AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(harmadik tanács)

2014. október 15.

F‑107/13. sz. ügy

José António de Brito Sequeira Carvalho

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Tisztviselők – Nyugalmazott tisztviselő – Fegyelmi eljárás – Fegyelmi intézkedés – Levonás a nyugdíjból – Terhelő vallomást tevő tanúnak a fegyelmi tanács általi meghallgatása – Az érintett tisztviselő meghallgatásának elmaradása – A meghallgatáshoz való jog tiszteletben nem tartása”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amellyel J. A. de Brito Sequeira Carvalho a jelen keresettel elsődlegesen azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg az Európai Bizottság 2013. március 14‑i azon határozatát, amely vele szemben fegyelmi intézkedésként a nyugdíja havi nettó összege egyharmadának két éven keresztül történő levonását szabta ki, valamint kötelezze a Bizottságot az általa elszenvedett kár megtérítésére.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék megsemmisíti az Európai Bizottság 2013. március 14‑i azon határozatát, amely fegyelmi intézkedésként elrendeli, hogy két éven keresztül vonják le J. A. de Brito Sequeira nyugdíja havi nettó összegének egyharmadát. A Közszolgálati Törvényszék a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja. Az Európai Bizottság maga viseli saját költségeit, valamint köteles viselni a J. A. de Brito Sequeira Carvalho részéről felmerült költségeket is.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Az adminisztráció gondoskodási kötelezettsége – Korlátok – Szolgálati érdek – Fegyelmi eljárás megindításával való megsértés – Hiány

2.      Tisztviselők – Fegyelmi felelősségi rendszer – Előzetes vagy kiegészítő vizsgálat lefolytatásának kötelezettsége – Hiány

(Személyzeti szabályzat, 86. cikk, és IX. melléklet, 3. és 17. cikk)

3.      Tisztviselők – Fegyelmi felelősségi rendszer – A fegyelmi tanács előtti eljárás – A védelemhez való jognak és az eljárás kontradiktórius jellegének tiszteletben tartása

(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk, (2) bekezdés, a) pont; személyzeti szabályzat, IX. melléklet, 4. cikk, 16. cikk, (1) bekezdés, és 22. cikk, első bekezdés)

4.      Tisztviselők – Fegyelmi felelősségi rendszer – A kinevezésre jogosult hatóság előtti eljárás – A védelemhez való jognak és az eljárás kontradiktórius jellegének tiszteletben tartása – Hiány

(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk, (2) bekezdés, a) pont; személyzeti szabályzat, IX. melléklet, 22. cikk, első bekezdés)

5.      Tisztviselők – Fegyelmi felelősségi rendszer – A fegyelmi tanács előtti eljárás – A tisztviselő fegyelmi tanács általi meghallgatásának orvosilag megállapított lehetetlensége – A meghallgatás elnapolása iránti kérelem – Az elnapolás megtagadásának igazolása

(Személyzeti szabályzat, IX. melléklet)

1.      A gondoskodási kötelezettség követelményei nem értelmezhetők úgy, mint amelyek akadályát képezik annak, hogy a kinevezésre jogosult hatóság fegyelmi eljárást indítson és folytasson a tisztviselővel szemben. Az ilyen határozatot ugyanis mindenekelőtt az intézmény ahhoz fűződő érdekében hozzák, hogy amennyiben a tisztviselő esetleg megsérti személyzeti szabályzatból eredő kötelezettségeit, azt megállapítsák, és szükség esetén szankcionálják.

E tekintetben a tisztviselő nem használhatja fel ürügyül a kérelem, illetve panasz benyújtását arra, hogy harmadik személyek előtt egy munkatársra vonatkozó vádakat terjesszen. Bár a kinevezésre jogosult hatóság előtti kérelem, illetve panasz benyújtására vonatkozóan a személyzeti szabályzat 90. cikkében foglalt jogok gyakorlásával összefüggésben a tisztviselő köteles tartózkodóan és visszafogottan eljárni, ahogyan azt az objektivitás és a pártatlanság kötelezettsége, valamint a hivatás méltóságának, a személyek becsületének és az ártatlanság vélelmének a tiszteletben tartása megköveteli tőle. Ezenfelül ha a tisztviselő az intézményét egyik kollégája magatartásáról kívánja értesíteni, akkor – ahelyett, hogy a kollégával szemben olyan vádakat terjeszt, amelyek sértik annak szakmai becsületét – a személyzeti szabályzat 22a. és 22b., illetve 24. cikkében részére biztosított jogi lehetőségekkel kell élnie. A tisztviselő azáltal, hogy harmadik személyek előtt ilyen vádakat terjeszt, megsérti a személyzeti szabályzatból eredő kötelezettségeit. Ilyen körülmények között a kinevezésre jogosult hatóságnak minden szükséges igazgatási jellegű intézkedést meg kell tennie, köztük a fegyelmi eljárás megindítását és lefolytatását is.

(lásd a 76–78. pontot)

Hivatkozás:

Elsőfokú Bíróság: Brendel kontra Bizottság ítélet, T‑55/03, EU:T:2004:316, 133. pont;

Közszolgálati Törvényszék: A és G kontra Bizottság ítélet, F‑96/06, EU:F:2010:2, 377. pont; de Brito Sequeira Carvalho kontra Bizottság ítélet, F‑126/11, EU:F:2013:126, 72. és 88. pont.

2.      A személyzeti szabályzat 86. cikke szerinti előzetes vizsgálat, illetve a személyzeti szabályzat IX. mellékletének 17. cikke szerinti kiegészítő vizsgálat megindítása a kinevezésre jogosult hatóság, illetve a fegyelmi tanács mérlegelési jogkörébe tartozik. E rendelkezések nem írják elő azt, hogy a vizsgálat megindítása automatikusan bekövetkezik, és azt sem, hogy a kinevezésre jogosult hatóság erre vonatkozó kötelezettsége minden olyan esetben fennáll, amikor a személyzeti szabályzatból eredő kötelezettségek megsértését vélelmezi.

Ezenkívül bár a személyzeti szabályzat IX. mellékletének 3. cikke szerint a kinevezésre jogosult hatóság fegyelmi hatáskörét a vizsgálati jelentés alapján gyakorolja, nincsen akadálya annak, hogy a fegyelmi vizsgálatot a tudomására hozott tények egyszerű vizsgálatával, további intézkedések meghozatalát mellőzve folytassa le.

(lásd a 90. és 91. pontot)

Hivatkozás:

Közszolgálati Törvényszék: de Brito Sequeira Carvalho kontra Bizottság ítélet, EU:F:2013:126, 123. pont.

3.      A személyzeti szabályzatban szabályozott fegyelmi eljárás keretében az Európai Unió Alapjogi Chartájának értelmében vett meghallgatáshoz való jogot egyrészt a személyzeti szabályzat IX. melléklete 16. cikkének (1) bekezdése ülteti át, amely szerint a fegyelmi tanács meghallgatja az érintett tisztviselőt, másrészt pedig a IX. melléklet 4. cikke, amely úgy rendelkezik, hogy azt a tisztviselőt, akinek az e melléklet rendelkezései szerinti meghallgatása objektív okokból nem lehetséges, fel lehet kérni arra, hogy írásban tegye meg észrevételeit, vagy egy általa kiválasztott személlyel képviseltesse magát.

Ezenkívül a fegyelmi eljárás kontradiktórius jellegének tiszteletben tartása a vizsgálattal összefüggésben megköveteli, hogy az eljárás alá vont tisztviselő, illetve védője részt vehessen a tanúkihallgatásokon, és a tanúkhoz olyan kérdéseket intézhessen, amelyeket a védekezése szempontjából hasznosnak tart. Amennyiben a fegyelmi tanács úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik elegendő információval az érintettnek felrótt cselekményekről vagy tényállási elemekről, a személyzeti szabályzat IX. melléklete 17. cikkének (1) bekezdése alapján kontradiktórius eljárást rendel el.

(lásd a 100. és 109. pontot)

Hivatkozás:

Elsőfokú Bíróság: Connolly kontra Bizottság ítélet, T‑34/96. és T‑163/96, EU:T:1999:102, 61. pont.

4.      Konkrétan a kinevezésre jogosult hatóság arra irányuló kötelezettségét illetően, hogy a fegyelmi tanács véleményének részére történt megküldését követően, a végső határozata meghozatala előtt meghallgatja a tisztviselőt, nem kell megsemmisíteni a fegyelmi intézkedést kiszabó határozatot amiatt, hogy a kinevezésre jogosult hatóság nem hallgatta meg az érintettet a személyzeti szabályzat IX. melléklete 22. cikke első bekezdésének megfelelően, ha ez a mulasztás az érintettnek tudható be.

Abban az esetben, ha az érintett tisztviselőnek a fegyelmi intézkedést kiszabó határozat előtti, kinevezésre jogosult hatóság általi meghallgatása nem tudja orvosolni sem az érintett tisztviselő fegyelmi tanács általi meghallgatásának elmaradását, sem ipso iure a kinevezésre jogosult hatóság által beidézett, terhelő vallomást tevő tanú meghallgatásának nem kontradiktórius jellegét, a tisztviselő meghallgatáshoz való jogának megsértését kell megállapítani.

(lásd a 101. és 122. pontot)

Hivatkozás:

Elsőfokú Bíróság: Stevens kontra Bizottság ítélet, T‑277/01, EU:T:2002:302, 41. pont és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

5.      Amennyiben a tisztviselő határidőn belül, szabályszerűen, orvosi igazolást benyújtva értesítette a fegyelmi tanácsot arról, hogy a meghallgatására kitűzött időpont a betegszabadsága idejére esik, úgy az intézményének kell másik orvosi szakvéleménnyel vagy egybevágó valószínűsítő körülményekkel bizonyítania, hogy mégis részt tud venni a meghallgatáson, illetve hogy a távolléte valójában nem igazolható objektív okokkal.

Ez az eset nem áll fenn akkor, ha a fegyelmi tanács nem tesz lépéseket arra, hogy meggyőződjön a tisztviselő által előadott orvosi indokok valóságáról, illetve pontos tartalmáról, és nem foganatosít intézkedéseket annak lehetővé tételére, hogy a tisztviselő részt vegyen ezen a meghallgatáson, például azzal, hogy legalább egy ízben egy másik megfelelő időpontra elnapolja a meghallgatást.

(lásd a 111. és 117. pontot)