A Törvényszék (kibővített harmadik tanács) T-699/17. sz., Lengyel Köztársaság kontra Európai Bizottság ügyben 2021. január 27-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2021. április 2-án benyújtott fellebbezés

(C-207/21. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: R. Tricot, Ł. Habiak, K. Herrmann, C. Valero, meghatalmazottak)

A többi fél az eljárásban: Lengyel Köztársaság, Magyarország, Bolgár Köztársaság, Belga Királyság, Svéd Királyság, Francia Köztársaság

A fellebbező kérelmei

A Bíróság teljes egészében helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-699/17. sz., Lengyel Köztársaság kontra Európai Bizottság ügyben 2021. január 27-én hozott ítéletét;

utasítsa el a T-699/17. sz. ügyben a Lengyel Köztársaság által előterjesztett első jogalapot;

utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé az első fokon el nem bírált 2–5. jogalap megvizsgálása érdekében;

és

az elsőfokú eljárás és a jelen fellebbezés költségeiről jelenleg ne határozzon.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Bizottság szerint a Törvényszék T-699/17. sz. ügyben hozott ítéletét hatályon kívül kell helyezni, mivel az az EUSZ 16. cikk (4) és (5) bekezdésének megsértését eredményező téves jogalkalmazáson alapul.

Először is, a Törvényszék azzal, hogy a megtámadott ítélet 40. és 41. pontjában elfogadta azt az alapfeltevést, hogy a 36. jegyzőkönyv 3. cikkének (2) bekezdése által a tagállamoknak biztosított azon jogosultságnak, hogy az említett jegyzőkönyv 3. cikkének (3) bekezdésében foglalt szabályoknak (a Nizzai Szerződés szerinti szabályoknak) megfelelően minősített többségi szavazást kérjenek, az átmeneti időszak 2017. március 31-i lejártát követően is hatályban kell maradnia, megsértette az EUSZ 16. cikk (5) bekezdésében előírt, egyértelműen meghatározott átmeneti időszak kereteire vonatkozó szabályt. Ezen túlmenően megsértette a minősített többségnek a Lisszaboni Szerződés által az EUSZ 16. cikk (4) bekezdésébe illesztett, 2014. november 1-je óta hatályos általános meghatározását, amely meghatározás növeli a demokratikus legitimitást a Tanácsban és a 2010/75/EU irányelv¹ 75. cikke alapján létrehozott bizottságban történő szavazások során. Ennélfogva a Törvényszék korlátozta ezen általános meghatározás teljes érvényesülését.

Másodszor, azzal, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 48. és 50. pontjában az EUSZ 16. cikk (5) bekezdésében és a 36. jegyzőkönyv 3. cikkének (2) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezés időbeli hatályát kiterjesztően értelmezte, megsértette az átmeneti rendelkezések szigorú értelmezésének kötelezettségére vonatkozó állandó ítélkezési gyakorlatot.

Harmadszor, a megtámadott ítélet 53., 54. és 55. pontjában foglalt állításokkal ellentétben a Törvényszéknek a 36. jegyzőkönyv 3. cikke (2) bekezdésének értelmezése sérti a jogbiztonság elvét, mivel az ahhoz vezet, hogy a 36. jegyzőkönyv 3. cikkének (3) bekezdésében előírt, Nizzai Szerződés szerinti minősített többség hatálya előreláthatatlanná és időben határozatlanná válik.

____________

¹ Az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2010. L 334., 17. o.; helyesbítések: HL 2012. L 158., 25. o.; HL 2017. L 22., 86. o.; HL 2017. L 158., 51. o.).