2009. szeptember 18-án benyújtott kereset - GDF Suez kontra Bizottság
(T-370/09. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: GDF Suez (Párizs, Franciaország) (képviselik: J.-P. Gunther és C. Breuvart ügyvédek)
Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága
Kereseti kérelmek
Az Elsőfokú Bíróság egészben vagy semmisítse meg a határozat 1. cikkét, amennyiben az megállapítja a GDF Sueznek az EK 81. cikk (1) bekezdése rendelkezéseinek megsértéséért való felelősségét, mivel a Németországban elkövetett jogsértést illetően 1980. január 1-jétől legalább 2005. szeptember 30-ig, a Franciaországban elkövetett jogsértést illetően pedig 2000. augusztus 10-től legalább 2005. szeptember 30-ig a földgáz ágazatát érintő megállapodásban és összehangolt magatartásokban vett részt, és következésképpen az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a határozat 3. cikkét is, amennyiben az a GDF Suezt arra kötelezi, hogy az 1. cikkben említett, illetve azokkal azonos vagy hasonló célú vagy hatású jogsértéseket szüntesse meg;
másodlagosan az Elsőfokú Bíróság a GDF Suezzel szemben a határozat 2. cikkében kiszabott bírságot semmisítse meg, vagy annak összegét lényegesen csökkentse;
az Elsőfokú Bíróság a Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A jelen keresetlevéllel a GDF Suez elsődlegesen az EK 81. cikk alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/39.401 - E.ON/GDF ügy) a földgáz ágazatát érintő megállapodással és összehangolt magatartásokkal kapcsolatos, 2009. július 8-án hozott C(2009) 5355 végleges európai bizottsági határozat teljes vagy részleges megsemmisítését kéri. Másodlagosan a felperes az e határozatban vele szemben kiszabott bírság megsemmisítését, illetve annak hiányában csökkentését kéri.
Elsődlegesen a határozat megsemmisítése iránti kérelmének alátámasztására a felperes a következőkre alapított négy jogalapra hivatkozik:
az EK 81. cikk, a bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok és az indokolási kötelezettség megsértése a GDF Suez és az E.ON/E.ON Ruhrgas közötti megállapodás és/vagy összehangolt magatartás 2000 augusztusa előtti fennállását illetően a következők miatt:
2000 augusztusa előtt a 1975. évi levelek versenyellenes céljának és hatásának hiánya;
2000 augusztusa előtt a Közösségen belüli kereskedelem érintettségének hiánya; és
az 1980 januárja és 1999 februárja közötti állítólagos jogsértés fennállására vonatkozó bizonyítékok teljes hiánya;
az EK 81. cikk, a bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok és az indokolási kötelezettség megsértése a GDF Suez és az E.ON/E.ON Ruhrgas közötti megállapodás és/vagy összehangolt magatartás 2000 augusztusa utáni fennállását illetően a következők miatt:
1980. január 1-je és 2005. szeptember 30-a közötti folyamatos és egységes jogsértés hiánya és következésképpen az 1975. évi levelek elévülése;
a feleknek az 1975. évi levelek 2000 augusztusa utáni alkalmazására vonatkozó szándékegységének hiánya;
a GDF Suez és az E.ON/E.ON Ruhrgas közötti találkozók és levélváltások nyilvánvalóan téves értékelése; és
a GDF Suez által Németországban tanúsított, illetve az E.ON/E.ON Ruhrgas által Franciaországban tanúsított magatartás önállósága értékelésének hiánya;
a MEGAL gázvezeték által szállított gáz Franciaországban való használatának az E.ON/E.ON Ruhrgas általi korlátozását célzó megállapodás és/vagy összehangolt magatartás fennállását illetően a bizonyítékok nyilvánvaló hiánya a következők miatt:
a francia piacon a "Direktion G" levélből eredő jogsértés teljes hiánya;
a GDF Suez és az E.ON/E.ON Ruhrgas közötti, Franciaországot érintő találkozók és levélváltások nyilvánvalóan téves értelmezése;
a gázpiac 2003 januárjában megvalósult liberalizációja előtt Franciaországban a gázbehozatal és -ellátás területén a GDF Suez jogi monopóliumán alapuló kivétel;
az EK 81. cikk alkalmazása során elkövetett ténybeli tévedés és téves jogalkalmazás a GDF Suez és az E.ON/E.ON Ruhrgas közötti megállapodás és/vagy összehangolt magatartás 2004 augusztusa utáni fennállását illetően.
Másodlagosan a bírság megsemmisítése iránti kérelmének alátámasztására a felperes egyetlen, az egyenlő bánásmód, az arányosság és a visszaható hatály tilalma elvének megsértésére alapított jogalap hivatkozik.
Harmadlagosan a bírság csökkentése iránti kérelmének alátámasztására a felperes a következőkre alapított hat jogalapra hivatkozik:
a Franciaországban a gázpiacokat érintő állítólagos jogsértést nem bizonyították jogilag megkövetelt módon, és a megtámadott határozat e tekintetben nem tartalmaz indokolást;
az egyenlő bánásmód és az arányosság elvének megsértése, mivel a GDF Suezzel és az E.ON/E.ON Ruhrgaszal szemben azonos bírságot szabtak ki;
a jogsértés időtartamának téves értékelése;
a jogsértés súlyának téves értékelése;
a GDF Suezzel szembeni 15%-os belépési díj alkalmazása szükségességének téves értékelése; és
az enyhítő körülmények téves értékelése.
____________