T‑121/08. sz. ügy

PC-Ware Information Technologies BV

kontra

Európai Bizottság

„Árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések – Közösségi közbeszerzési eljárás – Szoftvertermékek és licenciák beszerzése – Valamely ajánlattevő ajánlatának elutasítása – Kirívóan alacsony összegű árajánlat – Indokolási kötelezettség”

Az ítélet összefoglalása

1.      Megsemmisítés iránti kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – Végrehajtott határozat ellen benyújtott kereset

(EK 230. cikk)

2.      Az Európai Közösségek közbeszerzési szerződései – Közbeszerzési eljárás útján történő szerződéskötés – Az intézmények mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok

3.      Az Európai Közösségek közbeszerzési szerződései – Közbeszerzési eljárás útján történő szerződéskötés – Kirívóan alacsony összegű árajánlat

(2342/2002 bizottsági rendelet, 139. cikk, (1) bekezdés)

4.      Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem

(EK 253. cikk; 1605/2002 tanácsi rendelet, 100. cikk, (2) bekezdés; 2342/2002 bizottsági rendelet, 149. cikk, (2) bekezdés)

5.      Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – Kár – Okozati összefüggés – Valamelyik feltétel hiánya

(EK 288. cikk, második bekezdés)

1.      Ahhoz, hogy a felperesnek az eljárás folyamán végig fennálljon a megtámadott jogi aktus megsemmisítéséhez fűződő érdeke, a szóban forgó megsemmisítésnek önmagában joghatás kiváltására alkalmasnak kell lennie, amely joghatás különösen abban állhat, hogy az érintett jogi aktusból eredő esetleges sérelmes következményeket orvosolja, vagy megakadályozza az állítólagos jogsértés jövőbeni megismétlődését.

Olyan keretmegállapodás tekintetében, amely alkalmas arra, hogy hasonló szerződések jövőbeni odaítéléséhez mintaként szolgáljon, még abban az esetben is fennáll az ajánlattevő által kifogásolt jogsértés jövőbeni megismétlődésének megakadályozásához fűződő érdek, ha a közbeszerzési szerződést már teljesítették.

(vö. 39., 40. pont)

2.      A közösségi bíróság a megsemmisítés iránti keresetek keretében arra vonatkozóan rendelkezik hatáskörrel, hogy a hatáskör hiánya, a lényeges eljárási szabályok megsértése, a Szerződések és azok alkalmazására vonatkozó bármilyen jogi szabály megsértése, valamint a hatáskörrel való visszaélés tekintetében döntsön a kereset tárgyában. Ebből következik, hogy a közösségi bíróság nem kezelheti a nemzeti jogszabály állítólagos megsértését olyan jogkérdésként, amely korlátlan felülvizsgálatot feltételez. Az ilyen felülvizsgálat ugyanis csak a nemzeti hatóságok feladata.

Azonban a gondos ügyintézés elve, valamint az uniós intézmények és a tagállamok közötti jóhiszemű együttműködés elve alapján a közösségi intézmények kötelesek megbizonyosodni arról, hogy az ajánlati felhívásban előírt feltételek a potenciális ajánlattevőket nem indítják arra, hogy az érintett szerződésre esetlegesen alkalmazandó nemzeti jogszabályt megsértsék, amely kérdés a tényállás keretében vizsgálandó.

(vö. 62., 63. pont)

3.      A költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2342/2002 rendelet 139. cikke (1) bekezdésének rendelkezéseiből az következik, hogy ha az árajánlat összege kirívóan alacsonynak tűnik, az ajánlatkérő kötelezettsége, hogy az ajánlat elutasítását megelőzően lehetővé tegye az ajánlattevőnek, hogy ajánlata jellemzőit ismertesse, illetve indokolja. Emellett az ajánlat komolysága megvizsgálásának kötelezettsége abból adódik, hogy előzőleg kétségek merültek föl annak megbízhatóságával kapcsolatban, figyelembe véve azt is, hogy e cikk leginkább azt hivatott megakadályozni, hogy egy ajánlattevőt anélkül zárjanak ki az eljárásból, hogy lehetősége lett volna kirívóan alacsonynak tűnő összegű árajánlatának tartalmát megindokolni.

(vö. 72. pont)

4.      Az indokolási kötelezettség mértéke a szóban forgó jogi aktus természetétől és az aktus elfogadásának hátterében álló összefüggésektől függ. Az indokolásból világosan és egyértelműen ki kell tűnnie az intézmény érvelésének oly módon, hogy egyrészről az érdekeltek a jogaik védelme érdekében megismerhessék a meghozott intézkedés indokait, és meggyőződhessenek arról, hogy a határozat megalapozott‑e, vagy sem, illetve másrészről, hogy a bíróság a szóban forgó jogi aktus jogszerűségét felülvizsgálhassa.

A közbeszerzések terén az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002 rendelet 100. cikkének (2) bekezdése, valamint a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2342/2002 rendelet 149. cikkének (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérő tájékoztatja a határozat indokairól azon ajánlattevőket, akiknek az ajánlatát elutasították, és a sikeres ajánlat jellemzőiről és viszonylagos előnyeiről, valamint a szerződést elnyerő ajánlattevő nevéről azon ajánlattevőket, akiknek az ajánlata elfogadható, az erre vonatkozó írásbeli kérelem kézhezvételétől számított legfeljebb tizenöt naptári napon belül. A költségvetési rendelet 100. cikkének (2) bekezdésében leírt ezen eljárásmód, mivel világosan és egyértelműen kitűnik belőle a jogi aktus kibocsátójának érvelése, összhangban van az EK 253. cikkben kimondott indokolási kötelezettség rendeltetésével.

(vö. 92–94. pont)

5.      A Közösségnek az EK 288. cikk második bekezdése értelmében a szervei jogellenes magatartása esetén fennálló szerződésen kívüli felelősségéhez több feltétel együttes teljesülése szükséges, nevezetesen az intézményekkel szemben kifogásolt magatartás jogellenessége, a kár valós jellege, valamint az állítólagos magatartás és a hivatkozott kár közötti okozati összefüggés fennállása. Mivel a felelősség fennállásának e három feltétele kumulatív, ezek közül egynek a hiánya is elegendő ahhoz, hogy a kártérítési keresetet elutasítsák, anélkül tehát, hogy a többi feltétel vizsgálatára szükség lenne.

(vö. 105., 106. pont)