A TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE (fellebbezési tanács)

2013. november 27.

T‑204/13. P. sz. ügy

Luigi Marcuccio

kontra

Európai Bizottság

„Fellebbezés – Közszolgálat – Első fokon a keresetnek mint nyilvánvalóan elfogadhatatlannak az elutasítása – A fellebbezési határidőn belül telefaxon benyújtott és az ügyvéd aláírás‑bélyegzőjével aláírt keresetlevél – Az eredeti példány határidőn túli benyújtása – A kereset elkésettsége – Nyilvánvalóan megalapozatlan fellebbezés”

Tárgy:      Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke (második tanács) által az F‑95/12. sz., Marcuccio kontra Bizottság ügyben 2013. január 28‑án hozott végzés ellen benyújtott és e végzés hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.

Határozat:      A Törvényszék a fellebbezést elutasítja. Luigi Marcuccio maga viseli saját költségeit, valamint köteles viselni az Európai Bizottság részéről a jelen eljárás keretében felmerülő költségeket.

Összefoglaló

Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – Az ügyvéd saját kezű aláírása – A szigorú alkalmazás lényeges szabálya – Telefaxon benyújtott keresetlevél – Aláírás‑bélyegző segítségével elhelyezett ügyvédi aláírás – Saját kezű aláírás, amely eltér a keresetlevél eredeti, levélben továbbított példányán szereplő aláírástól – A telefaxnak a keresetindítási határidő elbírálása szempontjából figyelembe nem vehető beérkezési időpontja

(A Bíróság alapokmánya, 21. cikk)

Ami a felperest képviselő ügyvéd által a telefaxon továbbított keresetlevélen elhelyezett aláírás és az ezt követően, legkésőbb tíz napon belül benyújtott eredeti példányon szereplő aláírás közötti kapcsolatot illeti, amennyiben a telefaxon továbbított keresetlevél alján szereplő aláírás nem egyezik meg a keresetlevél később benyújtott eredeti példányán szereplő aláírással, úgy a telefaxon továbbított keresetlevél a határidő tiszteletben tartása tekintetében nem vehető figyelembe. Másfelől a felperes ügyvédje által az aláírásáról készített bélyegzőlenyomatnak a keresetlevélen történő elhelyezése az „aláírásnak” közvetett és mechanikus módja, amely önmagában nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy szükségszerűen az ügyvéd írta alá a kérdéses eljárási iratot. A saját kezű aláírás követelményét ugyanis, amely a jogbiztonság érdekében arra irányul, hogy biztosítsa a keresetlevél hitelességét, és kizárja annak kockázatát, hogy a keresetlevél valójában nem az elkészítésére feljogosított személytől származik, lényeges eljárási szabálynak kell tekinteni, és szigorúan kell alkalmazni, oly módon, hogy annak megsértése a kereset elfogadhatatlanságát vonja maga után.

Ebből következik, hogy amennyiben a telefaxon továbbított iraton szereplő, akár aláírás‑bélyegzővel elhelyezett, akár saját kezű aláírás nem egyezik meg a keresetlevél ezt követően benyújtott eredeti példányán szereplő aláírással, e különbség ugyanezen jogkövetkezményt vonja maga után, vagyis a telefaxon továbbított iratot a kereset benyújtására vonatkozó határidő tiszteletben tartása szempontjából nem lehet figyelembe venni.

(lásd a 13–15. és 17. pontot)

Hivatkozás:

a Törvényszék T‑223/06. P. sz., Parlament kontra Eistrup ügyben 2007. május 23‑án hozott ítéletének 50–52. pontja; T‑345/11. sz., ENISA kontra Európai adatvédelmi biztos ügyben 2011. november 29‑én hozott végzésének (az EBHT‑ban nem tették közzé) 15–17. pontja; T‑360/10. sz., Tecnimed kontra OHIM – Ecobrands (ZAPPER‑CLICK) ügyben 2012. október 3‑án hozott végzésének 15–17. pontja, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.