A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (fellebbezési tanács)
2014. július 4.
T‑644/11. P. sz. ügy
Eugène Emile Marie Kimman
kontra
Európai Bizottság
„Fellebbezés – Csatlakozó fellebbezés – Közszolgálat – Tisztviselők – Értékelés – Értékelő jelentés – 2009. évi értékelési időszak – A keresetlevél és a panasz közötti összhang szabálya – A személyzeti szabályzat 91. cikkének (2) bekezdése – Az ad hoc csoport véleménye – Elferdítés – Indokolási kötelezettség – Nyilvánvaló mérlegelési hiba”
Tárgy: Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke (második tanács) F‑74/10. sz., Kimman kontra Bizottság ügyben 2011. szeptember 29‑én hozott ítélete ellen benyújtott, ezen ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.
Határozat: A Törvényszék az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (második tanács) F‑74/10. sz., Kimman kontra Bizottság ügyben 2011. szeptember 29‑én hozott ítéletét hatályon kívül helyezi egyrészt azon részében, amelyben a Közszolgálati Törvényszék megállapította a harmadik jogalap első hat részének és a negyedik jogalapnak az elfogadhatóságát, azon kifogás kivételével, amely a felperes által az intézmény érdekében végzett munka figyelembevételének elmaradására vonatkozott, másrészt azon részében, amelyben a Közszolgálati Törvényszék a Bizottságot arra kötelezte, hogy saját költségein túlmenően viselje az említett eljárásban a felperesnél felmerült költségek egynegyedét. A Törvényszék a fellebbezést elutasítja. A Törvényszék az Eugène Emile Marie Kimman által a Közszolgálati Törvényszékhez benyújtott keresetet elutasítja. E. Kimman köteles viselni mind az elsőfokú eljárásban, mind a fellebbezési eljárásban felmerült költségek teljes egészét. A felek maguk viselik a csatlakozó fellebbezés keretében felmerült költségeiket.
Összefoglaló
1. Tisztviselői kereset – Előzetes közigazgatási panasz – A panasz és a kereset összhangja – Tárgybeli és jogcímbeli azonosság – A panaszban nem szereplő, de ahhoz szorosan kapcsolódó jogalapok és érvek – Elfogadhatóság – Az anyagi jogi vagy eljárásjogi jogszerűségre vonatkozó jogalap – Az elfogadhatóság megállapításához nem elegendő feltétel
(Személyzeti szabályzat, 91. cikk, (2) bekezdés)
2. Tisztviselői kereset – Előzetes közigazgatási panasz – A panasz és a kereset összhangja – Tárgybeli és jogcímbeli azonosság – A hatékony bírói jogvédelem és a jogbiztonság elveinek védelme – A tárgy és a jogalap fogalmának tág értelmezése – Valamely kifogás jogi alapjának megváltozása – Olyan feltétel, amely nem elegendő a kifogás jogcíme újszerűségének megállapításához
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk; személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)
3. Tisztviselői kereset – Előzetes közigazgatási panasz – A panasz és a kereset összhangja – Tárgybeli és jogcímbeli azonosság – A panaszban nem szereplő, de a panaszra adott válaszban kifejtett indokolás megalapozottságának vitatására irányuló jogalapok és érvek – Elfogadhatóság
(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)
4. Fellebbezés – Jogalapok – A felek jogalapjaira és kérelmeire való válaszadás kötelezettségének megszegése – Az első fokon előterjesztett elfogadhatatlansági kifogás értelmének a Közszolgálati Törvényszék általi téves értelmezése – Megalapozott fellebbezés
(A Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk)
5. Bírósági eljárás – Költségek – Teher – A méltányossági követelmények figyelembevétele – A pernyertes fél kötelezése a költségek viselésére – Alkalmazhatatlanság felhozott, de nem bizonyított szabálytalanság esetén – Korlátok – A felekkel való előzetes egyeztetés kötelezettsége – Hiány
(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 87. és 88. cikk)
1. A tisztviselői keresetekben az uniós bíróság elé terjesztett kereseti kérelmek kizárólag a panaszban megjelölt kifogásokkal egyező jogcímen alapuló kifogásokat tartalmazhatnak, ám e kifogások az uniós bíróság előtt kifejthetők a panaszban nem szükségképpen szereplő, azonban ahhoz szorosan kapcsolódó jogalapok és érvek előadásával.
E tekintetben annak értékeléséhez, hogy a kifogások ugyanazon a jogcímen alapulnak, mint a panaszban hivatkozott kifogások, az uniós bíróság nem támaszkodhat kizárólag arra a körülményre, hogy valamely jogalap a megtámadott aktus anyagi jogi jogszerűségének vagy annak eljárásjogi jogszerűségének vitatására vonatkozik.
Másfelől az a körülmény, hogy a keresetlevélben és a panaszban szereplő jogalapok valamely aktus anyagi jogi vagy eljárásjogi jogszerűségének vitatására irányulnak, önmagában nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy e jogalapokat úgy lehet tekinteni, mint amelyek között szoros kapcsolat van. Az anyagi jogi és eljárásjogi jogszerűség fogalma ugyanis a szóban forgó kifogás pontos tárgyához viszonyítva túlságosan tág és elvont annak biztosításához, hogy ilyen kapcsolat létezhessen az olyan jogalapok között, amelyek e fogalmak közül kizárólag az egyikre vagy másikra vonatkoznak.
(lásd a 45., 50. és 54. pontot)
Hivatkozás:
a Törvényszék T‑476/11. P. sz., Moschonaki kontra Bizottság ügyben 2013. október 25‑én hozott ítéletének 73., 75. és 79. pontja, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
2. A keresetlevél és a panasz között összhang szabálya alkalmazásának, valamint ennek az uniós bíróság általi ellenőrzésének egyidejűleg kell biztosítania a hatékony bírói jogvédelem elvének védelmét – amely az uniós jognak az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében szereplő általános elve –, annak érdekében, hogy az érdekeltnek lehetősége legyen megtámadni a kinevezésre jogosult hatóság neki sérelmet okozó határozatát, másrészt a jogbiztonság elvének védelmét, annak érdekében, hogy az említett hatóság már a panasz benyújtásának szakaszában megismerhesse az érdekelt által a vitatott határozattal szemben megfogalmazott kifogásokat. Ezáltal, noha a jogvita tárgyának és jogalapjának a panasz és a keresetlevél közötti megváltoztathatatlansága szükséges ahhoz, hogy lehetővé tegye a viták peren kívüli megoldását azáltal, hogy a kinevezésre jogosult hatóságot már a panasz szakaszában tájékoztatják az érdekelt kifogásairól, e fogalmak értelmezése nem eredményezheti az érdekelt azon lehetőségének korlátozását, hogy a neki sérelmet okozó aktust hatékonyan vitassa. Emiatt a jogvita tárgyának fogalmát, amely az érdekelt követelésének felel meg, valamint a jogvita jogcímét, amely e követelés jogi és ténybeli alapjának felel meg, nem szabad megszorítóan értelmezni.
Ebben az összefüggésben önmagában valamely kifogás jogi alapjának megváltoztatása nem elegendő a kifogás jogcíme újszerűségének megállapításához. Több jogi alap alátámaszthatja ugyanazt az egy követelést, ebből következően ugyanazt az egy jogcímet. Más szóval, az a tény, hogy a keresetlevél olyan speciális rendelkezésre hivatkozik, amelyre a panasz nem hivatkozott, nem foglalja magában szükségszerűen, hogy a jogvita jogcíme emiatt megváltozott. Ugyanis az említett jogcím lényegét kell figyelembe venni, nem csupán annak jogi alapjainak a megfogalmazását, mivel az uniós bíróságnak azt kell ellenőriznie, hogy szoros kapcsolat áll e fenn ezen jogi alapok között és azok lényegében ugyanazon követelésekhez kapcsolódnak‑e.
(lásd az 57–60. pontot)
Hivatkozás:
a Törvényszék fent hivatkozott Moschonaki kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 82–85. pontja.
3. Tisztviselői keresetek tekintetében abban az esetben, ha a panaszos a panaszra adott válaszból szerez tudomást a neki sérelmet okozó aktus indokolásáról, vagy ha az említett válasz indokolása lényegesen megváltoztatja vagy kiegészíti az említett aktusban szereplő indokolást, minden, először a keresetlevélben előadott és a panaszra adott válasz indokolásának megalapozottságát vitató jogalapot elfogadhatónak kell tekinteni. Ezekben az esetekben ugyanis az érintett számára nem adnak lehetőséget arra, hogy a számára sérelmet okozó aktusnak alapul szolgáló indokolásról pontos és határozott tudomást szerezzen.
(lásd a 61. pontot)
Hivatkozás:
a Törvényszék fent hivatkozott Moschonaki kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 86. pontja.
4. Mivel a Közszolgálati Törvényszék nem határozott az egyik fél elfogadhatatlansági kifogásáról, sőt, tévedett a jogalap érdemére vonatkozó érvelés pontos jelentését illetően, az ítéletet az e hibával érintett részében hatályon kívül kell helyezni.
(lásd a 85. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑298/93. P. sz., Klinke kontra Bíróság ügyben 1994. június 29‑én hozott ítéletének (EBHT 1994., I‑3009. o.) 20. pontja.
5. A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzatának 88. cikke értelmében a Közszolgálati Törvényszék akár a pernyertes felet is kötelezheti a költségek részbeni vagy teljes viselésére, ha az a pernyertes magatartása alapján – beleértve a kereset benyújtását megelőzően tanúsított magatartását is – indokoltnak tűnik. Mivel az említett 88. cikk kivételt képez az ugyanezen eljárási szabályzat 87. cikkében előírt szabály alól, amely szerint a Közszolgálati Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, a pernyertes fél számára saját költségei viselésének előírása és az ellenérdekű fél költségei egy részének viselésére kötelezése olyan szabálytalanság alapján, amelyre ugyan hivatkoztak, de amelyet nem bizonyítottak, nem tekinthető igazoltnak.
Másfelől az említett 88. cikk a költségek ilyen megosztását illetően a felekkel való előzetes konzultációra vonatkozó semmiféle kötelezettséget nem keletkeztet.
(lásd a 94., 95. és 97. pontot)
Hivatkozás:
a Közszolgálati Törvényszék F‑59/10. sz., Barthel és társai kontra Bíróság ügyben 2011. május 10‑én hozott végzésének 33. pontja.