2019. április 15-én benyújtott kereset – Foz kontra Tanács
(T-258/19. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Samer Foz (Dubai, Egyesült Arab Emírségek) (képviselők: L. Cloquet és J. Buyle ügyvédek)
Alperes: az Európai Unió Tanácsa
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
a felperest érintő részében semmisítse meg a 2019. január 21-i (KKBP) 2019/87 tanácsi végrehajtási határozatot;1
a felperest érintő részében semmisítse meg a 2019. január 21-i (EU) 2019/85 tanácsi végrehajtási rendeletet,2 és
az alperest kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.
Az első, arra alapított jogalap, hogy az alperes nyilvánvalóan tévesen értékelte a tényállást, amennyiben azt állította, hogy a felperes támogatja a szíriai rezsimet és annak haszonélvezője, holott ez az álláspont nyilvánvalóan megalapozatlan.
A második, arra alapított jogalap, hogy az alperes megsértette az arányosság általános elvét, a megtámadott jogi aktusok révén meghozott intézkedések pedig olyan joghatásokkal járnak, hogy azokat önmagukban aránytalannak kell minősíteni. A felperessel szemben hozott szankciók gazdasági következményei katasztrofálisak, továbbá aránytalanok a megtámadott jogi aktusok által elérni kívánt célokhoz képest.
A harmadik, arra alapított jogalap, hogy a tulajdonhoz való jogot és a munkához való jogot aránytalan módon sértették meg, amennyiben a megtámadott intézkedések – az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény első kiegészítő jegyzőkönyvének megsértésével – megakadályozzák, hogy a felperes békésen élvezze tulajdonát és gazdasági szabadságát.
A negyedik, a hatáskörrel való állítólagos visszaélésre alapított jogalap. A megtámadott jogi aktusokat az azokban rögzítettektől eltérő célkitűzések elérése céljából fogadták el, és azok – a felperes számára ismeretlen okokból – a rezsim helyett magát a felperest célozzák, így azok hatáskörrel való visszaélésen alapulnak.
Az ötödik, arra alapított jogalap, hogy az alperes megsértette az EUMSZ 296. cikk (2) bekezdésében megállapított indokolási kötelezettséget. A megtámadott jogi aktusokkal kapcsolatban kifejtett indokolás ugyanis puszta formalitás, és azt az alperes valószínűleg nem gondolta át.
A hatodik, arra alapított jogalap, hogy az alperes megsértette a felperes védelemhez való jogát és tisztességes eljáráshoz való jogát. A vitatott korlátozó intézkedések előírását megelőzően a felperes soha nem tudott a maga számára meghallgatást biztosítani, így nem tudta helytállóan gyakorolni a védelemhez való jogát, ideértve a tisztességes eljáráshoz való jogát, amelyet többek között az emberi jogok európai egyezménye 6. cikkének (3) bekezdése és az Európai Unió Alapjogi Chartája 48. cikkének (2) bekezdése garantál.
____________
1 A Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP határozat végrehajtásáról szóló, 2019. január 21-i (KKPB) 2019/87 tanácsi végrehajtási határozat (HL 2019. L 18I., 13. o.).
2 A szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2019. január 21-i (EU) 2019/85 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2019. L 18I., 4. o.).