Az Oberster Gerichtshof (Ausztria) által 2013. július 23-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – ÖBB Personenverkehr AG gegen Gotthard Starjakob
(C-417/13. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Oberster Gerichtshof
Az alapeljárás felei
Alperes és felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: ÖBB Personenverkehr AG
Felperes és ellenérdekű fél a felülvizsgálati eljárásban: Gotthard Starjakob
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
Úgy kell-e értelmezni az Alapjogi Charta 21. cikkét a 2000/78/EK irányelv1 7. cikkének (1) bekezdésével, valamint 16. és 17. cikkével összefüggésben, hogy:
a) azon munkavállaló, aki számára a munkáltató a korábbi szolgálati idők törvényben szabályozott, életkor alapján való hátrányos megkülönböztetést megvalósító beszámítása alapján először téves előrelépési napot állapított meg, minden esetben igényelheti, hogy a hátrányos megkülönböztetéstől mentes előrelépés napjára figyelemmel fizessék meg számára a munkabér-különbözetet,
b) vagy pedig úgy, hogy a tagállamnak lehetősége van arra, hogy a korábbi szolgálati idők hátrányos megkülönböztetéstől mentes beszámításával pénzbeli kompenzáció nélkül is megszüntesse az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést (úgy, hogy az előrelépési idő egyidejű meghosszabbítása mellett újból megállapítja az előrelépés napját), különösen ha ezen munkabérsemleges megoldás a munkáltató fizetőképességének fenntartását, valamint az újbóli kiszámítással járó túlzott költségek elkerülését szolgálja?
A 1. kérdés b) pontjára adott igenlő válasz esetén:
A jogalkotó a korábbi szolgálati idők ilyen hátrányos megkülönböztetéstől mentes beszámítását
a) visszaható hatállyal is bevezetheti (a jelen ügyben a BGBl I. 2011/129. számában közzétett 2011. december 27-i törvénnyel, 2004. január 1-jétől visszaható hatállyal), vagy
b) az csak a beszámításra és előrelépésre vonatkozó új rendelkezések meghozatalának, illetve közzétételének napjától érvényes?
A 1. kérdés b) pontjára adott igenlő válasz esetén:
Úgy kell-e értelmezni az Alapjogi Charta 21. cikkét a 2000/78/EK irányelv 2. cikkének (1) és (2) bekezdésével, valamint 6. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben, hogy:
a) az olyan törvényi szabályozás, amely az előmenetel kezdetén a foglalkoztatási időszakokra hosszabb előrelépési időt ír elő, és így a magasabb fizetési fokozatba történő előrelépést megnehezíti, életkoron alapuló közvetlen eltérő bánásmódot valósít meg,
b) és igenlő válasz esetén pedig úgy, hogy az ilyen szabályozás az előmenetel kezdetén fennálló kevesebb szakmai tapasztalatra tekintettel megfelelő és szükséges?
A 1. kérdés b) pontjára adott igenlő válasz esetén:
Úgy kell-e értelmezni a 2000/78/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdését és 8. cikkének (1) bekezdését a 6. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben, hogy egy korábbi, életkor alapján való hátrányos megkülönböztetést megvalósító szabályozás kizárólag azon okból való továbbhatása, hogy a munkáltatót annak saját érdekében megvédje egy új, hátrányos megkülönböztetéstől mentes szabályozásból eredő, a jövedelem szempontjából hátrányos szabályozástól (a munkabért garantáló kikötés), a birtokállomány megőrzése és a bizalomvédelem érdekében megengedhető, illetve igazolt?
Az 1. kérdés b) pontjára adott igenlő válasz és a 3. kérdés b) pontjára adott igenlő válasz esetén:
a) A jogalkotó a beszámítható korábbi szolgálati idők megállapítása érdekében előírhatja-e a munkavállaló együttműködési kötelezettségét (együttműködési kötelem), és függővé teheti-e az új beszámítási és előrelépési rendszerbe való átlépést e kötelezettség teljesítésétől?
b) Azon munkavállaló, aki az új, hátrányos megkülönböztetéstől mentes beszámítási és előrelépési rendszer szerinti előrelépési nap újbóli megállapítása során való, tőle elvárható együttműködést elmulasztja, és ezért szándékosan nem veszi igénybe a hátrányos megkülönböztetéstől mentes szabályozást, és önként a korábbi, életkor alapján való hátrányos megkülönböztetést megvalósító beszámítási és előrelépési rendszerben marad, hivatkozhat-e a korábbi rendszer szerinti, életkor alapján való hátrányos megkülönböztetésre, vagy pedig joggal való visszaélésnek minősül az, hogy csupán azért maradt a korábbi, hátrányos megkülönböztetést megvalósító rendszerben, hogy pénzbeli igényeket támasszon?
Az 1. kérdés a) pontjára adott igenlő válasz, vagy pedig a 1. kérdés b) pontjára és a 2. kérdés b) pontjára adott igenlő válasz esetén:
Megköveteli-e az Alapjogi Charta 47. cikkének (1) bekezdése és az EUSZ 19. cikkének (1) bekezdése szerinti hatékonyság uniós jogi elve, hogy az uniós jogon alapuló igények elévülési ideje ne kezdődjék meg az Európai Unió Bírósága által a jogi helyzet egyértelmű tisztázása érdekében hozott határozat kihirdetését megelőzően?
Az 1. kérdés a) pontjára adott igenlő válasz, vagy pedig az 1. kérdés b) pontjára és a 2. kérdés b) pontjára adott igenlő válasz esetén:
Megköveteli-e az egyenértékűség uniós jogi elve, hogy az új beszámítási és előrelépési rendszerből eredő igények érvényesítése elévülésének a nemzeti jogban előírt nyugvása (a Bundesbahngesetz [a szövetségi vasútról szóló törvény] 53a. §-ának (5) bekezdése) kiterjedjen olyan munkabér-különbözet érvényesítésére, amely a korábbi, életkor alapján való hátrányos megkülönböztetést megvalósító rendszerből ered?
____________1 A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv (HL L 303., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 79. o.).