2014. április 30-án benyújtott kereset – Ineos Manufacturing Deutschland és társai kontra Bizottság

(T-280/14. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperesek: Ineos Manufacturing Deutschland GmbH (Köln, Németország), Ineos Phenol GmbH (Gladbeck, Németország) és Ineos Vinyls Deutschland GmbH (Wilhelmshaven, Németország) (képviselők: C. Arhold, N. Wimmer, F. Wesche, L. Petersen és T. Woltering ügyvédek)Alperes: Európai BizottságKérelmekA felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:semmisítse meg az SA.33995 (2013/C) (korábbi 2013/NN) állami támogatási ügyben (Támogatás a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia számára és csökkentett EEG-pótdíj az ene

. Arhold, N. Wimmer, F. Wes

che, L. P

etersen és T. Woltering ügyvédek)Alperes: E

urópai BizottságKérelmekA felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:semmisítse meg az SA.33995 (2013/C) (korábbi 2013/NN) állami támogatási ügyben (Támogatás a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia számára és csökkentett EEG-pótdíj az energiaigényes vállalkozások számára) a hivatalos vizsgálati eljárás meg

indításáról szóló 2013. december 18-i európai bizottsági

határozatot;az alperest köt

elezze az eljárási költségek viselésére.Jogalapok és fontosabb érvekKeres

etük alátámasztása érdekében a felperesek négy jogalapra hivatkoznak.Első jogalap: az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének és az EUMSZ 108. cik

knek a külön kompenzációs rendszer hibás minősítése miatti megsértéseA felperesek úgy érvelnek, hogy az eljárást megindító határozat sérti az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését és az EUMSZ 108. cikket, valamint az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdését, mivel a törvényben a megújuló energiaforrások (a továbbiakban: EEG) elsőbbségére vonatkozóan előírt EEG-pótdíj nem minősül állami források nyújtásának, és az energiaigényes vállalkozások számára cs

ökkentett EEG-pótdíj nem minősül állami forrásokról való lemondásnak.A felperesek ezzel összefüggésben kifejtik, hogy a Bizottság új, az eddigi ítélkezési gyakorlat elveivel összeegyeztethetetlen elhatárolási paramétereket vett a vizsgálata alapjául. Így különösen teljesen eltekintett az állami szervek konkrét rendelkezési jogának az állandó ítélkezési gyakorlat szerint állami forrásnak való minősítéshez szükséges kritériumáról, és elegendőnek tartotta, hogy az állami jogalkotó befolyással van a magánszemélyek közötti fizetésekre, és hogy a törvényi előírá

sok magánszemélyek általi betartását szabályozó hatóságok felügyelik.Továbbá a Bizottság kötve van azon határozatához, amelyben az EEG 2000-et nem tekintette az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett támogatásnak, mert nem állt fenn állami források átruházása, és ezért az EEG 2012-t jogilag tévesen minősítette új, jogellenesen bevezetett támogatási programnak.Ezenkívül a Bizottság nem vizsgálta meg megfelelően és ezért nem is ismerte fel azt, hogy az energiaigényes vállalkozások számára előírt kivételes szabályozások az EEG 2012 célja, jellege, illetve belső felépítése alapján igazoltak, ezért nem jelentenek szelektív előnyt.Második jogalap: az EUMSZ 108. cikk (1) bekezdésének, valamint a 659/1999 rendelet 18. és 19. cikkének a megfelelő intézkedésekre adott javaslat elmulasztása miatti megsértéseA felperesek ezzel kapcsolatban úgy érvelnek, hogy a Bizottság az EEG 2012 vizsgálatakor mindenképpen az EUMSZ 108. cikk (1) bekezdésében és a 659/1999 rendelet 17–19. cikkében előírt, létező támogatásokra vonatkozó eljárást kellett volna lefolytatnia, és a hivatalos vizsgálati eljárás megindítása előtt megfelelő intézkedéseket kellett volna Németország sz

ámára javasolnia, ahelyett hogy az EEG 2012 új, be nem jelentett támogatásnak való minősítésével a piaci szereplőket jelentős gazdasági kockázatoknak teszi ki.Harmadik jogalap: a meghallgatáshoz való jog megsértéseA felperesek ezenkívül azt kifogásolják, hogy a Bizottsá

gnak mindenképpen meg kellett volna hallgatnia őket egy ennyire súlyos joghatásokkal bíró határozat meghozatala előtt.Negyedik jogalap: elégtelen indokolásVégül a felperesek

úgy érvelnek, hogy az eljárást megindító határozat lényeges pontokban hiányosan van megindokolva.