Language of document : ECLI:EU:F:2011:156

A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE

(első tanács)

2011. szeptember 27.

F‑98/09. sz. ügy

Sarah Whitehead

kontra

Európai Központi Bank (EKB)

„Közszolgálat – Az EKB személyzete – Az illetmények és jutalmak éves felülvizsgálatára vonatkozó eljárás – A 2008. évi eljárás – Éves értékelési eljárás – Értékelési szempontok – A személyzeti bizottsággal folytatott konzultáció – A betegszabadságok figyelembevétele – Célok meghatározása”

Tárgy:      Az EK‑Szerződéshez csatolt, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 36.2. cikke alapján benyújtott kereset, amelyben S. Whitehead elsődlegesen az EKB az illetmények és jutalmak éves felülvizsgálata címén számára két százalékpontos illetményemelést jóváhagyó 2009. január 8‑i határozatának megsemmisítését, valamint a méltányossági alapon 10 000 euróra értékelt nem vagyoni kára megtérítését kéri.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felperes maga viseli saját költségeit, valamint köteles viselni az EKB részéről felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Az illetmények és jutalmak éves felülvizsgálata

(Az Európai Központi Bank személyzetének alkalmazási feltételei, I. melléklet, 5. cikk)

2.      Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Az illetmények és jutalmak éves felülvizsgálata – Mérlegelési jogkör

(91/533 tanácsi irányelv; az Európai Központi Bank személyzetének alkalmazási feltételei, I. melléklet, 5. cikk)

3.      Tisztviselők – Kereset – Jogalapok – Az adminisztráció átláthatósági kötelezettségére alapított jogalap

4.      Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Az illetmények és jutalmak éves felülvizsgálata

(Az Európai Központi Bank személyzetének alkalmazási feltételei, I. melléklet, 5. cikk)

5.      Jogellenességi kifogás – Terjedelem – Jogi aktusok, amelyek jogellenességére hivatkozni lehet – A megtámadott határozat alapját képező általános jellegű aktus

(EK 236. cikk, EK 241. cikk és EAK 152. cikk; a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányáról szóló jegyzőkönyv, 36.2. cikk)

6.      Uniós jog – Források – A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Közigazgatási Bíróságának ítélkezési gyakorlata – Kizártság

7.      Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Képviselet – Személyzeti bizottság – Kötelező konzultáció – Terjedelem

(Az Európai Központi Bank eljárási szabályzata, 15. cikk; az Európai Központi Bank személyzetének alkalmazási feltételei, 48. és 49. cikk)

8.      Európai Központi Bank – Az Igazgatóság hatáskörei – A Bank belső működési szabályainak elfogadása – Iránymutatások elfogadása

(Az Európai Központi Bank eljárási szabályzata, 11. cikk, (2) bekezdés)

9.      Tisztviselők – Egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalma – Arra vonatkozó kötelezettség, hogy a betegszabadságon lévő tisztviselőkkel ugyanúgy kell bánni, mint az aktív foglalkoztatásban lévőkkel – Hiány

1.      Az a tény, hogy az illetményeknek és jutalmaknak az Európai Központi Bankon belüli éves felülvizsgálata annak összehasonlításán alapul, hogy az adott szervezeti egységen belül a személyzet tagjai mennyiben járultak hozzá a Bank feladatainak teljesítéséhez, nem jelenti, hogy a Bank köteles az illetmények és jutalmak éves felülvizsgálatára vonatkozó határozatait az éves értékelésre alapítani amiatt, hogy a felülvizsgálati eljárás keretében nincs különös rendszere a személyzet egyes tagjai egyéni érdemei értékelésének.

Ezenfelül, mivel a tisztviselők személyzeti szabályzatában nem szerepel olyan eljárás, mint az illetmények és jutalmak éves felülvizsgálatára vonatkozó eljárás, nem lehet analógiát alkalmazni az Unió tisztviselőire vonatkozó értékelési eljárásra, illetve a Bank személyzetének tagjaira alkalmazandó említett eljárásra irányadó elvek tekintetében.

(lásd a 44. és 48. pontot)

2.      Bár a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, az átláthatóság kötelezettségének és az indokolási kötelezettségnek az a hatása, hogy az Európai Központi Banknak a hatáskörei gyakorlása során eleget kell tennie bizonyos követelményeknek, az említett tilalom és kötelezettségek nem járnak azzal a következménnyel, hogy a Banknak egyrészt le kell mondania arról a mérlegelési jogkörről, amelyet az egyedi illetményemelésekre vonatkozó politikája keretében tartott fenn magának, másrészt jogi aktusban meg kell határoznia azokat az értékelési kritériumokat, amelyeket alkalmazni kíván a mérlegelési jogköre gyakorlása keretében.

Hasonlóképpen, bár a jogbiztonság elve kellően világos normák megalkotását követeli meg annak érdekében, hogy a jogalanyok egyértelműen megismerhessék jogaikat és kötelezettségeiket, és ezeknek megfelelően járhassanak el, ezen elv miatt a Banknak nem kell korlátoznia az egyedi illetményemelésekre vonatkozóan gyakorolni kívánt mérlegelési jogkörét annak meghatározására irányuló végrehajtási intézkedések elfogadásával, hogy a jövőben hogyan tervezi gyakorolni az említett jogkört.

Ezenfelül, bár tény, hogy az illetményemelés módja összefügg a Bank személyzete tagjainak járó díjazással, és így a munkaviszonynak a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a munkaszerződés, illetve munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről szóló 91/533 irányelv értelmében vett alapvető feltételének minősül, ezen irányelv nem támaszt olyan követelményt, amely alapján a Bank köteles lenne elfogadni és közzétenni az annak értékelésére vonatkozó kritériumokat, hogy az egyes alkalmazottai mennyiben járultak hozzá a Bank feladatai teljesítéséhez.

(lásd a 49. és 58–60. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑110/03. sz., Belgium kontra Bizottság ügyben 2005. április 14‑én hozott ítéletének 30. pontja.

3.      Az átláthatóság kötelezettsége nem uniós jogi elv, amelyre a felperes vonatkozó jogi norma hiányában hivatkozhat. Ennélfogva a felperes, ha nem jelöli meg az átláthatóság kötelezettségéről rendelkező jogi normát, olyan helyzetbe hozza a Közszolgálati Törvényszéket, hogy az még az érvelése tartalmát sem tudja értékelni.

(lásd az 50. pontot)

Hivatkozás:

A Közszolgálati Törvényszék F‑99/06. sz., López Teruel kontra OHIM ügyben 2007. május 22‑én hozott ítéletének 94. pontja.

4.      Mivel az illetményeknek és jutalmaknak az Európai Központi Bankon belüli éves felülvizsgálata annak összehasonlításán alapul, hogy az egyes alkalmazottak az ugyanazon a tevékenységi területen dolgozó munkatársaikhoz képest mennyiben járultak hozzá a Bank feladatainak teljesítéséhez, az ezen összehasonlításra vonatkozó belső rendelkezések járhatnak azzal a következménnyel, hogy a Bank személyzetének tagjai eltérő bánásmódban részesülnek, azonban úgy kell tekinteni, hogy ezt az eltérő bánásmódot objektív körülmény igazolja, nevezetesen az, hogy az egyes szervezeti egységeknek eltérő feladatokat kell teljesíteniük. Ennélfogva e rendelkezések nem ellentétesek az egyenlő bánásmód elvével.

Következésképpen, mivel a Banknak az illetmények és jutalmak éves felülvizsgálatára irányadó belső rendelkezései nem kezelik egyetlen jogi kategóriaként a Bank személyzetének valamennyi tagját, az alkalmazottak nem róhatják fel a Banknak, hogy a Bank feladatai teljesítéséhez való hozzájárulásukat csak a szervezeti egységébe tartozó munkatársaik hozzájárulásával hasonlította össze.

(lásd a 68. pontot)

5.      A jogellenességi kifogás rendszere arra irányul, hogy lehetővé tegye a felperesek számára, hogy kifogás útján vitassák a kereset tárgyát képező ügyre alkalmazandó általános hatályú, akár végrehajtási, akár jogalkotási aktus jogszerűségét, mivel közvetlen kapcsolat áll fenn a kereset tárgyát képező határozat és a kérdéses általános hatályú aktus között. Következésképpen önmagában az a tény, hogy valamely felperes a jogalapja keretében jogalkotási aktus jogellenességét kifogásolja, nem teszi e jogalapot elfogadhatatlanná.

Egyébiránt az EK 241. cikk értelmében az általános hatályú aktussal szembeni jogellenességi kifogás emelésére vonatkozó lehetőségre nem vonatkozik speciális határidő. Nincs oka annak, hogy ne ugyanaz a szabály vonatkozzon az EK 236. cikk, az EAK 152. cikk, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 36.2. cikke alapján indított keresetekre.

(lásd a 73. és 74. pontot)

Hivatkozás:

Az Elsőfokú Bíróság T‑23/96. Sz., De Persio kontra Bizottság ügyben 1998. szeptember 15‑én hozott ítéletének 54. pontja.

6.      A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Közigazgatási Bíróságának ítélkezési gyakorlata mint olyan nem minősül az uniós jog forrásának, következésképpen nem lehet rá eredményesen hivatkozni valamely jogellenességi kifogás alátámasztására.

(lásd a 76. pontot)

7.      A költségvetés nem tartozik azon jogi aktusok közé, amelyek elfogadásához vagy módosításához az Európai Központi Bank személyzete alkalmazási feltételeinek a 48. cikkével összefüggésben értelmezett 49. cikke kötelezővé teszi a Bank számára a személyzeti bizottsággal való konzultációt. Ugyanis a költségvetés elfogadása a Bank eljárási szabályzatának 15. cikkén alapul, nem pedig az alkalmazási feltételeken, a személyzetre alkalmazandó szabályokon vagy az ezekhez kapcsolódó aktuson, továbbá a költségvetés nem érinti az említett alkalmazási feltételek 48. cikkében szereplő egyik kérdést sem, amelyekre vonatkozóan kötelező a személyzeti bizottsággal való konzultáció. Ebből következően nem kell konzultálni az említett bizottsággal az illetményeknek és jutalmaknak a Bankon belüli éves felülvizsgálatára vonatkozó egyes eljárások tekintetében megállapított költségvetési keret megállapításakor.

(lásd a 89. pontot)

8.      Bár az Európai Központi Bank eljárási szabályzata 11. cikkének (2) bekezdése értelmében az Igazgatóság hatáskörrel rendelkezik a Bank belső működésére vonatkozó szabályok és így az illetményekkel kapcsolatos politikára vonatkozó iránymutatások elfogadására, ezen iránymutatások kidolgozását egy másik szervre is bízhatja saját szerepét az utólagos jóváhagyásra korlátozva.

Ugyanis az a körülmény, hogy valamely hatóság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik egy határozat elfogadására, nem zárja ki azt, hogy e hatóság utasítást adhasson egy másik szervnek az elfogadni kívánt határozat tartalmának írásban való kidolgozására, feltéve azonban, hogy módosíthatja a szöveget, és annak végső változatát ő fogadja el.

(lásd a 93. és 94. pontot)

9.      Az egyenlő bánásmódra és a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó, az Európai Unióban elismert elvek kötelezővé teszik az adminisztráció számára, hogy ne kezelje eltérően az azonos helyzeteket, és ne kezelje ugyanolyan módon az eltérő helyzeteket, kivéve ha ez objektív módon igazolható. Figyelembe véve, hogy a helyzetek azonos jellegét azon norma alkalmazásának feltételeire tekintettel kell értékelni, amelynek végrehajtása az állítólagos eltérő bánásmódot vagy hátrányos megkülönböztetést okozza, meg kell állapítani, hogy ténybeli szempontból a betegszabadságon lévő személy helyzete nem azonos az aktív foglalkoztatásban lévő személy helyzetével, következésképpen uniós jogi szempontból nincs olyan általános elv, amely kötelezővé tenné az adminisztráció számára, hogy a betegszabadságon lévő személyeket az aktív foglalkoztatásban lévő személyek helyzetével azonos helyzetben lévőnek tekintse. Ebből következően valamely betegszabadságon lévő személy kizárólag akkor tarthat igényt megalapozottan ugyanarra a bánásmódra, mint amelyben valamely aktív foglalkoztatásban lévő személy részesült, ha egy jogi norma kötelezővé teszi az adminisztráció számára, hogy az említett személyek helyzetét azonosnak tekintse.

(lásd a 108. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑13/05. sz. Chacón Navas ügyben 2006. július 11‑én hozott ítéletének 54. pontja; C‑350/06. és C‑520/06. sz., Schultz‑Hoff és társai egyesített ügyekben 2009. január 20‑án hozott ítéletének 27. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑284/02. sz., Dionyssopoulou kontra Tanács ügyben 2005. május 31‑én hozott ítéletének 50–52. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; T‑80/04. sz., Castets kontra Bizottság ügyben 2005. június 9‑én hozott ítéletének 30. pontja; T‑368/04. sz., Verheyden kontra Bizottság ügyben 2007. március 29‑én hozott ítéletének 61. pontja.