T‑370/09. sz. ügy
GDF Suez SA
kontra
Európai Bizottság
„Verseny – Kartellek – A földgáz német és francia piacai – Az EK 81. cikk megsértését megállapító határozat – A piac felosztása – A jogsértés időtartama – Bírságok”
Az ítélet összefoglalása
1. Kartellek – Versenytorzítás – Értékelési szempontok – Versenykorlátozó cél – Megfelelő megállapítás
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
2. Kartellek – Versenytorzítás – Értékelési szempontok – A megállapodásban részes feleknek a verseny korlátozására irányuló szándéka – Nem szükséges elem – Az ilyen szándéknak a Bizottság vagy az uniós bíróság által történő figyelembevétele – Megengedhetőség
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
3. Kartellek – Versenytorzítás – A verseny korlátozását célzó megállapodás – Jogszerű célok egyidejű követése – Hatás hiánya
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
4. Kartellek – Versenytorzítás – A verseny korlátozását célzó megállapodás – A vállalkozások kereskedelmi érdekében álló vagy nem álló megállapodáskötés – Hatás hiánya
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
5. Kartellek – Versenytorzítás – Értékelési szempontok – Versenykorlátozó cél – A releváns jogi és gazdasági környezet figyelembevétele – De iure vagy de facto monopóliummal jellemzett piac – Liberalizációra vonatkozó kilátások – Értékelés
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
6. Kartellek – Versenytorzítás – Értékelési szempontok – Vállalkozás potenciális versenytársnak minősülése – Szempontok – Lényeges elem – A vállalkozás képessége arra, hogy az érintett piacra lépjen – De iure vagy de facto monopóliummal jellemzett piac – Hatás
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
7. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – A versenyszabályokat alkalmazó határozat – Az érdekeltek által hivatkozott összes tény‑ és jogkörülmény vizsgálatára vonatkozó kötelezettség – Hiány
(EK 81., EK 82. és EK 235. cikk)
8. Kartellek – A tagállamok közötti kereskedelem érintettsége – Értékelési szempontok – Potenciális verseny hiányával jellemzett piacra vonatkozó megállapodások és magatartások
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
9. Kartellek – Mind a megállapodás, mind az összehangolt magatartás alkotóelemeit tartalmazó összetett jogsértés – „Megállapodásnak és/vagy összehangolt magatartásnak” történő egységes minősítés – Megengedhetőség – Következmények az összegyűjtendő bizonyítékok tekintetében
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
10. Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – A jogsértésnek és a jogsértés időtartamának a Bizottságra háruló bizonyítása – Folyamatos jogellenes magatartás fennállását és időtartamát tanúsító bizonyos valószínűsítő körülményekből és egybeesésekből kikövetkeztetett bizonyíték – A teljes vizsgált időtartam egyes meghatározott időszakaira vonatkozó bizonyítékok hiánya – Hatás hiánya
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
11. Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – Bizonyítási mód – Okirati bizonyítékok – Valamely dokumentum bizonyító erejének értékelése – Szempontok – Vállalkozás belső dokumentumai
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
12. Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – Okirati bizonyítékokon alapuló határozat – A jogsértés megtörténtét vitató vállalkozások bizonyítási kötelezettsége
(EK 81. cikk és EK 82. cikk)
13. Uniós jog – Elvek – Alapvető jogok – Az ártatlanság vélelme – Versenyfelügyeleti eljárás – Alkalmazhatóság
14. Kartellek – Összehangolt magatartás – Fogalom – Versenykorlátozó cél vagy hatás – Értékelési szempontok – Információcsere erősen koncentrált oligopol piacon – Megengedhetetlenség
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
15. Kartellek – Versenyellenes célú találkozókon való részvétel – Az ezt követően létrejött kartellben való részvétel megállapítását lehetővé tévő körülmény – A versenyellenes szándékát vitató vállalkozás bizonyítási kötelezettsége
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
16. Verseny – Közigazgatási eljárás – Bírságokra vonatkozó elévülési idő – A „szankcióknak” az 1/2003 rendelet értelmében vett fogalma – Pénzügyi szankciók – Bennfoglaltság – Jogsértést megállapító határozat – Kizártság
(EK 81. cikk és EK 82. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 7. és 25. cikk)
17. Verseny – Közigazgatási eljárás – Bírságokra vonatkozó elévülési idő – Kezdet – Egységes és folyamatos jogsértés – A jogsértés megnyilvánulásának hiánya a teljes vizsgált időtartam bizonyos időszakaiban – Hatás hiánya
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
18. Verseny – Uniós szabályok – Tárgyi hatály – Állami intézkedések által előírt magatartás – Kizártság – Az uniós joggal ellentétes de iure monopóliummal jellemzett nemzeti piac – A versenyző magatartás bármilyen lehetőségét kizáró jogi keret hiánya – Állam által ellenőrzött vállalkozás által elkövetett versenyjogi jogsértés megállapítása – Megengedhetőség
(EK 81. cikk és EK 82. cikk)
19. Kartellek – Tilalom – A formális megszüntetésüket követően is hatást kifejtő kartellek – Az EK 81. cikk alkalmazása
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
20. Kartellek – Vállalkozások közötti megállapodások – Versenyellenes megállapodásban részt vevő vállalkozás – A kartellben kötött megállapodás szerintitől eltérő magatartás – A vállalkozás által támasztott versenyre vonatkozó panaszok – A vállalkozás megállapodásban való részvételének kizárását nem feltétlenül lehetővé tevő körülmények
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
21. Kartellek – Összehangolt magatartás – Fogalom – Információcsere valamely kartell keretében – A saját maga által támasztott versenyre vonatkozó, másik piaci szereplőtől származó panaszokat figyelembe vevő piaci szereplő – Bennfoglaltság
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
22. Kartellek – Összehangolt magatartás – Információcsere a kartell keretében vagy annak előkészítése céljából – A kicserélt információk figyelembevétele – Vélelem
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
23. Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – A jogsértésnek és a jogsértés időtartamának a Bizottságra háruló bizonyítása – Egységes és folyamatos jogsértés két nemzeti piacon – A jogsértés eltérő időtartama az egyes piacokon – A bizonyítási teher terjedelme
(EK 81. cikk és EK 82. cikk)
24. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az egyenlő bánásmód elve – A Bizottság határozathozatali gyakorlata – Tájékoztató jelleg
(EK 81. cikk, (1) bekezdés és EK 82. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet 23. cikk, (2) és (3) bekezdés)
25. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A Bizottságnak fenntartott mérlegelési mozgástér – A bírság általános mértékének növelése – Megengedhetőség – A bírságok visszaható hatályának tilalmára vonatkozó elv megsértése – Hiány
(EK 81. cikk és EK 82. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés)
26. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – Az arányosság elvének tiszteletben tartása – Valamely gazdasági szereplővel szembeni szankció hiánya – Olyan körülmény, amely önmagában nem akadályozhatja meg bírság kiszabását ugyanolyan jellegű jogsértés elkövetőjével szemben
(EK 81. cikk és EK 82. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés)
27. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés súlya – Mérlegelési tényezők – Különösen súlyos jogsértések – A piac felosztása
(EK 81. cikk és EK 82. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet 23. cikk, (2) és (3) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 19., 21. és 23. pont)
28. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – A bizottsági iránymutatásokban meghatározott számítási módszer – A bírság alapösszegének kiszámítása – A vállalkozás eladásai százalékos értékének meghatározása – Szempontok
(EK 81. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet 23. cikk, (2) és (3) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 22. és 25. pont)
29. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – Enyhítő körülmények – A kartellben kötött megállapodás szerintitől eltérő magatartás – Csekély részvétel – Feltételek – A bizonyítási teher terjedelme
(EK 81. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet 23. cikk, (2) és (3) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 29. pont, harmadik bekezdés)
30. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – Enyhítő körülmények – A hatóságok által engedélyezett vagy ösztönzött versenyellenes magatartás – De iure monopóliummal jellemzett, a liberalizáció szakaszában lévő nemzeti piac – Értékelési szempontok
(EK 81. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet 23. cikk, (2) és (3) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 29. pont, ötödik bekezdés)
31. Verseny – Bírságok – Összeg – A Bizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátlan felülvizsgálati jogkör – Hatály
(EK 229. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 31. cikk)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 62., 63. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 64. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 65, 74. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 70. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 77–80. pont)
6. Az EK 81. cikk (1) bekezdése – tekintettel az e rendelkezésben a tagállamok közötti kereskedelem érintettségére és a versenyre gyakorolt következményekre megállapított feltételekre – csak olyan ágazatokra vonatkozik, amelyek nyitottak a verseny számára. A verseny feltételeinek vizsgálata nemcsak az érintett piacon a már jelen lévő vállalkozások között fennálló tényleges versenyen alapul, hanem a potenciális versenyen is. Ezzel kapcsolatban, noha a vállalkozás piacra lépési szándéka esetleg releváns lehet annak vizsgálata során, hogy potenciális versenytársnak tekinthető‑e az említett piacon, az említett piacra való belépési képessége az az alapvető szempont, amelyen e minősítésnek alapulnia kell.
A de facto területi monopóliumok létezésével jellemzett nemzeti piacon nem releváns azon körülmény, hogy e piacon nem létezik de iure monopólium. Annak eldöntése érdekében ugyanis, hogy valamely piacon van‑e potenciális verseny, a Bizottságnak meg kell vizsgálnia az arra vonatkozó valós és egyértelmű lehetőségeket, hogy az érintett vállalkozások egymással versenyezzenek, vagy hogy valamely új versenytárs az érintett piacra léphessen, és az ott letelepedett vállalkozásokkal versenyezzen. A Bizottság ezen vizsgálatát e lehetőségek objektív alapjára vonatkozóan kell elvégezni, ezért nincs hatása annak a körülménynek, hogy az említett lehetőségek a közvetlenül a nemzeti szabályozásból fakadó, vagy közvetve az annak végrehajtásából eredő ténybeli helyzetből fakadó monopólium miatt vannak kizárva.
Egyébiránt valamely társaság ilyen piacra lépésének pusztán elméleti lehetősége nem elég annak bizonyításához, hogy ilyen verseny létezett.
(vö. 81., 82., 84., 95., 98., 99. pont)
7. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 117., 195. pont)
8. Az EK 81. cikk (1) bekezdése csak azokra a megállapodásokra alkalmazandó, amelyek hatással lehetnek a tagállamok közötti kereskedelemre.
Így a Közösségen belüli kereskedelemre gyakorolt hatást rendszerint több olyan tényező együttesen váltja ki, amelyek külön‑külön nem lennének szükségszerűen meghatározók. Meg kell vizsgálni a gazdasági és jogi hátteret annak eldöntése érdekében, hogy valamely megállapodás érezhető hatással van‑e a tagállamok közötti kereskedelemre. E tekintetben nem lényeges, hogy a kartellnek a kereskedelemre gyakorolt hatása kedvezőtlen, semleges vagy kedvező. A verseny korlátozása ugyanis alkalmas a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására, amennyiben alkalmas a kereskedelemben egyébként követett irány megváltoztatására.
Továbbá valamely kartellnek a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására való alkalmassága, azaz a potenciális hatása elegendő ahhoz, hogy az EK 81. cikk hatálya alá tartozzon, és nem szükséges a kereskedelem tényleges sérelmének bizonyítása. Mindamellett szükséges, hogy a kartell tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt potenciális hatása érezhető legyen, és ne legyen jelentéktelen.
Egyébiránt a valamely tagállam teljes területére kiterjedő megállapodás a természeténél fogva azzal a hatással jár, hogy tartóssá teszi a nemzeti piacok szerinti részekre töredezést, akadályozva ezzel az EK‑Szerződés által célul kitűzött gazdasági keresztbefonódást.
Ami a de iure vagy de facto monopóliummal jellemzett nemzeti piacokat illeti, a Bizottság, mivel nem bizonyította potenciális verseny létezését az ilyen piacokon, nem állapíthatja meg azt, hogy az ezekre a piacokra vonatkozó megállapodások vagy gyakorlatok érzékelhető hatást gyakorolhatnak a tagállamok közötti kereskedelemre.
(vö. 122–126. pont)
9. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 133–135. pont)
10. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 136–138., 141., 151., 155., 156., 220., 221., 223., 228. pont)
11. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 161., 172., 224–226. pont)
12. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 178., 264. pont)
13. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 202., 203. pont)
14. Az összehangolt magatartás egyfajta egyeztetést jelent a vállalkozások között, amelyek ugyan nem kötnek kifejezetten megállapodást, ám a kockázatokkal teli versenyt tudatosan helyettesítik az egymás közötti gyakorlati együttműködéssel. Az egyeztetés és az együttműködés összehangolt magatartásnak minősülő kritériumait a Szerződés versenyjogi rendelkezéseinek azon alapvető kiindulópontjára tekintettel kell értelmezni, amely szerint minden gazdasági szereplőnek önállóan kell meghatároznia a közös piacon folytatni kívánt politikáját.
Bár ez az önállósági követelmény nem zárja ki azt, hogy a piaci szereplők racionálisan alkalmazkodjanak a versenytársaik megfigyelt vagy várható magatartásához, azt szigorúan tiltja, hogy ezek a szereplők közvetlenül vagy közvetve felvegyék egymással a kapcsolatot annak érdekében, hogy egy tényleges vagy lehetséges versenytárs piaci magatartását befolyásolják, vagy hogy az ilyen versenytársnak felfedjék az általuk elhatározott vagy tanúsítani kívánt piaci magatartást, amennyiben e kapcsolat célja vagy hatása olyan versenyfeltételek teremtése, amelyek – figyelembe véve a felkínált termékek vagy szolgáltatások jellegét, a vállalkozások jelentőségét és számát, továbbá az érintett piac volumenét – nem felelnek meg a szóban forgó piacon szokásos feltételeknek.
Egy erősen koncentrált oligopol piacon az információcsere lehetővé teszi a vállalkozások számára versenytársaik piaci pozíciójának, valamint kereskedelmi stratégiájának megismerését, és ezáltal a gazdasági szereplők között fennálló verseny jelentős mértékű megváltoztatását. Az információcserének nem feltétlenül kell részletes információra vonatkoznia. Egy oligopol piaccal összefüggésben az információcsere, különösen ha egy vállalkozás kereskedelmi stratégiájára vonatkozik, még ha általános jellegű is, alkalmas arra, hogy veszélyeztesse a versenyt. Továbbá, amennyiben az összehangolásban részt vevő vállalkozás tevékeny marad a vizsgált piacon, az összehangolás és az e vállalkozás piaci magatartása közötti okozati összefüggés vélelme továbbra is alkalmazandó, ha az összehangolás az érintett vállalkozásoknak csupán egyetlen találkozóján alapul.
Következésképpen ezzel összefüggésben azon körülmény, amely szerint a vállalkozások nem cseréltek a költségekre, az árakra, a haszonkulcsokra, az értékesített mennyiségekre vagy a fogyasztókra vonatkozó információkat, nem releváns, mivel egy erősen koncentrált oligopol piacon elegendő, ha valamilyen információcserére sor kerül.
(vö. 211–213., 247., 249. pont)
15. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 215. pont)
16. Versenyjogi eljárás során a jogsértést megállapító határozatok nem minősülnek az 1/2003 rendelet 25. cikke értelmében vett szankciónak, és ezért nem vonatkozik rájuk az e rendelkezésben előírt elévülés. Az 1/2003 rendelet szankciókról szóló VI. fejezete ugyanis csak a bírságokra és a kényszerítő bírságokra vonatkozik, és e rendelet egyik cikke alapján sem lehet úgy tekinteni, hogy a Bizottság határozatai, amelyekre e rendelet 7. cikke vonatkozik, és amelyek révén az megállapítja az EK 81. cikk, illetve az EK 82. cikk megsértését, az említett fejezet hatálya alá tartozó szankciók lennének. Így a bírság és kényszerítő bírság kiszabására irányuló jog elévülése nem jár a jogsértés megállapítására vonatkozó implicit jog elévülésével.
(vö. 272. pont)
17. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 275. pont)
18. Az EK 81. cikket és az EK 82. cikket csak azon versenyellenes magatartásokra kell alkalmazni, amelyeket a vállalkozások saját kezdeményezésükre valósítanak meg. Ha a vállalkozások versenyellenes magatartását nemzeti szabályozás írja elő, vagy ha e nemzeti szabályozás olyan jogi keretet biztosít, amely önmagában megszünteti e vállalkozások versenyben tanúsított magatartásának bármely lehetőségét, akkor az EK 81. cikk és az EK 82. cikk nem alkalmazható. Ilyen esetben a versenykorlátozás nem a vállalkozás önálló magatartásából származik, ahogy e cikkek azt előírják. Ezzel szemben alkalmazandó az EK 81. cikk és az EK 82. cikk, ha bebizonyosodik, hogy a nemzeti szabályozás nyitva hagyja a lehetőséget, hogy a vállalkozások autonóm magatartása a verseny megakadályozására, korlátozására vagy torzítására vezethessen.
Következésképpen egy de iure monopólium létezésével jellemzett nemzeti piacot illetően a Bizottság megállapíthatja az EK 81. cikkbe ütköző jogsértés fennállását, mivel a szóban forgó tagállam nem ültetett át a jogszabályi határidőn belül egy olyan irányelvet, amely versenypiac létrehozására irányult, és mivel a nemzeti szabályozás, bár formálisan még hatályban van, a gyakorlatban már nem tekinthető úgy, hogy előírja a versenykorlátozó magatartást, vagy hogy olyan jogi hátteret alkot, amely önmagában kizárja a versenyző magatartás minden lehetőségét a szóban forgó vállalkozások részéről.
A nemzeti hatóságok egy versenypiac kialakítását célzó irányelv átültetésére nyitva álló határidő elteltétől nem alkalmazhatnak ezen irányelvvel ellentétes rendelkezéseket. Többek között nem hivatkozhatnak ilyen rendelkezésekre a nemzeti piacra belépni kívánó vállalkozás versenytársaival szemben sem. Az uniós jog elsőbbsége ugyanis megköveteli, hogy tekintsenek el a nemzeti jog mindazon – akár az uniós szabálynál korábbi, akár annál későbbi – rendelkezéseinek alkalmazásától, amelyek ellentétesek az uniós szabállyal. Ezenkívül azon szervezetek között, amelyekkel szemben valamely irányelv közvetlen hatályú rendelkezéseire hivatkozni lehet, szerepelnek azok a szervezetek, amelyek jogi formájuktól függetlenül, hatóság döntése alapján és ellenőrzése mellett közszolgáltatást nyújtanak, és amelyeknek evégett a magánszemélyek közötti jogviszonyokra jellemzőnél lényegesen több jogosítványuk van.
(vö. 312–314., 317., 323. pont)
19. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 326. pont)
20. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 354., 355. pont)
21. A versenyjogban, amikor valamely piaci szereplő magáévá teszi egy másik piaci szereplő által neki az azzal a versennyel kapcsolatban küldött panaszokat, amelyet az első piaci szereplő által eladott termékek okoznak, az érdekeltek magatartása összehangolt magatartásnak minősül.
(vö. 357. pont)
22. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 363. pont)
23. Mivel a Bizottságnak a versenyjogi jogszabályok megsértése miatt bírságot kiszabó határozata különbséget tesz a között, hogy meddig tartott a jogsértés valamely nemzeti piacon és egy szomszédos piacon, a Bizottságnak be kell nyújtania a szükséges bizonyítékokat, amelyek jogilag megkövetelt módon bizonyíthatják a jogsértésnek az e két piacon és a két előadott időszak alatti létezését. Ugyanis a jogsértés létezésére, és következésképpen annak időtartamára vonatkozó bizonyítási teher a Bizottságra hárul.
E megfontolásokat nem kérdőjelezi meg azon körülmény, amely szerint a jogsértés egységes és folyamatos jogsértésnek minősül. Ugyanis a megállapított jogsértés ezen jellegére vonatkozó körülmény nem érinti azt a tényt, hogy mivel a Bizottság a megtámadott határozat rendelkező részében szándékosan említett külön jogsértési időtartamot a jogsértéssel érintett egyes piacok tekintetében, köteles volt jogilag megkövetelt módon bizonyítani az így megállapított időtartamokat.
(vö. 374., 375. pont)
24. A Bizottság korábbi határozathozatali gyakorlata önmagában nem szolgál a versenyjogi bírságok jogi háttereként, tekintettel arra, hogy az kizárólag az 1/2003 rendeletben és az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatásban van meghatározva. A más ügyekre vonatkozó határozatok csak jelezhetik a hátrányos megkülönböztetés esetleges fennállását, figyelemmel arra, hogy kevéssé valószínű, hogy azok körülményei, így az érintett piacok, termékek, vállalkozások és időszakok azonosak lennének.
Ugyanakkor az egyenlő bánásmód elvét – amely tiltja, hogy összehasonlítható helyzeteket különböző módon kezeljenek, vagy hogy különböző helyzeteket azonos módon kezeljenek, hacsak objektíve nem igazolt az ilyen bánásmód – a Bizottságnak ugyanúgy tiszteletben kell tartania, amikor bírságot szab ki valamely vállalkozással szemben versenyjogi jogszabályok megsértése miatt, mint minden intézménynek, valamennyi tevékenységük során.
Ez nem változtat azon, hogy a Bizottság bírságkiszabással kapcsolatos korábbi határozatai csak akkor relevánsak az egyenlő bánásmód elve tiszteletben tartásának szempontjából, ha bizonyított, hogy az ezen más határozatok alapjául szolgáló tényállás az olyan körülmények tekintetében, mint a piacok, a termékek, az országok, a vállalkozások és az érintett időszakok, összehasonlítható a jelen ügy tényállásával.
(vö. 385–387. pont)
25. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 397. pont)
26. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 398. pont)
27. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 414–416., 420., 421. pont)
28. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 427., 428., 430., 431. pont)
29. Az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatás 29. pontjából az következik, hogy a versenyjogi szabályok megsértése miatt indított eljárásban a bírság alapösszege csökkenthető, többek között akkor, ha a versenyellenes magatartást hatóságok vagy jogszabályok engedélyezték vagy ösztönözték, vagy amikor az érintett vállalkozás bizonyítékkal szolgál arra, hogy részvétele a jogsértésben kifejezetten csekély, és következésképpen bizonyítani tudja azt is, hogy mialatt részt vett a jogsértést megalapozó megállapodásban, a piacon versenyző magatartás tanúsításával hatékony módon elkerülte annak végrehajtását.
Valamely vállalkozásnak, ahhoz hogy részesüljön az enyhítő körülmény kedvezményében a szóban forgó jogsértésben való csekély részvétel miatt, azt kell bizonyítania, hogy az alatt az idő alatt, amíg az említett jogsértést megalapozó megállapodások tagja volt, a piacon versenyző magatartást folytatva ténylegesen kivonta magát a végrehajtásuk alól, vagy legalább egyértelműen és nagymértékben megszegte a kartell végrehajtására irányuló kötelezettségeket olyannyira, hogy ezáltal megzavarta annak működését. Másként fogalmazva, azt kell bizonyítania, hogy nem alkalmazta a kérdéses megállapodásokat, és e tekintetben olyan magatartást tanúsított a piacon, amely gátolta a megállapított jogsértés versenyellenes hatásait.
E tekintetben az olyan vállalkozás, amely a versenytársaival való megállapodás ellenére többé‑kevésbé független üzletpolitikát folytat a piacon, lehet, hogy egyszerűen csak a saját előnyére próbálja felhasználni a kartellt. Ilyen körülmények között az a tény, hogy egy vállalkozás megpróbált kikerülni valamely korlátozást, nem teszi lehetővé olyan piaci magatartás bizonyítását, amely alkalmas volt a megállapított jogsértés versenyellenes hatásainak meggátolására.
(vö. 436., 439., 441. pont)
30. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 447–451. pont)
31. Az EK 229. cikk alkalmazásával az 1/2003 rendelet 31. cikke által a Törvényszékre ruházott korlátlan felülvizsgálati jogkör a szankció jogszerűségének egyszerű felülvizsgálatán túl – amely csupán a megsemmisítés iránti kereset elutasítását, vagy a megtámadott jogi aktus megsemmisítését teszi lehetővé – arra is feljogosítja a Törvényszéket, hogy saját értékelését léptesse a Bizottság értékelése helyébe, következésképpen megsemmisítés nélkül is megváltoztassa a megtámadott jogi aktust a tényállás valamennyi körülményét figyelembe véve, például a kiszabott bírság összegének módosításával, amennyiben a bírság összegének kérdése az értékelésére van bízva.
E tekintetben a Törvényszéket nem kötik a Bizottság számításai, sem pedig a Bizottság iránymutatása, amikor a korlátlan felülvizsgálati jogköre alapján határoz, hanem el kell végeznie a saját értékelését, figyelembe véve az adott ügy összes körülményét.
(vö. 461., 462. pont)