C–337/17. sz. ügy
Feniks sp. z o.o.
kontra
Azteca Products & Services SL
(a Sąd Okręgowy w Szczecinie [Lengyelország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Előzetes döntéshozatal – A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség – 1215/2012/EU rendelet – Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása polgári és kereskedelmi ügyekben – Különös joghatóság – A 7. cikk 1. pontjának a) alpontja – A »szerződéssel kapcsolatos ügy« fogalom – Actio pauliana”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (második tanács), 2018. október 4.
1. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok végrehajtása a polgári és kereskedelmi ügyekben – 1215/2012 rendelet – Hatály – Kizárt tárgykörök – Csődeljárás, kényszeregyezség és hasonló eljárások – Fogalom – Közvetlenül fizetésképtelenségi eljárásból adódó és ilyen eljáráshoz szorosan kapcsolódó keresetek – Az 1346/2000 rendelet alkalmazhatósága
(1215/2012 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 1. cikk, (2) bekezdés, b) pont; 1346/2000 tanácsi rendelet)
2. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok végrehajtása a polgári és kereskedelmi ügyekben – 1215/2012 rendelet – Különös joghatóságok – Szerződésekre vonatkozó joghatóság – Fogalom – Szerződésből eredő hitelezői követelés jogosultja által indított actio pauliana – Bennfoglaltság
(1215/2012 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 7. cikk, 1. pont, a) alpont)
1. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 30., 31. pont)
2. Az alapügyben szóban forgóhoz hasonló helyzetben az actio pauliana, amellyel a szerződésből eredő hitelezői követelés jogosultja azon cselekmény vele szembeni hatálytalanságának megállapítását kéri, amely jogait tekintve állítólagosan hátrányos, és amellyel adósa egy vagyontárgyat harmadik személyre ruházott át, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12‑i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke 1. pontjának a) alpontjában előírt joghatósági szabály hatálya alá tartozik.
Amint azt a Bíróság több alkalommal kimondta, ennek a különös joghatósági szabálynak az alkalmazása az egyik fél által a másik felé szabadon vállalt olyan jogi kötelezettséget feltételez, amelyen a felperes keresete alapul (lásd ebben az értelemben: 2005. január 20‑i Engler ítélet, C‑27/02, EU:C:2005:33, 51. pont; 2013. július 18‑i ÖFAB ítélet, C‑147/12, EU:C:2013:490, 33. pont; 2016. január 21‑i ERGO Insurance és Gjensidige Baltic ítélet, C‑359/14 és C‑475/14, EU:C:2016:40, 44. pont).
Az actio pauliana a követelési jogon, a hitelezőnek az adósa tekintetében fennálló személyes jogán alapul, és azon zálogjog védelmére irányul, amely a hitelezőt az adós vagyonán megilleti (1990. január 10‑i Reichert és Kockler ítélet, C‑115/88, EU:C:1990:3, 12. pont; 1992. március 26‑i Reichert és Kockler ítélet, C‑261/90, EU:C:1992:149, 17. pont). Az actio pauliana ezért többek között az adós kötelezettségeinek későbbi kikényszerítése érdekében védi a hitelező érdekeit (1992. március 26‑i Reichert és Kockler ítélet, C‑261/90, EU:C:1992:149, 28. pont).
Ezzel a keresettel ugyanis a hitelező célja, hogy annak megállapítását kérje, hogy a vagyontárgyaknak az adós által harmadik személyre való átruházása a szerződés kötelező erejéből eredő hitelezői követelések hátrányára történt, amelyek az adósa által szabadon vállalt kötelezettségeknek felelnek meg. Ezen kereset oka tehát lényegében azon kötelezettségek megsértése, amelyeket az adós a hitelező felé vállalt.
Az szükséges tehát, hogy az alperes lakóhelyén vagy székhelyén kívül az 1215/2012 rendelet 7. cikke 1. pontjának a) alpontjában engedélyezett vagylagos joghatósági ok is megállapításra kerüljön, mivel az ilyen joghatósági ok a hitelező és az adós közötti kapcsolatok szerződéses eredetére tekintettel megfelel mind a jogbiztonság és előreláthatóság követelményének, mind pedig a megfelelő igazságszolgáltatás célkitűzésének.
(lásd: 39–41., 43., 44., 49. pont és a rendelkező rész)