2009. december 23-án benyújtott kereset - Toshiba kontra Bizottság
(T-519/09. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Toshiba Corp. (képviselő: J. MacLennan, Solicitor, A. Schulz, J. Jourdan és P. Berghe, ügyvédek)
Alperes: az Európai Bizottság
Kereseti kérelmek
A Törvényszék semmisítse meg az EK 81. cikk (EUMSz 101. cikk) és az EGT-Megállapodás 53. cikkének alkalmazására vonatkozó eljárásban COMP/39.129 - hálózati transzformátorok ügyben hozott bizottsági határozat felperest érintő részét;
törölje el a felperessel szemben kiszabott bírságot;
másodlagosan - amennyiben a Törvényszék a megtámadott határozatot részben vagy egészben helyben hagyja - csökkentse a felperessel szemben kiszabott bírságot;
kötelezze a Bizottságot a felperes jelen eljárással felmerült költségeinek viselésére;
tegyen meg minden más intézkedést, amely a Törvényszék ítéletének végrehajtásához szükséges.
Jogalapok és fontosabb érvek
A felperes a jelen keresetével a 2009. október 7-i COMP/39.129 - hálózati transzformátorok ügyben hozott bizottsági határozat megsemmisítését kéri annyiban, amennyiben a Bizottság a megállapította, hogy a felperes megsértette az EK 81. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét azzal, hogy az európai és japán hálózati transzformátorok gyártók között az egymás hazai piacának tiszteletben tartására és az azokon történő értékesítésektől való tartózkodásra vonatkozó szóbeli megállapodás (Gentlemen's Agreement) révén megvalósított piacfelosztásban vett részt. A felperes másodlagosan a vele szemben kiszabott bírság csökkentését kéri.
A felperes keresete alátámasztására az alábbi jogalapokat terjeszti elő.
Először is a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság nem bizonyította jogilag megkövetelt módon, hogy azt állítólagos szóbeli megállapodás létezett volna, illetve hogy a felperes ebben a megállapodásban, vagy bármilyen más európai és japán hálózati transzformátorok gyártók között létrejött megállapodásban, illetve összehangolt magatartásban részt vett volna.
Másodszor a felperes azzal érvel, hogy a Bizottság nem bizonyította, hogy joghatósággal rendelkezne az állítólagos szóbeli megállapodás (Gentlemen's Agreement) tekintetében, ha egyáltalán az utóbbi bizonyításra kerül. A felperes arra hivatkozik, hogy mivel a piacra való belépésnek magasak a korlátai, egy ilyen megállapodás nem gyakorolhatott volna közvetlen és jelentős hatást az EU-n belüli versenyre, illetve nem befolyásolhatta volna a tagállamok közötti kereskedelmet.
Harmadik - másodlagosan előterjesztett - jogalapjában a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot a jogsértés időtartamának megállapítása, valamint a felperes e jogsértésben való részvétele tekintetében. Arra hivatkozik, hogy a Bizottság nem bizonyította, hogy egyes találkozóknak bármilyen versenyellenes célja vagy hatása lett volna, illetve hogy az e találkozókon való részvétel megsértette az európai versenyjogot.
Negyedik jogalapjában ugyancsak másodlagosan arra hivatkozik, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot a felperessel szemben kiszabott bírság alapösszegének megállapításakor. Azt állítja először is, hogy a Bizottság helytelenül jelölte meg azon referencia évet, amelynek alapján a bírságkiszabási iránymutatásban meghatározott módszerből kiindulva kiszámította a felperes eladásainak mértékét. Továbbá a felperes álláspontja szerint a Bizottság nyilvánvaló értékelési hibát vétett azzal, hogy nem vette figyelembe az európai piacra való magas belépési korlátokat, és úgy ítélte meg, hogy a Toshiba az EGT-piacon a világszintű piaci részesedésével egyenértékű piaci részesedést tudott szerezni. A felperes továbbá azzal érvel, hogy a Bizottság helytelenül értelmezte a bírságkiszabási iránymutatás 18. pontját annak érdekében, hogy a felperes EGT-piacon megvalósított eladásainak mértékére vonatkozó becslését a világszintű eladásai alapján igazolja ahelyett, hogy az állítólagos jogsértés által érintett piacokon történt eladásokat vette volna figyelembe. Következésképpen a felperes úgy véli, hogy a vele szemben kiszabott bírság aránytalan.
____________