T‑212/03. sz. ügy
MyTravel Group plc
kontra
az Európai Közösségek Bizottsága
„A Közösség szerződésen kívüli felelőssége – Verseny – Az összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító határozat – Az Elsőfokú Bíróság ítéletével megsemmisített határozat – Magánszemélyek számára jogok keletkeztetésére irányuló jogszabály kellően súlyos megsértése”
Az ítélet összefoglalása
1. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – A közösségi jog kellően súlyos megsértése – Fogalom
(EK 288. cikk, második bekezdés)
2. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Magánszemélyek számára jogok keletkeztetésére irányuló szabály kellően súlyos megsértése – Összefonódások
(EK 288. cikk, második bekezdés; 4064/89 tanácsi rendelet, 2. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés és 8. cikk, (2) és (3) bekezdés)
3. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – A közösségi jog kellően súlyos megsértése
(EK 288. cikk, második bekezdés)
4. Verseny – Összefonódások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Az érintett vállalkozásoknak a bejelentett összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetővé tévő kötelezettségvállalásai – Határidőn túl előterjesztett kötelezettségvállalások figyelembevétele – Feltételek
(4064/89 tanácsi rendelet, 2. cikk, (2) bekezdés, 6. cikk, (2) bekezdés, 8. cikk, (2) bekezdés és 18. cikk, (3) bekezdés; a 4064/89 rendelet és a 447/98 rendelet alapján elfogadható jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó bizottsági közlemény, 43. pont)
5. Eljárás – Költségek – A pernyertes fél kötelezése saját költségeinek viselésére
(Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 87. cikk, 2. és 3. §)
1. A közösségi jog kellően súlyos megsértésének fogalmába – amely a Közösség szerződésen kívüli felelősségének megállapításához szükséges ‑ nem tartozik bele az olyan tévedés vagy hiba, amely bár kétségtelenül súlyosnak minősül, mégsem áll távol a versenyszabályok alkalmazásának biztosításáért felelős intézmény szokásos magatartásától, mivel e szabályok összetettek, érzékenyek és jelentős értelmezési mozgástér kapcsolódik hozzájuk.
Az a tény, hogy az Elsőfokú Bíróság megsemmisített egy összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító bizottsági határozatot, nem tekinthető további vizsgálat nélkül a kellően súlyos jogsértés megállapításának, és ezért önmagában nem alapozza meg a Közösség szerződésen kívüli felelősségét. Így többek között egyszerű értékelési hibák és a megsemmisítés iránti kereset keretében a releváns bizonyítékok előterjesztésének elmulasztása önmagában még nem minősül a Bizottságot az összefonódások ellenőrzése terén megillető mérlegelési jogkör nyilvánvaló és súlyos megsértésének, különösen összetett oligopolisztikus helyzet mellett.
Ennek ellenkezője esetén veszélybe kerülne ugyanis a Bizottságra az EK‑Szerződés által ruházott versenyszabályozó feladat teljes egészében történő gyakorlása, az összefonódások ellenőrzésére gyakorolt azon akadályozó hatás miatt, amelyet annak kockázata okozna, hogy viselnie kell az érintett vállalkozások állítólagos kárát.
Az ilyen, közösségi közérdekkel ellentétes hatást figyelembe véve nem tekinthető a közösségi jog kellően súlyos megsértésének a Közösség szerződésen kívüli felelősségének megállapítása céljából valamely jogi kötelezettség megsértése, amely – bármilyen sajnálatos is – azon objektív kényszerekkel magyarázható, amelyek az intézményt és a tisztviselőit az összefonódások ellenőrzését szabályozó rendelkezésekből eredően terhelik. Ugyanakkor fennáll a jogosultság az intézmény magatartásából eredő károk megtérítésére, amennyiben e magatartás a jogszabályokkal nyilvánvalóan ellentétes, súlyosan sérti harmadik felek érdekeit, valamint nem indokolható és nem is magyarázható a szolgálatot szokásos működésének keretében objektíven terhelő különleges kényszerekkel.
(vö. 40–43., 85. pont)
2. A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 4064/89 rendelet 2. cikkének (2) bekezdését, amely az összefonódást engedélyező határozatra vonatkozik, és a rendelet 2. cikkének (3) bekezdését, amely az összefonódást megtiltó határozatra vonatkozik, a rendelet 2. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben kell értelmezni, amely ismerteti azokat a szempontokat, amelyeket a Bizottságnak konkrétan figyelembe kell vennie annak értékelésekor, hogy valamely közösségi léptékű összefonódás összeegyeztethető‑e a közös piaccal, vagy sem.
Ezek a rendelkezések összességükben véve arra irányulnak, hogy magánszemélyekre jogokat ruházzanak abban az értelemben, hogy amikor a Bizottság a 4064/89 rendelet alapján összefonódás ügyében jár el, főszabály szerint köteles állást foglalni, és ennek során vagy engedélyezni, vagy megtiltani az összefonódást aszerint, hogyan értékeli az adott összefonódás legvalószínűbb gazdasági hatását. Így, amennyiben az említett rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében megállapított feltételek teljesülnek, a közösségi léptékű összefonódást bejelentő vállalkozásnak joga van ahhoz, hogy ezt az összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetővé nyilvánítsák. A Bizottság engedélyének hiányában azonban ez a vállalkozás nem hajthatja végre az összefonódást, és a tiltó határozat súlyos következményekkel jár. A Közösség üzleti életbe történő ilyetén beavatkozása, amely arra kötelezi a vállalkozásokat, hogy a tervezett összefonódás végrehajtását engedélyeztessék, a Bizottságot pedig arra, hogy megtiltsa azokat az összefonódásokat, amelyek a közös piaccal összeegyeztethetetlennek bizonyulnak, szükségszerűen együtt jár azzal, hogy azok a vállalkozások, amelyektől az engedélyt megtagadták, kérhetik az ilyen döntésből származó káruk megtérítését abban az esetben, ha bebizonyosodik, hogy a döntés a Bizottság által az adott összefonódás közös piaccal való összeegyeztethetőségének értékelése során alkalmazott anyagi jogszabályok kellően súlyos megsértésén alapul.
Másfelől az olyan szabálytalanság megállapítása, amelyet a szokásosan elővigyázatos és gondos igazgatási szerv hasonló körülmények között nem követett volna el, arra enged következtetni, hogy az adott intézmény magatartása jogellenes volt, ami az EK 288. cikk alapján a Közösség felelősségét vonja maga után.
A 4064 rendelet 2. cikkének (1) és (2) bekezdésével és 8. cikkének (2) és (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett 2. cikkének (3) bekezdése, valamint a gondossági kötelem tehát olyan szabályokat állapítanak meg, amelyek az összefonódás végrehajtását tiltó határozattal érintett vállalkozások számára jogokat keletkeztetnek.
(vö. 47–50. pont)
3. A szerződésen kívüli felelősséggel összefüggésben elvileg nem zárható ki, hogy a a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 4064/89 rendelet 8. cikkének (3) bekezdése alapján hozott, a rendelet 2. cikkének (1) és (3) bekezdése alapján valamely összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító határozat alapjául szolgáló gazdasági elemzést érintő nyilvánvaló és súlyos hibák az ítélkezési gyakorlat értelmében a Közösség szerződésen kívüli felelősségét maga után vonó, kellően súlyos jogsértésnek minősülhetnek
Egy adott helyzet vagy ügylet versenyjogi minősítéséhez szükséges gazdasági elemzések általában mind a tényeket, mind a tények leírásán alapuló érvelést illetően összetett és bonyolult intellektuális munka eredményei, amelyekbe csúszhatnak hiányosságok: megközelítő becslések, inkoherenciák, sőt kihagyások is. Annál is inkább ez a helyzet az összefonódások ellenőrzésének esetében, tekintettel az intézményt terhelő időbeli korlátozásokra.
Nagyobb az esélye a gazdasági elemzésben előforduló ilyen hiányosságnak, amennyiben – mint az összefonódások ellenőrzésének esetében – az elemzés a jövőre vonatkozik. A dokumentumok hiányosságainak, illetve a logikai hiányosságoknak a súlya e körülmények között nem mindig elegendő ahhoz, hogy a Közösség felelősségének megállapításához vezessen.
A Bizottság mérlegelési jogkörrel rendelkezik a közösségi versenypolitika ellenőrzésének biztosítása végett, ami azzal jár, hogy nem várható el tőle az alkalmazandó szabályok végrehajtásának szigorúan állandó és változatlan gyakorlata, és ennek megfelelően bizonyos mérlegelési jogkörrel bír a rendelkezésére álló ökonometriai eszközök, illetve az adott jelenség vizsgálatához megfelelő szempontok megválasztása tekintetében, amennyiben e választások nem nyilvánvalóan ellentétesek a gazdaságtudomány elfogadott szabályaival, és következetesek.
A Bizottságot az összefonódások ellenőrzését érintő, szerződésen kívüli felelősségi kérdések tekintetében megillető mérlegelési jogkör egyaránt alkalmazandó az összefonódás versenyre gyakorolt hatásainak elemzése során elkövethető hibák egyedi vizsgálatának szintjén, és az ilyen hibák átfogó vizsgálatakor is.
(vö. 80–83., 95. pont)
4. Az összefonódások ellenőrzése keretében az érintett vállalkozások kötelezettségvállalást ajánlhatnak fel a Bizottságnak, hogy az olyan határozatot hozzon, amelyben megállapítja az összefonódásuk közös piaccal való összeegyeztethetőségét. A hatósági eljárás előrehaladottságától függően a felajánlott kötelezettségvállalásoknak lehetővé kell tenniük vagy azt, hogy a Bizottság megállapíthassa, hogy a bejelentett összefonódás már nem támaszt komoly kétségeket a közös piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban az előzetes vizsgálat szakaszában, vagy azt, hogy válaszolhasson az átfogó vizsgálat keretében megállapított kifogásokra. Ezek a kötelezettségvállalások tehát elkerülhetővé teszik először is az átfogó vizsgálat megindítását, vagy ezt követően az összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító határozat elfogadását. A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 4064/89 rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alapján ugyanis a Bizottság az összefonódást a rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételnek megfelelően a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozatához olyan feltételeket és kötelezettségeket kapcsolhat, amelyek célja annak biztosítása, hogy az érintett vállalkozások betartsák a kötelezettségvállalásokat, amelyeket az összefonódás közös piaccal összeegyeztethetővé tétele érdekében tettek.
Az ilyen típusú összefonódásokhoz fűződő gazdasági érdek és ipari vagy kereskedelmi kockázat jelentőségére, valamint a Bizottság e téren élvezett hatáskörére figyelemmel elvárható az érintett vállalkozásoktól, hogy mindent megtegyenek a hatósági munka megkönnyítése érdekében. Ugyanezen okokból kell a Bizottságnak a legnagyobb gondosságot tanúsítania az összefonódások ellenőrzésével összefüggő feladatai gyakorlása során.
A határidőn túl tett kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban a 4064/89 rendelet és a 447/98 rendelet alapján elfogadható jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó közleményből az következik, hogy a bejelentett összefonódásban részt vevő felek figyelembe vétethetik az ilyen kötelezettségvállalásaikat, ha két kumulatív feltételnek megfelelnek, nevezetesen egyrészt hogy a kötelezettségvállalások egyértelműen és további vizsgálat szükségessége nélkül eloszlatják a korábban megállapított versenyjogi aggályokat, másrészt pedig hogy elegendő idő marad arra, hogy e kötelezettségvállalásokról a tagállamokkal konzultáljanak.
(vö. 116–119., 127. pont)
5. Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 87. cikkének (2) és (3) §‑a alapján az Elsőfokú Bíróság úgy határozhat, hogy az egyetlen jogalapja tekintetében sem pervesztes felet kötelezi saját költségei viselésére, ha az csak a tárgyaláson és az Elsőfokú Bíróságnak az eljárási szabályzata 65. cikkének b) pontja és 67. cikke 3. §‑ának harmadik albekezdése alapján hozott végzésére válaszul terjesztette elő a felperes által kért azon dokumentumokat, amelyeket ez utóbbi érdemben felhasználhat érvei alátámasztására, és amelyek alapján az Elsőfokú Bíróság meg tudja ítélni a keresetet, és amelyeket már a beadványai benyújtásakor közölnie kellett volna, még ha elvileg azt is lehet gondolni, hogy a szóban forgó dokumentumokhoz a 4064/89 rendelet vagy az 1049/2001 rendelet alapján nem lehet hozzáférni, valamint ha ez nem hatott ki az adott ügyre, mivel ezeket a dokumentumokat végül a peres eljárásban előterjesztették.
(vö. 135–139. pont)