A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKÉNEK VÉGZÉSE

2011. november 16.

F‑61/11 R. sz. ügy

Daniele Possanzini

kontra

az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex)

„Közszolgálat – Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem – Az alapkereset elfogadhatatlansága – Az érdekek mérlegelése”

Tárgy:      Az EUMSZ 278. cikk és az EAK 157. cikk, valamint az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 279. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben D. Possanzini lényegében a Frontex által hozott, az ideiglenes alkalmazotti szerződése meghosszabbítását megtagadó határozatok végrehajtásának felfüggesztését kéri.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék elnöke a felperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmét elutasítja. A Közszolgálati Törvényszék elnöke a költségekről nem határoz.

Összefoglaló

1.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – Elfogadhatósági feltételek – Az alapkereset elfogadhatósága – Relevancia hiánya – Korlátok

(EUMSZ 278. cikk; a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 102. cikk, 2. §)

2.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Ideiglenes intézkedések – Az elrendelés feltételei – „Fumus boni iuris” – Sürgősség – Kumulatív jelleg – Az ügyben szereplő érdekek összességének mérlegelése – A vizsgálat sorrendje és módja – Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró mérlegelési jogköre – Az intézkedés ideiglenes jellege

(EUMSZ 278. cikk és EUMSZ 279. cikk; a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 102. cikk)

1.      Az alapkereset elfogadhatósága főszabály szerint csak e kereset elbírálása keretében vizsgálható, az ideiglenes intézkedés iránti eljárásban nem, kivéve ha az alapkereset első ránézésre nyilvánvalóan elfogadhatatlannak tűnik. Ugyanis, ha az elfogadhatóság első ránézésre nem zárható ki teljesen, az elfogadhatóságról az ideiglenes intézkedés iránti eljárásban hozott határozat előre meghatározná az alapeljárásban döntést hozó bíróság határozatát.

Egyébiránt még ha a védekező fél nem is hivatkozik az alapkereset nyilvánvaló elfogadhatatlanságára, nincs kizárva, hogy az ideiglenes intézkedésről határozó bíró döntsön erről a kérdésről, mivel a valamely jogi aktus bírósági felülvizsgálata iránti kereset elfogadhatatlansága kógens jogalap, amelyet az uniós bíróság hivatalból vizsgálhat, sőt köteles vizsgálni.

(lásd a 17. és 18. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑196/98. R. sz., Peña Abizanda és társai kontra Bizottság ügyben 1999. február 4‑én hozott végzésének 10. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat;

a Közszolgálati Törvényszék F‑120/06. R. sz., Dálnoky kontra Bizottság ügyben 2006. december 14‑én hozott végzésének 41. pontja.

2.      A sürgősségre és a kérelem megalapozottságának valószínűsítésére (fumus boni iuris) vonatkozó feltételek kumulatív jellegűek, így az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet el kell utasítani, ha e feltételek egyike nem teljesül. Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró adott esetben a fennálló érdekeket is mérlegeli.

Ezen együttes vizsgálat során az ideiglenes intézkedésről határozó bíró széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, és az ügy jellegzetességeire tekintettel szabadon határozza meg e különböző feltételek vizsgálatának módját és rendjét, minthogy semmilyen jogszabály nem ír elő számára előre meghatározott vizsgálati módot az ideiglenes intézkedés szükségességének értékeléséhez.

Amikor az ideiglenes intézkedések iránti kérelem keretében az ideiglenes intézkedésről határozó bíró ‑ aki előtt a kérelmező súlyos és helyrehozhatatlan kár elszenvedésének kockázatára hivatkozik ‑ mérlegeli a szóban forgó különböző érdekeket, többek között azt kell megvizsgálnia, hogy a vitatott határozatnak az érdemi határozatot hozó bíróság általi esetleges megsemmisítése lehetővé tenné‑e az e határozat azonnali végrehajtásával kiváltott helyzet megfordítását, és fordítva, e határozat végrehajtásának felfüggesztése megakadályozhatja‑e annak teljes érvényesülését abban az esetben, ha az alapkeresetet elutasítják.

Ami a valamely alkalmazott szerződésének meghosszabbítását megtagadó határozat végrehajtásának felfüggesztéséből fakadó következményeket illeti, egyszerűen az említett megtagadó határozat végrehajtásának felfüggesztése nem változtatna az érintett helyzetén, mivel önmagában e felfüggesztés nem keletkeztetne jogot számára a szerződése meghosszabbítására, sőt még a helyzete felülvizsgálatát sem tenné lehetővé. E felfüggesztésnek tehát nem lenne joghatása, így értelme sincs.

(lásd a 41., 42., 50. és 51. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság 206/89. R. sz., S. kontra Bizottság ügyben 1989. július 31‑én hozott végzésének 14. és 15. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑173/99. R. sz., Elkaïm és Mazuel kontra Bizottság ügyben 1999. szeptember 10‑én hozott végzésének 18. pontja; T‑120/01. R. sz., De Nicola kontra EBB ügyben 2001. augusztus 9‑én hozott végzésének 12. pontja; T‑65/08. R. sz., Spanyolország kontra Bizottság ügyben 2008. április 30‑án hozott végzésének 82. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat;

a Közszolgálati Törvényszék F‑38/06. R. sz., Bianchi kontra ETF ügyben 2006. május 31‑én hozott végzésének 20. pontja.