A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (fellebbezési tanács)
2013. június 18.
T‑645/11. P. sz. ügy
Michael Heath
kontra
Európai Központi Bank (EKB)
„Fellebbezés – Közszolgálat – Az EKB személyi állománya – Nyugdíjak – Éves emelés – A 2010. évre vonatkozó emelés mértéke – Visszaható hatály – Kollektív tárgyaláshoz való jog”
Tárgy: Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (második tanács) az F‑121/10. sz., Heath kontra EKB ügyben 2011. szeptember 29‑én hozott ítélete ellen benyújtott, annak hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.
Határozat: A Törvényszék a fellebbezést elutasítja. Michael Heath viseli saját költségeit, valamint köteles viselni az Európai Központi Bank (EKB) részéről a jelen eljárásban felmerült költségeket.
Összefoglaló
1. Intézmények jogi aktusai – Időbeli hatály – A visszaható hatály tilalmának elve – Kivételek – Feltételek
2. Fellebbezés – Jogalapok – A Közszolgálati Törvényszék érvelésének egy pontjára vonatkozó konkrét kifogás szükségessége
(EUMSZ 257. cikk; a Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 138. cikk, 1. §, első albekezdés, c) pont)
3. Fellebbezés – Jogalapok – Elégtelen vagy ellentmondó indokolás – Elfogadhatóság – Az indokolási kötelezettség terjedelme – A Törvényszék által a Közszolgálati Törvényszék ítéletei felett gyakorolt felülvizsgálat terjedelme
(A Bíróság alapokmánya, 36. cikk, és I. melléklet, 7. cikk, (1) bekezdés; a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 79. cikk)
4. Tisztviselők – Elvek – Jogbiztonság – Terjedelem – Az adminisztráció mérlegelési jogkörét behatároló szempontok elfogadására vonatkozó kötelezettség – Hiány
5. Fellebbezés – Jogalapok – A tények téves értékelése – Elfogadhatatlanság – A tények és bizonyítékok értékelésének Törvényszék általi felülvizsgálata – Kizártság, kivéve az elferdítés esetét
(EUMSZ 257. cikk; a Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk, (1) bekezdés)
6. Fellebbezés – Jogalapok – A Közszolgálati Törvényszék előtt felhozott jogalapok és érvek egyszerű megismétlése – A hivatkozott téves jogalkalmazás meghatározásának hiánya – Elfogadhatatlanság – Az uniós jog e Törvényszék általi értelmezésének vagy alkalmazásának vitatása – Elfogadhatóság
(EUMSZ 257. cikk; a Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk, (1) bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 138. cikk, (1) bekezdés)
7. Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Képviselet – Személyzeti bizottság – Kötelező konzultáció – Terjedelem – A nyugdíjak éves emelése – Kizártság
(Az Európai Központi Bank személyi állományának alkalmazási feltételei, 48. cikk, 49. cikk, és III. melléklet, 17. cikk, (7) bekezdés)
8. Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Nyugdíjak – Éves emelés – Az éves nyugdíjemelésről szóló határozat elfogadását megelőző kollektív tárgyalások folytatására vonatkozó kötelezettség – Hiány
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 28. cikk; az Európai Központi Bank személyi állományának alkalmazási feltételei, III. melléklet, 17. cikk, (7) bekezdés)
1. Lásd a határozat szövegét.
(lásd a 37. és 38. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 98/78. sz. Racke‑ügyben 1979. január 25‑én hozott ítéletének (EBHT 1979., 69. o.) 20. pontja; C‑74/00. P. és C‑75/00. P. sz., Falck és Acciaierie di Bolzano kontra Bizottság egyesített ügyekben 2002. szeptember 24‑én hozott ítéletének (EBHT 2002., I‑7869. o.) 120. pontja.
2. Lásd a határozat szövegét.
(lásd a 73. és 113. pontot)
Hivatkozás:
a Törvényszék T‑338/07. P. sz, Bianchi kontra ETF ügyben 2010. március 19‑én hozott ítéletének 59. pontja.
3. Lásd a határozat szövegét.
(lásd a 80., 81., 97., 118., 122. és 141. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑120/06. P. és C‑121/06. P. sz., FIAMM és társai kontra Tanács és Bizottság egyesített ügyekben 2008. szeptember 9‑én hozott ítéletének (EBHT 2008., I‑6513. o.) 91. pontja; C‑202/07. P. sz., France Télécom kontra Bizottság ügyben 2009. április 2‑án hozott ítéletének (EBHT 2009., I‑2369. o.) 41. pontja;
a Törvényszék T‑311/09. P. sz., Marcuccio kontra Bizottság ügyben 2011. december 13‑án hozott végzésének 33. pontja; T‑398/11. P. sz., Barthel és társai kontra Bíróság ügyben 2012. március 19‑én hozott végzésének 27. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
4. Lásd a határozat szövegét.
(lásd a 87. pontot)
5. Lásd a határozat szövegét.
(lásd a 99–101. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑8/95. P. sz., New Holland Ford kontra Bizottság ügyben 1998. május 28‑án hozott ítéletének (EBHT 1998., I‑3175. o.) 72. pontja; C‑551/03. sz., General Motors kontra Bizottság ügyben 2006. április 6‑án hozott ítéletének (EBHT 2006., I‑3173. o.) 54. pontja; C‑167/04. P. sz., JCB Service kontra Bizottság ügyben 2006. szeptember 21‑én hozott ítéletének (EBHT 2006., I‑8935. o.) 108. pontja;
a Törvényszék T‑252/06. P. sz., Beau kontra Bizottság ügyben 2007. július 12‑én hozott végzésének (EBHT‑KSZ 2007., I‑B‑1‑13. o. és II‑B‑1‑63. o.) 45–47. pontja.
6. Lásd a határozat szövegét.
(lásd a 132. és 148. pontot)
Hivatkozás:
a Törvényszék T‑253/06. P. sz., Chassagne kontra Bizottság ügyben 2008. szeptember 19‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2008., I‑B‑1‑43. o. és II‑B‑1‑295. o.) 54. és 55. pontja; T‑404/06. P. sz., ETF kontra Landgren ügyben 2009. szeptember 8‑án hozott ítéletének (EBHT 2009., II‑2841. o.) 140. és 141. pontja.
7. Az Európai Központi Bank személyi állománya alkalmazási feltételeinek 48. és 49. pontjából kitűnik, hogy a személyzeti bizottsággal a díjazásra vonatkozó valamennyi kérdést illetően konzultálni kell. Következésképpen e bizottsággal konzultálni kell az általános illetmény‑kiigazításról szóló határozat elfogadását megelőzően. E rendelkezések értelmében ugyanakkor a személyzeti bizottsággal kizárólag a „nyugdíjszabályozásra” vonatkozó kérdéseket illetően kell konzultálni. A személyzeti bizottságot kétségkívül meg kell hallgatni a nyugdíjszabályozásra vonatkozó szabályok meghatározása és módosítása előtt, azonban nem minden, e szabályokat végrehajtó határozat előtt, mint amilyen az alkalmazási feltételek III. melléklete 17. cikkének (7) bekezdése értelmében hozott, éves nyugdíjemelésről szóló határozat.
(lásd a 134. pontot)
8. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 28. cikkében és az emberi jogok európai egyezményének 11. cikkében foglalt kollektív tárgyaláshoz való jog célja a szociális partnerek közötti tárgyalás lehetővé tétele a munkafeltételek meghatározása céljából. Márpedig, amennyiben az alkalmazandó rendelkezések – amelyek érvényessége nem vitatott – már kellőképpen meghatározzák az alkalmazottak jogait és kötelezettségeit, egy ilyen tárgyalást az említett alapvető jog nem követel meg mindenképpen.
Az Európai Központi Bank régi alkalmazottjainak éves nyugdíjemelésével kapcsolatban ugyanis a nyugdíjemelésre irányadó módszertant a Bank személyi állományának alkalmazási feltételei III. melléklete 17. cikkének (7) bekezdése határozza meg. E szabály előírja azt, hogy amennyiben az általános illetménykiigazítás valamely évre vonatkozóan meghaladja az inflációt, a kormányzótanács az általános illetménykiigazítást alkalmazza a nyugdíjak indexálására, ha a nyugdíjrendszer biztosításmatematikusának véleménye alapján azt állapítja meg, hogy az alap pénzügyi helyzete ezt lehetővé teszi. Ha az alap pénzügyi helyzete ezt nem teszi lehetővé, a nyugdíjakat az infláció függvényében emelik.
Jóllehet az alap pénzügyi helyzetére vonatkozó szempontot az említett alkalmazási feltételek III. mellékletében nem pontosítják tovább, a szóban forgó nyugdíjrendszer tőkefedezeti rendszer, amelyben a folyósított nyugdíjakat főszabály szerint alapellátások és kiegészítő ellátások útján finanszírozzák. Ennélfogva az a követelmény, amely szerint az alap pénzügyi helyzetének lehetővé kell tennie az általános illetménykiigazítás alkalmazását, annak biztosítására irányul, hogy a nyugdíjemelés ne veszélyeztesse a nyugdíjrendszer hosszú távú finanszírozását. E célkitűzés fényében kell tehát a kormányzótanácsnak értékelnie az alap pénzügyi helyzetét és meghoznia a nyugdíjemelésre vonatkozó határozatát.
Ilyen körülmények között az alkalmazási feltételek III. mellékletében előírt garanciamechanizmus létezése nem vehető figyelembe az alap pénzügyi helyzetének értékelése során. Az említett garanciamechanizmus ugyanis a befizetett összegek negatív befektetési hozamokkal szembeni, nem pedig az alap pénzügyi helyzete által lehetővé nem tett nyugdíjemeléssel szembeni védelmére irányul. Az említett garanciamechanizmus létezése tehát nem biztosít széles mozgásteret a kormányzótanács számára az alap pénzügyi helyzetének értékelését illetően.
Egyébiránt az alkalmazási feltételek III. melléklete 17. cikkének (7) bekezdésében előírt módszertan tiszteletben tartása az uniós bíróság felülvizsgálata alá tartozik. Ily módon abban az esetben, ha a kormányzótanács nem alkalmazná az általános illetménykiigazítás szintjét a nyugdíjakra, bár az alap pénzügyi helyzete azt lehetővé tenné, a kormányzótanács határozatát meg lehetne támadni az uniós bíróságok előtt.
Ennélfogva az Európai Központi Bank régi alkalmazottjainak jogait és kötelezettségeit a fent hivatkozott alkalmazási feltételek III. melléklete 17. cikkének (7) bekezdésében előírt módszertan már megfelelően meghatározza.
E következtetést nem vonja kétségbe az, hogy az alap pénzügyi helyzetének értékelése összetett gazdasági értékelést követel meg, és egy ilyen értékelés főszabály szerint csak korlátozott bírósági felülvizsgálat tárgya.
E tekintetben egyrészről a korlátozott bírósági felülvizsgálat nem vonja maga után azt, hogy az uniós bíróság mindenfajta felülvizsgálattól tartózkodik. Egy ilyen esetben ugyanis az uniós bíróságnak nem csupán a hivatkozott bizonyítékok tárgyi valószerűségét, megbízhatóságát és következetességét kell vizsgálnia, hanem azt is ellenőriznie kell, hogy e bizonyítékok tartalmazzák‑e az adott összetett helyzet értékeléséhez figyelembe veendő összes adatot, valamint hogy e bizonyítékok alátámasztják‑e a belőlük levont következtetéseket.
Másrészről az alkalmazási feltételek III. melléklete 17. cikkének (7) bekezdése értelmében a kormányzótanácsnak a biztosításmatematikus véleménye, tehát egy szakértői vélemény alapján kell eljárnia. E szakértői vélemény célja az alap pénzügyi helyzete értékelésének kormányzótanács számára történő megkönnyítése. E szakértői vélemény a kormányzótanács határozatára vonatkozó bírósági felülvizsgálatot is megkönnyíti. Abban az esetben, ha a kormányzótanács követi a biztosításmatematikus véleményét, figyelembe veszi egy olyan szakértő véleményét, aki harmadik személy a kormányzótanácshoz és a Bank személyi állományához képest. Ezzel szemben, ha a kormányzótanács úgy dönt, hogy nem követi e véleményt, ki kell fejtenie azokat az indokokat, amelyek miatt értékelése eltérő.
(lásd a 155–163. pontot)
Hivatkozás:
a Törvényszék T‑201/04. sz., Microsoft kontra Bizottság ügyben 2007. szeptember 17‑én hozott ítéletének (EBHT 2007., II‑3601. o.) 87–89. pontja.