsemmisíti a Bizottság 2006. december 21‑i határozatát, amely a felperest az A*15 besorolási fokozat 1. fizetési fokozatába sorolja be, és amely határozat a fizetési fokozatban eltöltött szolgálati idejét 2005. november 1‑jétől kezdődően rendeli figyelembe venni. A Közszolgálati Törvényszék a Bizottságot kötelezi valamennyi költség viselésére.

Összefoglaló

Tisztviselők – Kereset – Megsemmisítést kimondó ítélet – Joghatások – A pályázat elutasításának és a kiválasztott pályázó kinevezésének megsemmisítése az indokolási kötelezettség megsértése miatt – Ezen pályázó újabb kinevezése az elutasítás indokolása után

(EK 233. cikk)

A megsemmisítést kimondó ítélet végrehajtása során az adminisztráció – a jogerő tiszteletben tartása mellett – köteles megfelelni a közösségi jog elveinek, különösen az arányosság és a bizalomvédelem elvének, valamint a gondoskodási kötelezettségnek, amely többek között magában foglalja, hogy az illetékes hatóság minden releváns körülményre tekintettel legyen, és ennek során ne csupán a szolgálati érdeket vegye figyelembe, hanem az érintett tisztviselő érdekeit is.

Ennélfogva, amennyiben a pályázat elutasítását, és ebből következően a kiválasztott pályázó kinevezését valamely ítélet az indokolási kötelezettség megsértése miatt megsemmisítette, anélkül hogy a belső jogszerűség szempontjából kifogást fogalmazna meg ezen pályázóval szemben, és az eljárás újbóli megindítása és a mellőzött pályázóra vonatkozó elutasító határozat indokolása után az adminisztráció újból a kiválasztott pályázót nevezi ki, azonban a kiválasztott pályázót a személyzeti szabályzat időközben bekövetkezett módosulása miatt az első besorolásnál jóval alacsonyabban sorolja be, az adminisztráció feladata, hogy olyan megoldást keressen, amely a jogerő tiszteletben tartása mellett lehetővé teszi a kiválasztott tisztviselő alacsonyabb besorolásának elkerülését, amely – figyelembe véve az adminisztrációnak felróható, és a bíróság által szankcionált szabálytalanság jellegét, a szolgálati érdeket és az említett pályázó ahhoz fűződő jogos érdekét, hogy e szabálytalanság miatt ne csökkenjen a besorolása – az eredeti kinevezés megsemmisítésének aránytalan következménye lenne. Ennélfogva az adminisztráció a jogerőnek és a megsemmisítést kimondó ítélet hatályának megsértése nélkül – azáltal, hogy az eredeti kinevezés időpontjára visszamenőlegesen állapítja meg az új kinevezés hatályba lépését – biztosíthatja a kiválasztott pályázónak azt a magasabb besorolást, amellyel az ítélet kihirdetésének napján rendelkezett. Amennyiben nem fogad el ilyen megoldást, vagy bármely más olyan intézkedést, amely összhangba hozhatja egymással a szolgálati érdeket a pályázó jogos érdekével, az adminisztráció megsérti az arányosság elvét és a gondoskodási kötelezettségét.

(lásd a 35–37., 39., 40. és 45–49. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság 24/79. sz., Oberthür kontra Bizottság ügyben 1980. június 5‑én hozott ítéletének (EBHT 1980., 1743. o.) 13. pontja; C‑242/90. P. sz., Bizottság kontra Albani és társai ügyben 1993. július 6‑án hozott ítéletének (EBHT 1993., I‑3839. o.) 13. és 14. pontja; C‑298/93. P. sz., Klinke kontra Bíróság ügyben 1994. június 29‑én hozott ítéletének (EBHT 1994., I‑3009. o.) 38. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑133/89. sz., Burban kontra Parlament ügyben 1990. június 20‑án hozott ítéletének (EBHT 1990., II‑245. o.) 27. pontja; T‑159/96. sz., Wenk kontra Bizottság ügyben 1998. május 12‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1998., I‑A‑193. o. és II‑593. o.) 121. pontja; T‑114/98. és T‑115/98. sz., Rodríguez Pérez és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 1999. június 1‑jén hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1999., I‑A‑97. o. és II‑529. o.) 32. pontja; T‑357/00., T‑361/00., T‑363/00. és T‑364/00. sz., Martínez Alarcón és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2002. március 13‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2002., I‑A‑37. o. és II‑161. o.) 97. pontja; T‑10/02. sz., Girardot kontra Bizottság ügyben 2004. március 31‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2004., I‑A‑109. o. és II‑483. o.) 86. pontja; T‑218/02. sz., Napoli Buzzanca kontra Bizottság ügyben 2005. szeptember 29‑én hozott ítélete (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑267. o. és II‑1221. o.);

a Közszolgálati Törvényszék F‑21/06. sz., Da Silva kontra Bizottság ügyben 2007. június 28‑án hozott ítéletének (az EBHT‑ban még nem tették közzé) 80. pontja.