T‑776/20. sz. ügy
Robert Stockdale
kontra
az Európai Unió Tanácsa és társai
A Törvényszék ítélete (kibővített hetedik tanács), 2023. július 26.
„Megsemmisítés iránti és kártérítési kereset – Szerződéses nemzetközi alkalmazott az Európai Unió bosznia‑hercegovinai különleges képviselőjénél – Közös kül ‑ és biztonságpolitika – A munkaszerződésnek az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépését követően történt megszüntetése – Az uniós bíróság hatásköre – A jogvita szerződésen alapuló jellege – Választottbírósági és joghatósági kikötés hiánya – EUMSZ 263., EUMSZ 268., EUMSZ 272. és EUMSZ 274. cikk – 1215/2012/EU rendelet – Elfogadhatóság – Az alperesek megjelölése – Az »Unió szerve vagy hivatala« fogalma – Hatáskör részleges hiánya és részleges elfogadhatatlanság”
1. Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Fogalom – Kötelező joghatásokat kiváltó aktusok – Kereset a felperes és az Unió valamely intézménye, szerve vagy hivatala közötti szerződés esetén – Elfogadhatóság – Feltételek – A szerződéses viszonyon kívüli, a közhatalmi jogkörök gyakorlásával járó kötelező joghatások
(EUMSZ 263. cikk)
(lásd: 31. pont)
2. Kártérítési kereset – Az uniós bíróság hatásköre – Korlátok – A hivatkozott felelősség jellege – A bíróság általi vizsgálat – Értékelési szempontok
(EUMSZ 340. cikk)
(lásd: 32. pont)
3. Az Európai Unió intézményei – Az Európai Unió Bírósága – Hatáskör – Szerződéssel kapcsolatos jogvita – Feltételek – Választottbírósági kikötés alapján történő keresetindítás – Választottbírósági kikötés hiánya – Következmény – A nemzeti bíróságok általános szabályok szerinti hatásköre
(EUMSZ 272. és EUMSZ 274. cikk)
(lásd: 40. pont)
4. Bírósági eljárás – Valójában szerződéses jellegű jogvitára vonatkozó megsemmisítés iránti és kártérítési kereset – Szerződéses jogviszony keretében hozott aktus megsemmisítése – Az uniós bíróság hatáskörének hiánya az EUMSZ 263. és az EUMSZ 268. cikk alapján – Elfogadhatatlanság – Kivétel – Az uniós bírósági rendszer koherenciája megőrzésének és a tagállami bíróságok vagy az uniós bíróság általi hatékony bírósági felülvizsgálat biztosításának szükségessége
(EUMSZ 263., EUMSZ 268., EUMSZ 272. és EUMSZ 274. cikk)
(lásd: 48., 49. és 76. pont)
5. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok végrehajtása a polgári és kereskedelmi ügyekben – 1215/2012 rendelet – Joghatóság egyedi munkaszerződésekkel kapcsolatos ügyekben – Az egyéni munkaszerződés fogalma – Önálló értelmezés – Feltétel – A munkáltató és a munkavállaló közötti alárendeltségi viszony fennállta – Szempontok
(1215/2012 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 21. cikk)
(lásd: 61. pont)
6. Kártérítési kereset – Az uniós bíróság hatásköre – Szerződésen kívüli felelősség esetén a tagállamok jogában közös általános elvekkel összhangban az Unió kötelezése a kár megtérítésére – Cselekvésre vagy az attól való tartózkodásra való kötelezés formájában megvalósuló természetbeni kártérítés – Megengedhetőség – Feltételek – Kártérítés útján nem teljes mértékben orvosolható és a sajátos jellemzői folytán kötelezés elrendelését megkövetelő kár egyedi esete
(EUMSZ 268. cikk és EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)
(lásd: 81., 82. pont)
7. Bírósági eljárás – Megsemmisítés iránti és kártérítési kereset – Deklaratív jellegű megállapítási kérelem – A hatáskör nyilvánvaló hiánya
(EUMSZ 263. és EUMSZ 268. cikk)
(lásd: 85. pont)
8. Bírósági eljárás – Megsemmisítés iránti és kártérítési kereset – Tárgy – Jogi aktus megsemmisítése vagy a károk megtérítése iránti kérelem – Az intézmények, szervek vagy hivatalok fogalma – Értékelési szempontok – Jogképesség – Az Unió működéséhez elválaszthatatlanul kapcsolódó megbízatás – Az Unió létező intézményeitől, szerveitől és hivatalaitól jogilag különböző jogalany – Bennfoglaltság – Az Európai Unió bosznia‑hercegovinai különleges képviselője – Megengedhetőség
(EUMSZ 263. és EUMSZ 268. cikk)
(lásd: 130., 131., 134. és 139. pont)
9. Közös kül‑ és biztonságpolitika – Az Európai Unió operatív fellépései – A célokat, hatókörüket, az Unió rendelkezésére bocsátandó eszközöket, a végrehajtásuk feltételeit és az időtartamukat meghatározó határozatok elfogadása – Hatáskör – Az Európai Unió Tanácsa – Terjedelem – Nemzetközi polgári személyzet – A szerződéses személyi állományra alkalmazandó jogi szabályozás elfogadása – Bennfoglaltság – Az ilyen szabályozás elfogadása tekintetében vétkes mulasztás Tanácsnak való betudása – Megengedhetőség
(EUSZ 26. cikk, EUSZ 28. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés)
(lásd: 148., 152., 154., 157., 158., 162. pont)
Összefoglalás
A felperes Nagy‑Britannia és Észak‑Írország Egyesült Királyságának állampolgára, aki az Európai Unió bosznia‑hercegovinai különleges képviselőjénél (az Európai Unió különleges képviselője a továbbiakban: EUKK) pénzügyi és adminisztratív vezetői feladatokat látott el 2006 és 2020. december 31. között, és e címen 17 határozott időre szóló munkaszerződést kötött ezen EUKK‑val. A 2020. február 1‑jén hatályba lépett, az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból és az Európai Atomenergia közösségből történő kilépéséről szóló megállapodást(1) követően, amely 2020. december 31‑ig tartó átmeneti időszakot írt elő, a bosznia‑hercegovinai EUKK a felperes munkaszerződését ezen időponttal megszüntető határozatot hozott.
Az Európai Unió Tanácsával, az Európai Bizottsággal, az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) és a bosznia‑hercegovinai EUKK‑val szemben indított megsemmisítés iránti és kártérítési keresetében a felperes elsődlegesen a megszüntető határozat megsemmisítését, valamint az e határozat következtében őt ért kár megtérítését kérte. Kérte továbbá a szerződéses jogviszonyának határozatlan idejű munkaszerződéssé való átminősítését, és a rá alkalmazandó egyértelmű jogállás elfogadásának elmaradásából eredő károk megtérítését. A felperes ezenkívül az elsődlegesen előterjesztett kérelmeinek elutasítása esetére, másodlagosan az Unió szerződésen kívüli felelősségének megállapítását kérte.
A Törvényszék az ügy érdemét megelőzően először az alperesek által felhozott, a hatáskör hiányára és az elfogadhatatlanságra alapított kifogásokat bírálja el és azoknak részben helyt ad. Ennek alapján a Törvényszék több új kérdésről határoz. Mindenekelőtt megállapítja, hogy amennyiben az Uniót érintő szerződéses jellegű jogvitát terjesztenek a Törvényszék elé, jóllehet a szóban forgó szerződés nem tartalmaz a vonatkozásában választottbírósági kikötést, hatáskörrel rendelkezik az uniós jogalanyok által hozott jogi aktusok jogszerűségének felülvizsgálatára(2) és az Unió felelősségéről való döntésre,(3) ha a szerződés vagy a „Brüsszel Ia” rendelet alapján egyetlen illetékes nemzeti bíróság sem jelölhető ki.(4) Ezt követően a bosznia‑hercegovinai EUKK‑t jelöli meg a megszüntető határozatot elfogadó uniós szervként. Végül a KKBP hatálya alá tartozó alkalmazottakra vonatkozó általános jogi szabályozás hiánya miatt állítólagosan okozott károk megtérítése iránti kérelmet illetően a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy adott esetben a Tanács rendelkezik hatáskörrel ilyen szabályozás elfogadására.
A Törvényszék álláspontja
Először is a Törvényszék a megszüntető határozathoz, illetve az egymást követő határozott idejű szerződésekhez kapcsolódó kereseti kérelmek elbírálására vonatkozó hatáskörét vizsgálja.
Előzetesen megállapítja, hogy a felperes e kérelmek keretében megfogalmazott követelései szerződéses jellegűek. Egyrészt ugyanis a megszüntető határozat közvetlen kapcsolatban áll a szóban forgó szerződéssel, másrészt pedig a munkaviszony határozatlan idejű munkaszerződéssé való átminősítése iránti kérelmek a felperes és a bosznia‑hercegovinai EUKK által kötött, egymást követő, határozott idejű szerződések összességéből erednek. Márpedig a határozott idejű szerződésekben foglalt választottbírósági kikötés hiányában a Törvényszék megállapítja az EUMSZ 272. cikk szerinti hatáskörének hiányát, így az EUMSZ 274. cikknek megfelelően e kereseti kérelmek főszabály szerint a nemzeti bíróságok hatáskörébe tartoznak.
A Törvényszék azonban emlékeztet arra, hogy ha egy szerződéses jellegű jogvita keretében az uniós bíróság megállapítja az EUMSZ 263. és EUMSZ 268. cikkel rá ruházott hatáskörének hiányát, ezt e rendelkezéseknek az EUMSZ 272. és EUMSZ 274. cikkel való koherens értelmezésének biztosítása, és ennélfogva az uniós bírósági rendszer koherenciájának megőrzése érdekében teszi, amely rendszer a jogorvoslatok és eljárások olyan teljes egységéből áll, és amelynek célja, hogy biztosítsa az uniós intézmények, szervek és hivatalok jogi aktusai jogszerűségének vizsgálatát és az Unió által okozott károk megtérítését. Ezért szerződéses jellegű jogvita keretében az uniós bíróság nem állapíthatja meg az EUM‑Szerződés által ráruházott hatáskör hiányát, ha ennek következtében kivonja az uniós bíróság vagy a tagállami bíróságok felülvizsgálata alól az uniós jogi aktusokat, illetve az Unió által okozott károk megtérítésére irányuló kérelmet.
E körülmények között a jelen ügyben megfogalmazott kereseti kérelmek szerződéses jellege ellenére, a hatékony bírósági felülvizsgálat biztosítása érdekében a Törvényszék megvizsgálja, hogy a felperes az ilyen követeléseket valamely tagállami bíróság elé terjesztheti‑e. Ezért eleve elutasítja az alperesek azon érvét, amely szerint e kereseti kérelmek a boszniai bíróságok joghatósága alá tartozhatnak. Ugyanígy elutasítja azon érvet, amely szerint a felperesnek lehetősége volt arra, hogy a szóban forgó szerződésben kikötött választottbírósághoz forduljon, az ilyen fórum joghatósága ugyanis nem fogadható el, kizárólag az uniós bíróságé vagy a tagállami bíróságoké.
Egyébiránt, mivel a szóban forgó szerződés tartalma nem teszi lehetővé a szóban forgó kereseti kérelmek elbírálására joghatósággal rendelkező tagállami bíróság kijelölését, a Törvényszék emlékeztet arra, hogy az uniós jogalkotó elfogadta a „Brüsszel Ia” rendeletet, amely a jelen ügyben alkalmazandó. A megszüntető határozat ugyanis nem minősül közhatalmi aktusnak,(5) hanem annak alapját a szóban forgó szerződés képezi. Következésképpen a szóban forgó kereseti kérelmek a polgári és kereskedelmi ügyek körébe tartoznak, és mivel olyan szerződéses jellegű jogvitára vonatkoznak, amely főszabály szerint a nemzeti bíróságok hatáskörébe tartozik, a Törvényszék megvizsgálja, hogy a „Brüsszel Ia” rendelet rendelkezései lehetővé teszik‑e az e kereseti kérelmek elbírálására joghatósággal rendelkező tagállami bíróság meghatározását.
E tekintetben a Törvényszék megállapítja, hogy a felperes munkáltatója a bosznia‑hercegovinai EUKK volt, és mivel egyetlen tagállami bíróság sem rendelkezik joghatósággal a szerződéssel kapcsolatos, szóban forgó kereseti kérelmek elbírálására, főszabály szerint a „Brüsszel Ia” rendelet azon általános rendelkezését kell főszabály szerint alkalmazni, amely szerint „[h]a az alperes nem rendelkezik lakóhellyel valamely tagállamban, valamennyi tagállam bíróságainak joghatóságát […] az adott tagállam joga határozza meg.”(6)
A Törvényszék azonban kiemeli, hogy e rendelkezés alkalmazása következtében a nemzeti bíróságok esetleges joghatósága bizonytalan, mivel az egyes tagállamok joga határozza meg, hogy e tagállam bíróságai előtt kezdeményezhető‑e ilyen eljárás, ami azzal a lehetséges következménnyel járhat, hogy végső soron egyetlen tagállami bíróság sem rendelkezik joghatósággal. Megítélése szerint e következmény a jelen ügyben különösen valószínű is, mivel a bosznia‑hercegovinai EUKK székhelyéhez hasonlóan a felperes lakóhelye is egy harmadik országban található, és nem nyilvánvaló, hogy a jelen jogvita valamely tagállammal fennálló kapcsoló elemet tartalmaz.
Márpedig, mivel egy olyan szerződéses jellegű jogvita keretében, amelyben az Unió szerződő fél, a Törvényszék nem állapíthatja meg az EUMSZ 263. és EUMSZ 268. cikkel rá ruházott hatáskörének hiányát, ha ennek következtében kivonja a bírósági felülvizsgálat alól az uniós jogi aktusokat, illetve az Unió által okozott károk megtérítésére irányuló kérelmet, megvizsgálja, hogy a szóban forgó kereseti kérelmekben az e rendelkezésekből eredő hatáskörébe tartoznak‑e.
E tekintetben először is az első kereseti kérelem keretében a Törvényszék hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az EUMSZ 263. cikk alapján határozzon a megszüntető határozat – amelyet az Uniónak a Szerződések alapján létrehozott egyik jogalanya, nevezetesen a bosznia‑hercegovinai EUKK fogadott el – jogszerűségének felülvizsgálata iránti kérelemről, mind pedig arra, hogy az EUMSZ 268. cikk alapján határozzon az említett határozat miatt állítólagosan elszenvedett nem vagyoni kár és vagyoni kár pénzbeli megtérítése iránti kérelemről.
Ezzel szemben, ami a felperes arra irányuló kérelmét illeti, hogy a Törvényszék rendelje el a felperesnek a bosznia‑hercegovinai EUKK személyi állományába való visszahelyezését, a Törvényszék megállapítja hatáskörének hiányát, mivel az uniós bíróság főszabály szerint még kártérítési kereset keretében sem utasíthat valamely uniós intézményt, szervet vagy hivatalt e hatóság előjogainak sérelme nélkül. Bár az EUM‑Szerződésnek az Unió szerződésen kívüli felelősségére vonatkozó rendelkezései bizonyos feltételek mellett lehetővé teszik olyan természetbeni kártérítés megítélését, amely öltheti cselekvésre vagy tartózkodásra kötelezés formáját, amely adott magatartásra késztetheti az alperes intézményt, ez az eset csak különleges helyzetekben képzelhető el, így amikor a felperes olyan kárra hivatkozik, amely nem téríthető meg teljes mértékben kártérítés útján, és amelynek sajátos jellemzői megkövetelik a cselekvésre vagy az attól való tartózkodásra való kötelezést, különösen akkor, ha az ilyen intézkedés arra irányul, hogy megszüntesse az olyan kárt okozó eseményt, amelynek hatásai folyamatosak, ami a jelen esetben nem áll fenn.
Másodszor, ami a második kereseti kérelmet illeti, azt a Törvényszék hatáskörének hiánya miatt teljes egészében elutasítja. Egyrészt ugyanis nem rendelkezik hatáskörrel a bosznia‑hercegovinai EUKK‑nak mint a felperes munkáltatójának a munkaszerződése határozatlan idejű munkaszerződéssé való átminősítésére irányuló kötelezése iránti kérelem elbírálására. Másrészt sem megsemmisítés iránti, sem pedig kár megtérítése iránti kérelem alátámasztására nem terjesztettek elő arra irányuló kérelmet, hogy a Törvényszék állapítsa meg, hogy az alperesek megsértették szerződéses kötelezettségeiket, és úgy kell tekinteni, mint amely kérelem kizárólag arra irányul, hogy a Törvényszék általános vagy elvi megállapítás útján foglaljon állást, ami nem tartozik a Szerződésekből eredő hatáskörébe.
Másodsorban, az alperes(ek) megjelölésével kapcsolatos elfogadhatatlansági kifogásokat illetően, először is az első kereseti kérelmet tekintve, mivel a Törvényszék hatáskörrel rendelkezik e kérelem azon részének vizsgálatára, amely a megszüntető határozat megsemmisítésére és az e határozattal állítólagosan okozott nem vagyoni és vagyoni kár pénzbeli megtérítésére irányul, a Törvényszék emlékeztet egyrészt arra, hogy a megsemmisítés iránti keresetet a szóban forgó jogi aktust elfogadó uniós intézménnyel, szervvel vagy hivatallal szemben kell megindítani, másrészt pedig az Unió szerződésen kívüli felelőssége körében a Törvényszék hatáskörrel rendelkezik az Unió szerződésen kívüli felelősségének megállapítása iránti kereset elbírálására, és az Uniót a Törvényszék előtt azon intézmény, szerv vagy hivatal képviseli, amelynek a felelősséget megalapozó eseményt felróják.
A jelen ügyben, mivel a megszüntető határozatra vonatkozó első kereseti kérelem a bosznia‑hercegovinai EUKK‑nak tudható be, a Törvényszék azt vizsgálja, hogy ez utóbbi olyan uniós szervnek vagy hivatalnak minősíthető‑e, amely a jelen ügyben szóban forgó megsemmisítés iránti és szerződésen kívüli felelősség megállapítása iránti keresetekben alperes lehet.
E tekintetben emlékeztet arra, hogy valamely, az Unió szervezeti rendszerébe tartozó vagy azon belül működő jogalany vagy szervezet uniós szervnek vagy hivatalnak tekinthető, ha az érintett jogalany vagy szervezet jogállására vonatkozó rendelkezésekre tekintettel olyan terjedelmű jog‑ és cselekvőképességgel rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy önálló uniós szervnek minősüljön, és alperesi minőséggel rendelkezzen. Az Unió szervének vagy hivatalának minősül különösen akkor, ha egyrészt az Unió működéséhez elválaszthatatlanul kapcsolódó megbízatással rendelkezik, másrészt jogilag mégis elkülönül az Unió létező intézményeitől, szerveitől és hivatalaitól.
Márpedig a bosznia‑hercegovinai EUKK‑t ilyen megbízatással ruházták fel, mivel először is a Tanács azért nevezi ki, hogy „meghatározott politikai kérdésekben felhatalmazással” rendelkezzen.(7) Továbbá, bár ez az EUKK felel megbízatásának végrehajtásáért, és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének felügyelete alatt jár el, e felügyelet nem vonatkozik az ilyen megbízatás keretében történő adminisztratív irányításra, különösen a személyzet tekintetében. Emellett az említett EUKK továbbá jogilag elkülönül az Unió többi intézményétől, szervétől és hivatalától, mivel cselekvőképességgel rendelkezik arra, hogy közbeszerzési pályázatokon részt vegyen és árukat vásároljon, a Bizottsággal szerződést kössön kiadásainak kezelésére vonatkozóan, illetve az uniós intézményektől vagy az EKSZ‑től kirendelt alkalmazottakat fogadjon. Végül a szerződéses személyi állományának irányítása terén olyan cselekvőképességgel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára, hogy önállóan járjon el, és ennek alapján csapat létrehozásáért felel, és szerződéseket köthet nemzetközi személyzet felvételére, akiket anélkül választ ki, hogy más uniós intézmények, szervek vagy hivatalok jóváhagyását kellene kérnie, mivel e személyi állomány a közvetlen irányítása alá tartozik.
A Törvényszék megállapítja, hogy a jelen ügy szempontjából, amely a bosznia‑hercegovinai EUKK személyi állományának igazgatásával kapcsolatos kérdésekre vonatkozik, ez utóbbit azon uniós szervekhez és hivatalokhoz hasonlónak kell tekinteni, amelyek megsemmisítés iránti és szerződésen kívüli felelősség megállapítása iránti keresetek keretében alperesek lehetnek, és az első kereseti kérelem ezen EUKK tekintetében elfogadható.
Másodszor, ami a felperesre alkalmazandó egyértelmű jogállás elfogadásának elmaradása következtében a felperest ért károk megtérítésére irányuló kereseti kérelmet illeti, a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy az általában a KKBP vagy különösen a bosznia‑hercegovinai EUKK hatálya alá tartozó szerződéses személyi állományra alkalmazandó általános szabályok elfogadásával kapcsolatos esetleges vétkes mulasztást a Tanácsnak kell betudni, így e kereseti kérelem ez utóbbi vonatkozásában elfogadható.
A Tanács feladata ugyanis, hogy az Európai Tanács által meghatározott általános iránymutatások és stratégiai irányvonalak alapján kidolgozza e politikát, és meghozza az e politika meghatározásához és végrehajtásához szükséges határozatokat. Márpedig adott esetben a KKBP keretében felvett szerződéses alkalmazottakra alkalmazandó jogi szabályozás elfogadása a KKBP végrehajtása, és ennélfogva a Tanács hatáskörébe tartozik. Egyebekben a Törvényszék megjegyzi, hogy 2012‑ben a Bizottság azt javasolta a Tanácsnak, hogy az Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeket alkalmazza a KKBP és az EUKK missziók szerződéses alkalmazottaira. Megállapítja azonban, hogy a KKBP keretében felvett, a bosznia‑hercegovinai EUKK személyi állományába tartozó szerződéses alkalmazottakra alkalmazandó jogi szabályok elfogadása a Tanács hatásköre és döntése, és ezt a javaslatot pedig azért nem követték, mert a tagállami küldöttségek nem jutottak megállapodásra a Tanácson belül.