Language of document :

A Gerechtshof te Amsterdam (Hollandia) által 2023. november 13-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Electricity & Water Authority of the Government of Bahrain és társai kontra Prysmian Netherlands BV és társai

(C-672/23. sz. ügy, Electricity & Water Authority of the Government of Bahrain és társai)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Gerechtshof te Amsterdam (amszterdami fellebbviteli bíróság)

Az alapeljárás felei

Fellebbezők: Electricity & Water Authority of the Government of Bahrain, GCC Interconnection Authority, Kuwait Ministry of Electricity and Water, Oman Electricity Transmission Company SAOC

Ellenérdekű felek: Prysmian Netherlands BV, Draka Holding BV, Prysmian Cavi e Sistemi Srl, Pirelli & C. SpA, Prysmian SpA, The Goldman Sachs Group Inc., ABB BV, ABB Holdings BV, ABB AB, ABB Ltd, Nexans Nederland BV, Nexans Cabling Solutions BV, Nexans Participations SA, Nexans SA, Nexans France SAS

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.    a) A „Brüsszel Ia” rendelet1 8. cikkének 1. pontja értelmében vett szoros kapcsolat áll-e fenn a következők között:

i)    egyrészt az olyan elsőrendű alperes ellen indított kereset, amely nem címzettje a Bizottság kartellhatározatának, de amelyet olyan jogalanyként, amely állítólag az uniós versenyjog értelmében vett vállalkozáshoz (a továbbiakban: vállalkozás) tartozik, lemenő jelleggel felelősségre vonnak az uniós jogi kartelltilalom megállapított megsértéséért,

ii)    másrészt a következő, illetve következők ellen indított kereset:

A)    olyan alperesi pertárs, amely címzettje az említett határozatnak, és/vagy

B)    olyan alperesi pertárs, amely nem címzettje a határozatnak, és amely jogalanyként állítólag olyan vállalkozáshoz tartozik, amelyet a határozattal közjogi szempontból felelőssé tettek az uniós jogi kartelltilalom megsértéséért?

Jelentőséggel bír-e e tekintetben, hogy

(a)    a lemenő jelleggel felelősségre vont elsőrendű alperes a kartell időszakában csupán részesedéseket tartott-e és kezelt-e;

(b)    – a 4) a) kérdésre adandó igenlő válasz esetén – a lemenő jelleggel felelősségre vont elsőrendű alperes részt vett-e a kartell tárgyát képező termékek gyártásában, forgalmazásában, értékesítésében és/vagy leszállításában, illetve a kartell tárgyát képező szolgáltatások nyújtásában;

(c)    az alperesi pertársat, amely címzettje a határozatnak, e határozat a következőnek minősíti-e:

(i)    a kartell tényleges résztvevője abban az értelemben, hogy ténylegesen részt vett a versenyszabályokba ütköző, megállapított megállapodás(ok)ban és/vagy összehangolt magatartásokban, vagy

(ii)    jogalany, amely azon vállalkozáshoz tartozik, amelyet közjogi szempontból felelőssé tettek az uniós jogi kartelltilalom megsértéséért;

(d)    az alperesi pertárs, amely nem címzettje a határozatnak, ténylegesen gyártott-e, forgalmazott-e, értékesített-e és/vagy leszállított-e a kartell tárgyát képező termékeket, illetve ténylegesen nyújtott-e a kartell tárgyát képező szolgáltatásokat;

(e)    az elsőrendű alperes és az alperesi pertárs ugyanahhoz a vállalkozáshoz tartozik-e vagy sem;

(f)    a felperesek közvetlenül vagy közvetve termékeket vásároltak, illetve közvetlenül vagy közvetve szolgáltatásokat vettek igénybe az elsőrendű alperestől és/vagy az alperesi pertárstól?

b) Jelentőséggel bír-e az 1) a) kérdésre adandó válasz szempontjából, hogy előrelátható-e vagy sem, hogy az érintett alperesi pertársat az elsőrendű alperes tekintetében joghatósággal rendelkező bíróság előtt fogják perelni? Amennyiben igen: külön kritériumot képez-e ez az előreláthatóság a „Brüsszel Ia” rendelet 8. cikke 1. pontjának alkalmazása során? Főszabály szerint fennáll-e ez az előreláthatóság a 2021. október 6-i Sumal ítéletre (C-882/19, EU:C:2021:800) tekintettel? Az 1) a) kérdésben említett körülmények (a)–f) pont) milyen mértékben teszik a jelen esetben előreláthatóvá, hogy az alperesi pertársat az elsőrendű alperes tekintetében joghatósággal rendelkező bíróság előtt fogják perelni?

2.    Az elsőrendű alperes ellen indított kereset esetleges sikerét is figyelembe kell-e venni a joghatóság megállapítása során? Amennyiben igen: elegendő-e ezen értékelés esetében, hogy nem zárható ki eleve, hogy a kereset sikeres lesz?

3.    a) Magában foglalja-e az uniós jogi kartelltilalom megállapított megsértése miatt bármely személyt megillető uniós jogi kártérítéshez való jog az EGT-n kívül keletkezett kár érvényesítéséhez való jogot?

b) Kell-e vagy lehet-e alkalmazni a (megbírságolt) anyavállalatok által a leányvállalatok gazdasági tevékenységére gyakorolt meghatározó befolyásra vonatkozó, a versenyjogban elismert vélelmet („Akzo-vélelem”) (polgári jogi) kartellkárügyekben?

c) Megfelel-e a második Sumal-kritériumnak (olyan gazdasági tevékenység folytatása, amely konkrét kapcsolatban áll azon jogsértés tárgyával, amelyért az anyavállalatot felelősségre vonták) egy olyan közbenső holdingtársaság, amely kizárólag részesedéseket kezel és tart?

4.    a) Lehetnek-e ugyanabban a tagállamban székhellyel rendelkező különböző alperesek (együttesen) elsőrendű alperesek a „Brüsszel Ia” rendelet 8. cikke 1. pontjának alkalmazása esetén?

b)    A „Brüsszel Ia” rendelet 8. cikkének 1. pontja közvetlenül és azonnal meghatározza-e az illetékes bíróságot a nemzeti jog háttérbe szorításával?

c)    A 4) a) kérdésre adandó nemleges válasz esetén, tehát ha csak egy alperes lehet elsőrendű alperes, és a 4) b) kérdésre adandó igenlő válasz esetén, tehát ha a „Brüsszel Ia” rendelet 8. cikkének 1. pontja azonnal meghatározza az illetékes bíróságot a nemzeti jog háttérbe szorításával:

Lehetőség van-e a „Brüsszel Ia” rendelet 8. cikke 1. pontjának alkalmazása esetén az alperes ugyanazon tagállamban található székhelye szerinti bírósághoz történő belső áttételre?

____________

1     A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (átdolgozás) (HL L 351., 1. o.).