T‑331/12. sz. ügy
Sartorius Lab Instruments GmbH & Co. KG
kontra
Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)
„Közösségi védjegy – Kijelző egység alsó szélén sárga körívből álló közösségi védjegy bejelentése – Feltétlen kizáró ok – A megkülönböztető képesség hiánya – A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (hatodik tanács), 2014. február 26.
1. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Feltétlen kizáró okok – Megkülönböztetésre nem alkalmas megjelölések – A megkülönböztető képesség értékelése – Szempontok – Pozícióvédjegy
(207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
2. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Feltétlen kizáró okok – Megkülönböztetésre nem alkalmas megjelölések – Kijelző egység alsó szélén sárga körívből álló közösségi védjegy bejelentése
(207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
1. A „pozícióvédjegy” ábrás vagy térbeli védjegyként, illetve a védjegyek különleges csoportjaként való minősítése nem releváns a megjelölés megkülönböztető képességének értékelése során.
A közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében ugyanis a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha nem rendelkezik megkülönböztető képességgel. E megkülönböztető képességet egyrészt a bejelentett áruk vagy szolgáltatások szempontjából, másrészt abból a szempontból kell értékelni, ahogyan azt az érintett vásárlóközönség észleli. Ugyanakkor a megkülönböztető képesség minimális foka is elegendő ahhoz, hogy az említett cikkben meghatározott feltétlen kizáró ok ne legyen alkalmazható. Márpedig az érintett vásárlóközönség észlelését befolyásolhatja annak a megjelölésnek a jellege, amelynek a lajstromozását kérték. Így, mivel az átlagfogyasztók nem szoktak az áruk kereskedelmi származására következtetni olyan megjelölések alapján, amelyek egybeolvadnak ugyanezen áruk külső megjelenésével, e megjelölések csak akkor rendelkeznek megkülönböztető képességgel, ha jelentős mértékben eltérnek az ágazat normáitól vagy szokásaitól.
A hivatkozott ítélkezési gyakorlat alkalmazhatósága szempontjából nem a szóban forgó megjelölés ábrás, térbeli vagy egyéb megjelölésként való minősítése a döntő tényező, hanem az a tény, hogy a megjelölés egybeolvad a megjelölt áru külső megjelenésével. E kritérium így a térbeli védjegyeken kívül a megjelölt áru síkbeli ábrázolásából álló ábrás védjegyekre, illetve az áru felületén alkalmazott mintából álló megjelölésre is alkalmazásra került. Az ítélkezési gyakorlat ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy a színek és azok elvont színösszetételei önmagukban rejlő megkülönböztető képessége csak rendkívüli körülmények között ismerhető el, tekintettel arra, hogy egybeolvadnak a megjelölt áruk külső megjelenésével, és főszabály szerint nem a kereskedelmi származás azonosítási eszközeként alkalmazzák ezeket.
(vö. 15., 16., 18–21. pont)
2. A közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében nem rendelkezik megkülönböztető képességgel a kijelző egység alsó szélén sárga körív megjelenítéséből álló azon megjelölés, amelynek közösségi védjegyként történő lajstromozását a Nizzai Megállapodás szerinti 7. és 9–11. osztályba tartozó áruk vonatkozásában kérték.
A bejelentett megjelölés egyszerű motívumot alkot. Élénk színe ellenére nem tartalmaz egyetlen olyan elemet sem, amely alkalmas az érintett fogyasztó figyelmének felkeltésére, még ha e fogyasztóról azt is kell vélni, hogy nagyfokú figyelmet tanúsít. Ezért nem szokatlan a szóban forgó ágazatban a készülék kijelző egysége körül ilyen színes „vizuális jelzés” feltüntetése. Ezen kívül a felperes nem állítja, hogy a bejelentett védjegy a sárga egy meghatározott árnyalatát érintené. Következésképpen meg kell állapítani, hogy a bejelentett védjegy egyáltalán nem mutat egyéni, eredeti vagy szokatlan jelleget.
A bejelentett megjelölés nem tartalmaz egyetlen sajátos, feltűnő vagy figyelemfelkeltő elemet sem, amely a megkülönböztető képesség minimális fokát biztosítaná, lehetővé téve a fogyasztók számára, hogy azt másként észleljék, mint a 7. és 9–11. osztályba tartozó áruk kijelző egységének szokásos díszítését.
(vö. 39., 40., 42. pont)