A Törvényszék (első tanács) T-450/21. sz. Spanyolország kontra Bizottság ügyben 2023. szeptember 20-án hozott ítélete ellen a Spanyol Királyság által 2023. november 29-én benyújtott fellebbezés

(C-729/23. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Fellebbező: Spanyol Királyság (képviselő: I. Herranz Elizalde meghatalmazott)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Francia Köztársaság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a T-450/21. sz. ügyben 2023. szeptember 20-án hozott ítéletet; és

határozzon az ügy érdeméről, helyt adva a megtámadott határozattal szemben benyújtott megsemmisítés iránti kérelemnek.

Jogalapok és fontosabb érvek

Első jogalap:

A 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet¹ 31. cikkének, a 639/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet² 53. cikke (4) bekezdésének és az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet³ 63. cikkének megsértése.

A vitatott magatartás és az alkalmazandó jogi keret téves leírása. Az ítélet tévesen határozza meg a vitatott magatartást a „támogatási kérelem” elemet figyelmen kívül hagyva, és tévesen határozza meg a jogi keretet anélkül, hogy figyelembe venné az állatok mozgásának késedelmes bejelentése miatti szankciókat előíró különös szabályokat.

Azon hibás megállapítás, hogy a támogatásra jogosult állatokra vonatkozóan benyújtott támogatási kérelem szankcionálható magatartásnak minősül: i. indokolás hiánya; ii. a szó szerinti, rendszertani és történeti értelmezés alkalmazása során elkövetett hiba; iii. az értelmezett szabályok céljának meghatározása során, valamint az arányosság és a hatékony érvényesülés elvének alkalmazása során elkövetett hiba: a vitatott szabály célja a pénzügyi érdekek védelme volt, és a vitatott szankciók e célból szükségtelenek, és ezért aránytalanok voltak. Ezenkívül a vitatott szankciók megfosztják hatékony érvényesülésétől a 639/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 53. cikkének (4) bekezdését; iv. a „ne bis in idem” elvének megsértése és az Alapjogi Charta 50. cikke: az ítélet a szankcionálható magatartást és a vitatott szabály célját egyenértékűnek tekinti más szankcionáló szabályokban foglalt magatartással és az azokban előírt szankciók céljával; v. a 2021. évi reform kevésbé szigorú szankcionáló szabályozásként való értékelése során elkövetett hiba, másodlagosan pedig a Alapjogi Charta 49. cikke (1) bekezdésének megsértése azáltal, hogy azt nem alkalmazták visszaható hatállyal.

Azon hibás megállapítás, hogy a támogatási kérelem olyan állatokat tartalmaz, amelyek az állatnyilvántartás szerint nem támogathatók: a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdése 19. pontjának és a 809/2014 rendelet¹ 21. cikke (4) bekezdésének megsértése.

Második jogalap:

A jogbiztonság elvének és az Alapjogi Charta 49. cikkének (1) bekezdése szerinti törvényesség elvének megsértése. Az ítélet analóg érvelés alapján vezeti le a szankciók kiszabására vonatkozó kötelezettséget. A jogszabályi háttér nem volt kellően egyértelmű ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, hogy a vitatott magatartásokat szankcionálni kell.

Harmadik jogalap:

A hatékony bírói jogvédelem megsértése, az indokolás hiánya és a 809/2014 végrehajtási rendelet 34. cikke (3)–(5) bekezdésének megsértése.

A hatékony bírói jogvédelem megsértése. Az ítélet nem foglal állást az e pénzügyi korrekció első részére vonatkozó érvekről.

Az indokolás hiánya. Az alkalmazott szabály nem tartalmazza a vitatott magatartást. Az ítélet nem fejti ki, hogy Spanyolország mennyiben sértette meg az említett szabályt.

A 809/2014 végrehajtási rendelet 34. cikke (3)–(5) bekezdésének megsértése. Nincs előírva konkrét kötelezettség arra vonatkozóan, hogy a véletlenszerűen kiválasztott minta hibaaránya mindig alacsonyabb legyen, mint a kockázatelemzés alapján kiválasztott mintáé.

Negyedik jogalap:

A kifizető ügynökségek közötti megkülönböztetésmentesség elvének megsértése: az ítélet összekeveri az összehasonlítható helyzet és az eltérő bánásmód bizonyítását az eltérő bánásmód igazolásával, és tévesen hárítja a Spanyol Királyságra az eltérő bánásmód indokolatlan jellegével kapcsolatos bizonyítási terhet.

____________

¹ Az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. március 11-i 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2014. L 181., 48. o.; helyesbítés: HL 2021. L 336., 47. o.).

¹ A közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről és X. mellékletének módosításáról szóló, 2014. március 11-i 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2014. L 181., 1. o.; helyesbítés: HL 2015. L 216., 9. o.).

¹ A közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 549. o.; helyesbítés: HL 2018. L 233., 3. o.).

¹ Az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról szóló, 2014. július 17-i 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2014. L 227., 64. o.)