A Sąd Okręgowy w Warszawie (Lengyelország) által 2020. november 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – YP és társai elleni büntetőeljárás
(C-615/20. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: lengyel
A kérdést előterjesztő bíróság
Sąd Okręgowy w Warszawie
Az alap-büntetőeljárás résztvevői
YP és társai
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
Úgy kell-e értelmezni az uniós jogot – különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Alapjogi Charta) 47. cikkét és az abban rögzített, bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való jogot, valamint azt a jogot, hogy ügyét a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és észszerű időn belül tárgyalja –, hogy azzal ellentétesek a nemzeti jog jelen kérdés 2. és 3. pontjában részletezett rendelkezései, nevezetesen az ustawa z dnia 27 lipca 2001 r. – Prawo o ustroju sądów powszechnych (a rendes bíróságok szervezetéről szóló, 2001. július 27-i törvény, a továbbiakban: p.u.s.p.) 80. és 129. cikke, valamint a p.u.s.p. 110. cikkének 2a. §-a, továbbá az ustawa z dnia 8 grudnia 2017 r. o Sądzie Najwyższym (legfelsőbb bíróságról szóló, 2017. december 8-i törvény) 27. cikkének 1. §-ának 1a. pontja, amely rendelkezések lehetővé tették a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság, Lengyelország), Izba Dyscyplinarna (fegyelmi tanács) részére, hogy a bíró mentelmi jogát felfüggessze, illetve a bírót tisztségének gyakorlásában felfüggessze, és ezáltal lényegében kizárja a részére kiosztott ügyek elbírálásából, különösen, hogy:
a) a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) fegyelmi tanácsa nem minősül az Alapjogi Charta 47. cikke, az emberi jogok európai egyezménye 6. cikke és a Lengyel Köztársaság alkotmány 45. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „bíróságnak” (C-585/18., C-624/18. és C-625/18. sz. ítélet, EU:C:2019:982);
b) a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) fegyelmi tanácsának tagjai igen szoros kapcsolatban állnak a jogalkotói és végrehajtó hatalommal (2020. április 8-i Bizottság kontra Lengyelország végzés, C-791/19 R, EU:C:2020:277);
c) A Lengyel Köztársaságot arra kötelezték, hogy függessze fel a legfelsőbb bíróságról szóló, 2017. december 8-i törvénynek a fegyelmi tanácsra vonatkozó egyes rendelkezéseinek alkalmazását, és tartózkodjon e tanács előtt folyamatban lévő ügyek olyan ítélkező testület elé utalásától, amely nem felel meg a függetlenségi követelményeknek (2020. április 8-i Bizottság kontra Lengyelország végzés, C-791/19 R, EU:C:2020:277).
Úgy kell-e értelmezni az uniós jogot – különösen az EUSZ 2. cikket és a jogállamiság abban kimondott értékét, valamint a hatékony bírói jogvédelem EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének első albekezdéséből eredő követelményeit –, hogy „az ítélethozatali feladatokat ellátó személyek fegyelmi rendszerére vonatkozó szabályok” magukban foglalják a nemzeti bíróság bírájának büntetőjogi felelősségre vonására vagy szabadságától való megfosztására (őrizetbe vételére) vonatkozó, a Lengyel Köztársaság alkotmányának a rendes bíróságok szervezetéről szóló, 2001. július 27-i törvény 80. és 129. cikkével összefüggésben értelmezett 181. cikkéhez hasonló rendelkezéseit, amely rendelkezések értelmében:
a) a nemzeti bíróság bírájának főszabály szerint ügyész kérelmére történő büntetőjogi felelősségre vonásához vagy szabadságától való megfosztásához (őrizetbe vételéhez) az illetékes fegyelmi bíróság engedélye szükséges;
b) a fegyelmi bíróság a nemzeti bíróság bírája büntetőjogi felelősségre vonásának vagy szabadságától való megfosztásának (őrizetbe vételének) engedélyezése során jogosult (vagy bizonyos esetekben köteles) e bírót tisztségének gyakorlásában felfüggeszteni;
c) a nemzeti bíróság bírájának a tisztsége gyakorlásában való felfüggesztésekor a fegyelmi bíróság egyben köteles a felfüggesztés időtartamára a bíró illetményét az e rendelkezésekben meghatározott keretek között csökkenteni?
Úgy kell-e értelmezni az uniós jogot – különösen a 2. kérdésben hivatkozott rendelkezéseket –, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, mint amilyen a p.u.s.p. 110. cikkének 2. §-a és a legfelsőbb bíróságról szóló, 2017. december 8-i törvény 27. cikke 1. §-ának 1a. pontja, amely rendelkezések értelmében a nemzeti bíróság bírájának büntetőjogi felelősségre vonásával vagy szabadságától való megfosztásával (őrizetbe vételével) kapcsolatos ügyek mind első-, mind másodfokon a fegyelmi tanácshoz hasonló szervek kizárólagos hatáskörébe tartoznak, figyelembe véve (külön-külön és együttesen), hogy
a) a fegyelmi tanács létrehozása egybeesett a Krajowa Rada Sądownictwához (nemzeti igazságszolgáltatási tanács, Lengyelország, a továbbiakban KRS) hasonló szerv tagjainak kinevezésére vonatkozó szabályok módosításával, és a fegyelmi tanács valamennyi bíráját e szerv javaslatára nevezték ki;
b) a nemzeti jogalkotó kizárta annak lehetőségét, hogy a fegyelmi tanács tagjaként valamely, a Sąd Najwyższyhoz (legfelsőbb bíróság) hasonló, végső fokon eljáró bíróság keretében (amelynek szervezetében működik e tanács) már hivatalban lévő bírót jelöljenek ki, így kizárólag a megváltozott összetételű KRS (nemzeti igazságszolgáltatási tanács) javaslatára kinevezett új bírákat lehetett a fegyelmi tanácsban való részvételre kinevezni;
c) a fegyelmi tanács a Sąd Najwyższyn (legfelsőbb bíróság) belül különösen nagymértékű autonómiával rendelkezik;
d) a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) a 2019. november 19-i A.K és társai ítélet (Sąd Najwyższy [legfelsőbb bíróság] fegyelmi tanácsának függetlensége) (C-585/18, C-624/18 és C-625/18, EU:C:2019:982) végrehajtása körében hozott ítéletekben megállapította, hogy a megváltozott összetételű KRS (nemzeti igazságszolgáltatási tanács) a jogalkotó és végrehajtó hatalomtól nem független szerv és a fegyelmi tanács nem minősül az Alapjogi Charta 47. cikkének, az emberi jogok európai egyezménye 6. cikkének és a Lengyel Köztársaság alkotmánya 45. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „bíróságnak”;
e) a nemzeti bíróság bírája büntetőjogi felelősségre vonásának vagy szabadságától való megfosztásának (őrizetbe vételének) engedélyezésére irányuló kérelmet főszabály szerint az az ügyész nyújtja be, akinek a felettes szerve a végrehajtó hatalom szerve, mint amilyen az igazságügyi miniszter, amely az ügyészek részére az eljárás cselekmények tartalmára vonatkozóan kötelező utasításokat adhat, a fegyelmi tanács és a megváltozott összetételű KRS (nemzeti igazságszolgáltatási tanács) tagjai pedig – amint azt a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) a 2d. pontban említett határozatokban megállapította – igen szoros kapcsolatban állnak a jogalkotói és végrehajtó hatalommal, ami miatt a fegyelmi tanács az eljárásban részt vevő felek viszonylatában nem tekinthető harmadik személynek;
f) a Lengyel Köztársaságot a 2020. április 8-i Bizottság kontra Lengyelország végzés (C-791/19 R, EU:C:2020:277) értelmében arra kötelezték, hogy függessze fel a legfelsőbb bíróságról szóló, 2017. december 8-i törvénynek a fegyelmi tanácsra vonatkozó egyes rendelkezéseinek alkalmazását, és tartózkodjon e tanács előtt folyamatban lévő ügyek olyan ítélkező testület elé utalásától, amely nem felel meg a függetlenségi követelményeknek?
A nemzeti bíróság bírája büntetőjogi felelősségre vonásának engedélyezése, valamint e bíró tisztségének gyakorlásában való felfüggesztése és egyúttal illetményének a felfüggesztés időtartamára való csökkentése esetében úgy kell-e értelmezni az uniós jogot – különösen a 2. kérdésben hivatkozott rendelkezéseket és az elsőbbség, az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésében foglalt lojális együttműködés és jogbiztonság elvét –, hogy azzal ellentétes az ilyen engedély kötelező erejének elismerése, különösen a bíró tisztségének gyakorlásában való felfüggesztése tekintetében, ha ezt a fegyelmi tanácshoz hasonló szerv adta ki, ezáltal:
a) valamennyi állami hatóság (így a kérdést előterjesztő bíróság, amelynek keretében az ezen engedéllyel érintett bíró ítélkezik, valamint a nemzeti bíróság összetételének meghatározására és módosítására hatáskörrel rendelkező szervek) köteles figyelmen kívül hagyni ezt az engedélyt, és köteles lehetővé tenni a nemzeti bíróság azon bírója számára, akivel szemben ezen engedélyt kiadták, hogy e bíróság ítélkező testületének tagja legyen,
b) az a bíróság, amelynek keretében az ezen engedéllyel érintett bíró ítélkezik, a törvény alapján korábban létrehozott, illetve független és pártatlan bíróságnak minősül-e, és ezáltal „bíróságként” eljárhat-e az uniós jog alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos kérdésekben?
____________