ANTHONY MICHAEL COLLINS
FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
Az ismertetés napja: 2023. június 15.(1)
C‑451/22. sz. ügy
RTL Nederland BV,
RTL Nieuws BV;
a Minister van Infrastructuur en Waterstaat
részvételével
(a Raad van State [államtanács, Hollandia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Előzetes döntéshozatal – Polgári légi közlekedés – 376/2014/EU rendelet – A 15. cikk (1) bekezdése – Az eseményekre vonatkozó adatok megfelelően bizalmas kezelése – Az Európai Unió Alapjogi Chartája – 11. és 42. cikk – Az Emberi Jogok Európai Egyezménye – 10. cikk – A tájékozódás szabadsága – Korlátozás – Közbiztonság”
I. Bevezetés
1. 2014. július 17‑én 298 ember vesztette életét, amikor a Malaysia Airlines MH17. számú járata, egy Amszterdamból (Hollandia) Kuala Lumpurba (Malajzia) tartó menetrend szerinti utasszállító járat lezuhant a kelet‑ukrajnai Hrabove falu közelében.(2) Az RTL Nederland BV és az RTL Nieuws BV (a továbbiakban: RTL) két holland médiavállalat információkéréssel fordult a holland kormányhoz, hogy kiderítse, milyen ismeretekkel rendelkezett a katasztrófát megelőzően az ukrán légtér biztonságáról. A minister van Infrastructuur en Waterstaat (infrastruktúráért és vízgazdálkodásért felelős miniszter; a továbbiakban: miniszter) úgy határozott, hogy a nemzeti jog és a 376/2014/EU rendelet(3) tiltja ezen információk hozzáférhetővé tételét. A jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem az e határozat RTL általi megtámadásából ered.
II. Jogi háttér
A. Az uniós jog
2. A 376/2014 rendelet 15. cikke „Bizalmas kezelés és az információk megfelelő felhasználása” címmel kimondja:
„(1) Nemzeti joguknak megfelelően a tagállamok és a szervezetek, továbbá az [Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (a továbbiakban: Ügynökség)] megtesznek minden szükséges intézkedést a 4., az 5. és a 10. cikk alapján az eseményekre vonatkozóan kapott adatok megfelelően bizalmas kezelésének biztosítására.
A tagállamok, a tagállamban letelepedett szervezetek vagy az Ügynökség a személyes adatokat csak az e rendelet céljából szükségesnek tartott mértékben dolgozzák fel a [személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24‑i] 95/46/EK [európai parlamenti és tanácsi] irányelvet [(HL 1995. L 281., 31. o.; magyar nyelvű különkiadás: 13. fejezet, 15. kötet, 355. o.)] végrehajtó nemzeti jogszabályok megsértése nélkül.
(2) A [polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 10‑i] 996/2010/EU rendelet [(HL 2010. L 295., 35. o.)] 12., 14. és 15. cikkében a biztonsági vonatkozású információk védelmét illető rendelkezések sérelme nélkül az eseményjelentésekből származó információkat csak arra a célra lehet felhasználni, amely célra azokat összegyűjtötték.
A tagállamok, az Ügynökség és a szervezetek nem adhatják ki és nem is használhatják fel az eseményekre vonatkozó információkat:
a) a vétkesség vagy a felelősség telepítésére; vagy
b) a légi közlekedés biztonságának fenntartásától vagy javításától eltérő bármely más célra.
(3) A Bizottság, az Ügynökség és a tagállamok illetékes hatóságai a 14. cikk szerinti kötelezettségeik teljesítése során az európai központi adattárban található információk vonatkozásában:
a) gondoskodnak az információk bizalmas kezeléséről, és
b) az információk felhasználását arra a szükséges minimumra korlátozzák, amely szükséges a biztonsággal kapcsolatos kötelezettségeiknek való megfeleléshez, a vétkesség vagy a felelősség telepítése nélkül. E tekintetben ezen információkat mindenekelőtt a kockázatkezelésre és a biztonság terén jelentkező tendenciák elemzésére kell használni, amely tevékenységek a tényleges vagy potenciális biztonsági hiányosságok kezelésére irányuló biztonsági ajánlásokhoz vagy intézkedésekhez vezethetnek.
[…]”
B. A holland jog
3. A Wet openbaarheid van bestuur (a közigazgatás átláthatóságáról [nyilvános hozzáférés] szóló törvény), 2. cikkének (1) bekezdése így rendelkezik:
„A közigazgatási szerv a feladatai ellátása során e törvénnyel összhangban és az egyéb jogszabályi rendelkezések sérelme nélkül nyújt információt, és e tekintetben az információkhoz való nyílt hozzáférés általános érdekét tartja szem előtt.”
4. A közigazgatás átláthatóságáról (nyilvános hozzáférés) szóló törvény 3. cikke alapján:
„1. Bármely személy benyújthat közigazgatási ügyre vonatkozó dokumentumokban foglalt információ iránti kérelmet közigazgatási szervhez, annak felügyelete alatt működő intézményhez, szervezeti egységhez, illetve társasághoz.
2. A kérelmezőnek a kérelemben meg kell jelölnie azon közigazgatási ügyet, illetve az ügyhöz kapcsolódó azon dokumentumot, amelyről információt kíván kapni.
3. A kérelmezőnek nem szükséges az érdekeltségéről nyilatkoznia a kérelemben.
4. Ha a kérelem megfogalmazása túlzottan általános, a közigazgatási szerv a lehető leghamarabb felkéri a kérelmezőt annak pontosítására, és abban számára segítséget nyújt.
5. Az információ iránti kérelmet a 10. és 11. cikk rendelkezéseire figyelemmel kell elbírálni.”
5. A Wet Luchtvaart (légiközlekedési törvény) 1.1. cikke előírja, hogy:
„[…]
E törvényben és az azon alapuló rendelkezésekben a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
esemény: olyan működési zavar, hiba, hiányosság vagy más szabálytalan körülmény, amely a repülésbiztonságot befolyásolja vagy befolyásolhatja, de amely nem okoz a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatának alapvető elveiről szóló, 1994. november 21‑i 94/56/EK tanácsi irányelv (HL 1994. L 319., 14. o.) 3. cikkének a) pontja szerinti balesetet, illetve k) pontja szerinti súlyos repülőeseményt.
[…]”
6. A légiközlekedési törvény 7.1. cikkének első bekezdése előírja az események az infrastruktúráért és vízgazdálkodásért felelős miniszternek történő jelentését.
7. A légiközlekedési törvény 7.2. cikke szerint:
„1. A 7.1. cikk első bekezdésében említett jelentéstételből származó adatok, illetve az adott tagállam hasonló jelentésével kapcsolatban az Európai Unió valamely tagállamától kapott adatok nem nyilvánosak.
2. Az 1. bekezdésben említett adatokhoz hozzáférést kell biztosítani a polgári légi közlekedés biztonságának felügyeletével megbízott, illetve az Európai Közösségen belül bekövetkezett balesetek és repülőesemények kivizsgálására hatáskörrel rendelkező valamennyi hatóság számára.
3. Természetes személyek neve és címe nem rögzíthető a jelentéstétel nyilvántartásba vételekor.”
III. Az alapügy tényállása, az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések és a Bíróság előtti eljárás
8. Az RTL 2018. január 10‑én a közigazgatás átláthatóságáról (nyilvános hozzáférés) szóló törvény alapján az MH17 katasztrófával kapcsolatos dokumentumokat igényelt a holland kormánytól. A kért dokumentumok között szerepelt „az ECCAIRS Ukrajnával kapcsolatos 2014. évi jelentéseinek összessége”.(4)
9. A miniszter két vonatkozó jelentést azonosított, azonban úgy határozott, hogy azokat nem teheti hozzáférhetővé, mivel: i. az RTL nem tartozik a 376/2014 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében megjelölt érdekelt felek – azaz a rendelet II. mellékletében felsorolt, a légiközlekedési ágazatban tevékenykedő személyek és szervezetek – közé; továbbá ii. a légiközlekedési törvény 7.2. cikke tiltja e jelentések nyilvánosságra hozatalát.(5)
10. Az RTL fellebbezést nyújtott be a miniszter határozata ellen. 2018. december 31‑én kelt levelében arról tájékoztatta a Rechtbank Midden-Nederlandot (bíróság, Közép-Hollandia, Hollandia), hogy az eljárás hatékonysága érdekében fellebbezését az Ukrajna feletti légtér 2014. július 17. előtti biztonsági helyzetéről szóló, többek között az ECCAIRS‑ben található jelentésekhez kapcsolódó dokumentumok összességére korlátozza.(6)
11. A Rechtbank (bíróság) elutasította az RTL fellebbezését.(7) A légiközlekedési törvényben a 376/2014 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében foglalt titoktartási kötelezettséget megjeleníteni hivatott 7.2. cikk megakadályozza az ECCAIRS‑jelentések nyilvánosságra hozatalát. Az RTL nem hivatkozhat a 376/2014 rendelet 10. cikkére, mivel e rendelkezés kimerítően szabályozza, hogy az információ milyen módon és kinek adható át. Az RTL elismeri, hogy e rendelkezés értelmében nem minősül érdekelt félnek. A 376/2014 rendelet 13. cikkének (12) bekezdésére sem támaszkodhat, mivel e rendelkezés nem tartalmaz az anonimizált információk kérésre történő közzétételére vonatkozó eljárást. Az RTL ráadásul nem hivatkozhat továbbá az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4‑én aláírt európai egyezmény (kihirdette: 1993. évi XXXI. tv.; a továbbiakban: EJEE) 10. cikkében foglalt tájékozódás szabadságára sem, mivel a szóban forgó korlátozásokat törvény írja elő, és a vonatkozó ítélkezési gyakorlat értelmében nincsenek arra utaló kivételes körülmények, hogy e korlátozások jogellenesek lennének. Amennyiben az RTL kérelme úgy értelmezhető, hogy az ECCAIRS‑jelentésekkel kapcsolatban álló dokumentumokra is kiterjed, azok hozzáférhetővé tételével szemben ugyanezen megfontolások szólnak.
12. Bár a miniszter az általa relevánsnak ítélt két jelentést átadta a Rechtbanknak (bíróság), e bíróság úgy ítélte meg, hogy azok tartalmát nem lenne helyes megismerni. E bíróság azt sem tartotta helyénvalónak, hogy helyt adjon az RTL érdemi megállapítás iránti azon kérelmének, hogy a holland kormány kellően gyorsan intézkedett‑e az ukrán légtérre vonatkozó biztonsági figyelmeztetéseket követően.
13. Az RTL a Raad van State (államtanács, Hollandia) előtt fellebbezést nyújtott be az elsőfokú határozattal szemben. Az államtanács úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:
„1) Mit jelentenek az »eseményekre« és a »megfelelő bizalmas kezelésre« vonatkozó adatok a [376/2014 rendelet] 15. cikkének (1) bekezdése értelmében, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája [(a továbbiakban: Charta)] 11. cikkében és az [EJEE] 10. cikkében biztosított véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságára tekintettel?
2) Úgy kell‑e értelmezni a [376/2014 rendelet] 15. cikkének (1) bekezdését a [Charta] 11. cikkében és az [EJEE] 10. cikkében biztosított véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságára tekintettel, hogy azzal összeegyeztethető az alapeljárásban szereplőhöz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely szerint a bejelentett eseményekre vonatkozó egyetlen információ sem adható ki?
3) A második kérdésre adott nemleges válasz esetén: Alkalmazhat‑e az illetékes nemzeti hatóság olyan általános nemzeti közzétételi szabályozást, amely szerint információkat nem kell kiadni, kivéve, ha az információszolgáltatás elsőbbséget élvez például a más államokkal és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokhoz, a hatósági vizsgálathoz, ellenőrzéshez és felügyelethez, a magánélet tiszteletben tartásához, valamint a természetes vagy jogi személyek aránytalan előnyben részesítésének vagy hátrányos megkülönböztetésének elkerüléséhez fűződő érdekekkel szemben?
4) Az általános nemzeti közzétételi szabályozás alkalmazása során van‑e jelentősége annak, hogy a nemzeti adatbázisból származó információkról vagy más dokumentumokban, például politikai dokumentumokban foglalt jelentésekből származó vagy azokra vonatkozó információkról van‑e szó?”
14. Írásbeli észrevételeket a holland kormány, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság terjesztett elő. A 2023. március 30‑i tárgyaláson a felek ismertették szóbeli előadásaikat, valamint a Bíróság által feltett írásbeli és szóbeli kérdésekre adott válaszaikat.
IV. Elemzés
A. A 2003/42/EK irányelv hatályon kívül helyezése és a 376/2014 rendelet hatálybalépése
15. A Bizottság 2011‑ben közleményt tett közzé az európai repülésbiztonsági irányítási rendszer létrehozásáról.(8) A Bizottság a légi járatok számának előrelátható növekedésére tekintettel megállapította, hogy az Európai Unióban a baleseti arány alacsonyan tartása kihívást jelentene olyan konkrét intézkedések nélkül, mint a biztonságot fenyegető veszélyek azonosítása, a biztonsági információk megosztása és a repülőesemények proaktív kivizsgálása.
16. A 2003/42 irányelv(9) elfogadásának ellenére a Bizottság jelentős hiányosságot állapított meg a biztonsággal kapcsolatos események jelentésének terén, többek között a hiányos adatok és gyenge minőségű információk okán. Ezen aggodalmak kezelése érdekében szükségessé vált a nyílt jelentéstétel kultúrájának létrehozása és olyan környezet kialakítása, amelyben az egyének a szankcióktól való félelem nélkül jelenthetik a biztonsággal összefüggő eseményeket; ez az úgynevezett „méltányossági alapú repülésbiztonsági kultúra”.(10)
17. A tagállamok a 2003/42 irányelv Bizottság általi felülvizsgálata során jelezték, hogy az események hatékony jelentését kulcsfontosságúnak tartják a tényeken alapuló biztonsági rendszer létrehozásához. Sajnálatukat fejezték ki a bejelentett információk bizalmas kezelésének hiánya és az igazságügyi hatóságokkal szembeni védelem alacsony szintje miatt. Javasolták, hogy megtörténjen az információvédelemmel kapcsolatos rendelkezések felülvizsgálata annak érdekében, hogy olyan, nem hibáztató környezet jöjjön létre, amely az egyéneket a biztonsággal kapcsolatos hiányosságok és hibák bejelentésére ösztönzi.(11)
18. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 376/2014 rendeletjavaslatról szóló véleményében(12) egyetértett azzal, hogy az eseményjelentési rendszer csak akkor működhet hatékonyan, ha „méltányossági alapú repülésbiztonsági kultúra” keretében valósul meg, amely megóvja a munkavállalókat a munkáltató által ellenük indított eljárásoktól, valamint megvédi őket minden, az akaratlanul elkövetett hibákért járó sérelemtől és büntetőeljárástól. A megalapozatlan félelmek és negatív reakciók elterjedésének elkerülése érdekében célszerűnek mutatkozott, hogy a tagállamok az információkat összesítve, a légiközlekedés általános biztonsági szintjéről készült éves jelentésekben tegyék közzé.
19. Többek között ezek a megfontolások vezettek a 2003/42 irányelv hatályon kívül helyezéséhez. Egyértelmű, hogy minden érintett fél alapvető fontosságúnak ítélte az információk bizalmas kezelését a repülésbiztonsági irányítási rendszer hatékony működése szempontjából. Ezzel az állásponttal a 376/2014 rendelet szóban forgó rendelkezéseivel kapcsolatos értékelésem sérelme nélkül egyetértek. Bár számos olyan helyzet létezik, amelyben az átláthatóság közérdek, mivel növeli a legitimitást és a hatékonyságot, és biztosítja, hogy a személyeket és szervezeteket a tetteikért felelősségre lehessen vonni, vannak olyan egyéb helyzetek is, amelyekben nem lehet ez az elsődleges szempont. Az eseményjelentés a polgári légi közlekedésben egyértelműen e második kategóriába tartozik.
20. A 376/2014 rendelet szabályokat állapít meg annak érdekében, hogy biztosítsa a polgári légiközlekedéssel kapcsolatos biztonsági információk bejelentését, gyűjtését, tárolását és védelmét, a légiközlekedési szakértőkkel való megosztását és elemzését, továbbá azt, hogy adott esetben az összegyűjtött információk elemzése alapján kellő időben biztonsági intézkedésre kerüljön sor.(13) A rendelet hatálya kiterjed minden olyan eseményre, amely egy tagállamban lajstromozott vagy ott letelepedett szervezet által üzemeltetett légi járművet érint, és az ilyen eseményt akkor is be kell jelenteni, ha az az adott tagállam területén kívül következik be.(14)
21. A 376/2014 rendelet előírja a jelentős légiközlekedés‑biztonsági kockázatot hordozó események kötelező jelentését, valamint a kötelező jelentéstételi követelmény alá nem tartozó események önkéntes bejelentését.(15) A tagállamok illetékes hatóságai hozzáférnek az ilyen jelentéseket tartalmazó nemzeti adatbázisokhoz.(16) A Bizottság az Európai Unióban összegyűjtött összes eseménybejelentés tárolására működteti az ECR-t, amelyhez a tagállamok illetékes hatóságai, az Ügynökség(17) és a Bizottság is hozzáfér.(18) A bejelentett információkat nemzeti szinten nyomon kell követni, ezen információknak a biztonságot fenyegető veszélyek azonosítása, adott esetben a repülésbiztonság javítására irányuló megfelelő lépések meghatározása, valamint e lépések végrehajtása és hatékonyságának nyomon követése érdekében történő elemzésével. Az Ügynökséget tájékoztatni kell ezekről a fejleményekről. Ilyen nyomon követési rendszer uniós szinten is működik.(19)
22. A 376/2014 rendelet számos olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek az információk bizalmas kezelésével és megfelelő felhasználásával, az információforrások védelmével, a dokumentumokhoz való hozzáféréssel és a személyes adatok védelmével kapcsolatosak. Az információkat általában amennyire csak lehet anonimizálják, és csak olyan személyek számára elérhetőek, akiknek feladata a polgári légi közlekedés biztonságának fenntartása és javítása. Az alábbiakban részletesebben is kitérek ezekre a rendelkezésekre.
B. Az első kérdésről
1. A 376/2014 rendelet 15. cikke (1) bekezdésének értelmezése
23. A kérdést előterjesztő bíróságnak azzal kapcsolatban merülnek fel kételyei, hogy a 376/2014 rendelet 15. cikke (1) bekezdésének első albekezdése mit ért „az eseményekre vonatkozóan kapott adatok megfelelően bizalmas kezelése” alatt.(20) E bíróság úgy véli, hogy az említett megfogalmazás pontos jelentése annak eldöntése szempontjából fontos, hogy a miniszter helyesen járt‑e el, amikor nem tette hozzáférhetővé azt a két jelentést, amelyet az RTL „az Ukrajna feletti légtér 2014. július 17. előtti biztonsági helyzetéről szóló, többek közt az ECCAIRS‑ben található jelentések” iránti kérelme szempontjából relevánsnak ítélt.
24. Mielőtt megvizsgálnánk a 376/2014 rendelet 15. cikke (1) bekezdésének szövegét, érdemes összegezni az eseményekre vonatkozó információáramlásokat.(21)
25. A 376/2014 rendelet 2. cikkének 8. pontjában meghatározott szervezetek alkalmazottai, szerződéses foglalkoztatottjai és szolgáltatói általában az őket foglalkoztató, illetve szolgáltatásaikat igénybe vevő szervezetnek jelentik az eseményeket. Alternatívaként közvetlenül az illetékes nemzeti hatóságnak vagy az Ügynökségnek is jelenthetik az eseményeket. A szervezetek adatbázisokban tárolják(22) az eseményekre vonatkozóan összegyűjtött adatok alapján összeállított eseményjelentéseket. A jelentéseket a tagállam illetékes nemzeti hatóságának adatbázisába továbbítják.(23) A tagállamok eseményvizsgálatot végző hatóságai és polgári légiközlekedési hatóságai hozzáféréssel rendelkeznek a tagállamuk nemzeti adatbázisához, hogy elemezzék az eseményjelentéseket, következtetéseket vonjanak le belőlük, és intézkedéseket hajtsanak végre a légi közlekedés biztonságának előmozdítása érdekében.(24)
26. A tagállamok és az Ügynökség a saját adatbázisaikban tárolt biztonsági vonatkozású információkhoz – ideértve az eseményjelentéseket is – az európai központi adattáron keresztül hozzáférést biztosítanak a többi tagállam illetékes hatóságainak, az Ügynökségnek és a Bizottságnak.(25) A jelentéseket elemzik, és az esetleges nyomon követési intézkedéseket uniós szinten hajtják végre.(26)
27. Ami a 376/2014 rendelet 15. cikke (1) bekezdésének elemzését illeti, az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az uniós jog rendelkezéseit, amennyiben jelentésük és hatályuk meghatározása érdekében nem tartalmaznak kifejezett utalást a tagállami jogra, általában önállóan és egységesen kell értelmezni. Az ilyen értelmezésnek figyelembe kell vennie e rendelkezések kifejezéseit és összefüggéseit, valamint a kérdéses szabályozás célját.(27)
28. A 376/2014 rendelet 15. cikke (1) bekezdésének első albekezdése előírja, hogy a tagállamok és a szervezetek, továbbá az Ügynökség kötelesek biztosítani a 4., az 5. és a 10. cikk alapján az eseményekre vonatkozóan kapott adatok megfelelően bizalmas kezelését.
29. A 376/2014 rendelet 2. cikkének 7. pontja az „esemény” fogalmát a következőképpen határozza meg: „az olyan biztonsági vonatkozású események, amelyek veszélyeztetnek vagy – ha nem hárítják el vagy kezelik azokat – veszélyeztethetnek egy légi járművet, az abban tartózkodókat vagy bármely más személyt, és amelyek közé mindenekelőtt a balesetek és a súlyos repülőesemények tartoznak”.
30. A 376/2014 rendelet nem határozza meg az angol nyelvi változatban szereplő „részletek” [a magyar nyelvi változatban „adatok”] fogalmát. E fogalom szótári meghatározásai között a következők szerepelnek: „valamire vonatkozó információ vagy tény”, „alárendelt rész” vagy „az egészet alkotó kisebb részek”. A francia nyelvű változatban található „renseignements” szót az angol nyelv gyakorta fordítja a „details”, illetve az „information” kifejezéssel. A spanyol, a cseh, a német és a portugál nyelvi változat szintén „információ”, „adat”, illetve „részlet” jelentésű szavakat használ. Érdekes, hogy a holland nyelvi változat a „bijzonderheden” szót alkalmazza, amely a „sajátosság”, „jellegzetesség”, „megkülönböztető jegyek” gondolatát idézi a „részletek” vagy „információk” mellett. Ebben hasonlít az olasz nyelvi változat szövegéhez, amely az „informazioni dettagliate”, „részletes információk” kifejezést használja. Ez az összehasonlító szövegelemzés mutatja, hogy az „eseményekre vonatkozó adatok” alatt az eseményekkel kapcsolatos minden olyan információ értendő, amelyhez az érintett szervezetek, a tagállamok vagy az Ügynökség a 376/2014 rendelet 4., 5. vagy 10. cikke alapján hozzáférhetnek.
31. A 376/2014 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében a „megfelelően bizalmas kezelés” kifejezésben a „megfelelő” szó meghatározása nem szerepel. E szó hétköznapi jelentése, azaz „az adott körülmények között helyes vagy alkalmas”(28), értelemszerűen szövegkörnyezeti elemzésre szorul.
32. A 376/2014 rendelet (33) preambulumbekezdése kimondja, hogy „[a]z eseményjelentés és az események biztonsági célú felhasználása a bejelentő, valamint az információk gyűjtéséért és értékeléséért felelős szerv közötti bizalmi kapcsolattól függ. Ez megköveteli a bizalmasság szabályainak szigorú alkalmazását. A biztonsággal összefüggő információk nem megfelelő felhasználással szembeni védelmének és az [ECR‑hez] való hozzáférés kizárólag a polgári légi közlekedés biztonságának javításában közreműködő érdekelt felek részére történő korlátozásának a célja gondoskodni a biztonsági információk folyamatos rendelkezésre állásáról a kellő időben végrehajtott, megfelelő megelőzési intézkedések és a légi közlekedés hatékonyabb védelme érdekében. Ezzel összefüggésben az érzékeny biztonsági információkat megfelelő módon kell védelmezni, összegyűjtésük során pedig szavatolni kell bizalmas kezelésüket, valamint az információforrás védelmét és a polgári légi közlekedésben foglalkoztatott személyzetnek az eseményjelentési rendszerekbe vetett bizalmának megőrzését. Megfelelő intézkedéseket kell életbe léptetni az eseményjelentési rendszerek által gyűjtött információk bizalmas kezelésének biztosítására, és az [ECR‑hez] való hozzáférés korlátozása érdekében. Az információhoz való szabad hozzáférésről szóló nemzeti szabályoknak figyelembe kell venniük az ilyen jellegű információk szükségszerű bizalmasságát. Az összegyűjtött adatokat megfelelően védeni kell az illetéktelen felhasználással vagy nyilvánosságra hozatallal szemben. Felhasználásuknak szigorúan a légi közlekedés biztonságának fenntartását vagy javítását kell szolgálniuk és nem a vétkesség vagy a felelősség megállapítását.”
33. A 376/2014 rendelet 1. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy „[a]z események bejelentésének kizárólagos célja a balesetek és repülőesemények megakadályozása, és nem a vétkesség vagy a felelősség megállapítása”.
34. A 376/2014 rendelet 6. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a szervezeteknek ki kell jelölniük egy vagy több személyt, akik a rendelet 4. és 5. cikke alapján bejelentett események adatainak gyűjtésével, értékelésével, feldolgozásával, elemzésével és tárolásával foglalkoznak. Az említett rendelet 13. cikkének (1) bekezdése eljárás kidolgozását követeli meg az összegyűjtött események elemzésére annak érdekében, hogy feltérképezze az azokkal összefüggő, a biztonságot fenyegető veszélyeket. A 376/2014 rendelet 6. cikkének (3) bekezdése előírja a kijelölt illetékes hatóságok számára, hogy hozzanak létre egy mechanizmust az eseményekre vonatkozó, a rendelet 4. és 5. cikkének megfelelően bejelentett adatok függetlenül történő gyűjtésére, értékelésére, feldolgozására, elemzésére és tárolására.
35. A 376/2014 rendelet 10. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az Unióban működő, a polgári légi közlekedés biztonságának szabályozásáért felelős valamennyi szervnek, illetve az eseményvizsgálatok elvégzéséért felelős hatóságoknak biztonságos és teljes online hozzáféréssel kell rendelkezniük az eseményekkel kapcsolatban az európai központi adattárban őrzött adatokhoz.
36. A szövegkörnyezet elemzése rámutat, hogy a „megfelelően bizalmas” kifejezés megköveteli a tagállamoktól annak biztosítását, hogy az eseményekre vonatkozó adatok kizárólag a szervezeteken belül kijelölt személyek, a kijelölt illetékes hatóságok, a polgári légi közlekedés biztonságának szabályozásáért felelős szervek, illetve az eseményvizsgálatot végző hatóságok számára legyenek elérhetőek, a 376/2014 rendelet kifejezett előírása szerint, továbbá csakis a légi közlekedés biztonságának megőrzése vagy javítása céljából. Ebből következik, hogy a 376/2014 rendelet 15. cikkének (1) bekezdése nem engedélyezi az eseményekre vonatkozó adatok kérésre hozzáférhetővé tételét a nyilvánosság valamely tagja, illetve valamely médiavállalat számára.
37. A teljesség kedvéért megjegyzem, hogy kevéssé valószínű, hogy egy olyan médiavállalat, mint az RTL, a vonatkozó információk megszerzése és a nyilvánossághoz való eljuttatása révén érdemben hozzájárulhatna a légi közlekedés biztonságának megőrzéséhez vagy javításához. E megjegyzés nem a független, elfogulatlan újságírói törekvéseket becsmérli, amelyek döntő fontosságúak a köz‑ és magánintézmények, valamint szervek hiányosságainak feltárásában. Egyszerűen csak azt a tényt fejezi ki, hogy azon átfogó felügyeleti rendszerrel összefüggésben, amelybe a 376/2014 rendelet is tartozik, az uniós jogalkotó döntése szerint a közérdeket az szolgálja a legjobban, ha a vonatkozó információkat nem teszik hozzáférhetővé az információk elemzésére és az esetleges nyomon követési intézkedések végrehajtására hivatott légiközlekedési és biztonsági szakértők körén kívül.
38. A vita tárgyát képező két eseményjelentést a vonatkozó nemzeti adatbázis és az ECR tárolja.(29) Ezért a 376/2014 rendelet 15. cikkének (3) bekezdésében az információk bizalmas kezelésére és megfelelő felhasználására vonatkozó kötelezettségek egyaránt meghatározó jelentőséggel bírnak.
39. A 376/2014 rendelet 15. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy az ECR‑ben található információkat bizalmasan kell kezelni. Felhasználásuk a Bizottság, az Ügynökség és a tagállamok illetékes hatóságai biztonsággal kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítésére korlátozódik. A 376/2014 rendelet 10. cikkének (2) bekezdése az ECR‑ben szereplő információk tekintetében kérelmezési eljárást hoz létre az „érdekelt felek” számára, amelyek a rendelet 2. cikkének 14. pontja által adott meghatározásban azok, amelyeknek lehetősége nyílik a légi közlekedés biztonságának javítására, ha hozzáférést kap a tagállamok által az eseményekre vonatkozóan egymásnak átadott információkhoz, és amelyek a II. mellékletben meghatározott érdekelt felek kategóriáinak egyikébe tartoznak. Az információ 11. cikk szerinti terjesztésére vonatkozó döntésnek azokra az információkra kell korlátozódnia, amelyekre a felhasználó céljának eléréséhez feltétlenül szükség van.(30) Az érdekelt felek a kapott információkat csak a kérelemben feltüntetett célból használhatják fel, amely célnak összeegyeztethetőnek kell lennie a 376/2014 rendelet 1. cikkében foglalt célkitűzéssel. Az így kapott információt továbbá nem adhatják ki az átadó írásbeli hozzájárulása nélkül.(31) A 376/2014 rendelet 11. cikke meghatározza, hogyan kell benyújtani és feldolgozni az ECR‑ben tárolt információkhoz való hozzáférésre vonatkozó kérelmeket. Az említett rendelet 20. cikkének (1) bekezdése szerint e rendelet 10. és 11. cikke az 1049/2001 rendelet által előírtnál szigorúbb szabályokat állapít meg az ECR‑ben őrzött adatok és információk hozzáférhetőségére vonatkozóan.(32) A 376/2014 rendelet 10. cikke úgy rendelkezik, hogy az ECR‑ben tárolt információkat az említett rendelet 15. cikkével összhangban kell felhasználni.
40. A 376/2014 rendelet 15. cikke (3) bekezdésének szövegéből egyértelműen kitűnik, hogy az ECR‑ben tárolt eseményjelentésekhez való hozzáférés lehetősége azokra korlátozódik, akik sikerrel járnak a 10. cikk szerinti eljárásban. A nemzeti aktában szereplő információk szerint az RTL egyetért azzal, hogy a 10. cikk szerinti eljárás nem érintheti, mivel nem a 376/2014 rendelet 2. cikkének 14. pontja szerinti érdekelt fél.(33)
41. Az észrevételeket előterjesztő felek osztják azt az álláspontot, hogy az említett rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „eseményekre vonatkozóan kapott adatokat” nem lehet kérésre a nyilvánosság valamely tagja, illetve valamely médiavállalat számára hozzáférhetővé tenni. Az RTL által az elsőfokú bíróság és a kérdést előterjesztő bíróság előtt előadott, az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban összefoglalt érvek nem cáfolják ezt az álláspontot.
42. Először is, az RTL arra hivatkozik, hogy a 376/2014 rendelet (33) preambulumbekezdésének állítása szerint „az érzékeny biztonsági információkat megfelelő módon kell védelmezni”, és ezzel érvel amellett, hogy létezik a biztonsági információknak egy olyan kategóriája, amely – jóllehet az említett rendelet értelmében a kötelező vagy önkéntes eseményjelentés hatálya alá tartozik – nem minősül érzékeny információnak, és ezért nyilvánosságra hozható.
43. A 376/2014 rendelet rendelkező részében ezen érvelést alátámasztó körülmény hiányában nem vagyok meggyőződve arról, hogy a rendelet (33) preambulumbekezdésében az „érzékeny biztonsági információkra” tett utalás korlátozza a 376/2014 rendelet 15. cikkének (1) bekezdése által az eseményekre vonatkozó adatokra kiterjesztett védelem körét.(34)
44. Másodszor, az RTL az anonimizált események adatainak megszerzéséhez való jogosultsága melletti érvként a 376/2014 rendelet azon rendelkezéseire hivatkozik, amelyek az eseményeket bejelentő vagy az eseményekkel összefüggésben említett személyek személyes adatainak védelmére vonatkoznak.(35) Csakhogy ez nem helytálló. Az események anonimizálása nem feltétlenül zárja ki az eseményekben részt vevő vagy azokat bejelentő személyek azonosítását. Az RTL által javasolt értelmezés aláásná a 376/2014 rendelet hatékonyságát.
45. Az eseményeket ráadásul valószínűleg azok jelentik be, akik valamilyen módon felelősek érte, vagy akik valamilyen módon részt vettek az esemény bekövetkeztében. A 376/2014 rendelet különös jelentőséget tulajdonít e személyek személyes adatai védelmének. A rendelet (33) preambulumbekezdése kifejti, hogy a szigorú titoktartás alapvető fontosságú a rendszer hatékony működéséhez, mivel az „a bejelentő, valamint az információk gyűjtéséért és értékeléséért felelős szerv közötti bizalmi kapcsolattól függ”. A (34)–(45) preambulumbekezdés részletezi a „méltányossági alapú kultúra” megteremtésének fontosságát, amelynek keretében az egyéneket azzal ösztönzik az események bejelentésére, hogy megóvják annak hátrányos következményeitől, a nemzeti büntetőjogi szabályok és a megfelelő igazságszolgáltatás sérelme nélkül. A (35) preambulumbekezdés kimondja,(36) hogy anonimizálni kell az eseményjelentéseket, és el kell kerülni a bejelentő és az eseménybejelentésben említett személyek személyazonosságával kapcsolatos részletes adatok adatbázisokban történő rögzítését. A 376/2014 rendelet 15. cikke (1) bekezdésének második albekezdése előírja, hogy a tagállamok, a tagállamban letelepedett szervezetek vagy az Ügynökség a személyes adatokat csak az e rendelet céljából szükségesnek tartott mértékben dolgozza fel. E rendelet 16. cikke részletes szabályokat állapít meg az információforrás védelme tekintetében.(37)
46. A fentiekből azt a következtetést vonom le, hogy a személyes adatok tárolásáraa az események adatait tartalmazó adatbázisokban kizárólag kivételes körülmények között kerül sor. A 376/2014 rendelet rendelkezéseiből és célkitűzéseiből továbbá lehetetlen olyan következtetést levonni, hogy az eseményekre vonatkozó adatokat – azok anonimizálása esetén – kérésre a nyilvánosság valamely tagja, illetve valamely médiavállalat számára hozzáférhetővé lehetne tenni.
47. Harmadszor, az RTL a 376/2014 rendelet 13. cikkének (12) bekezdésére hivatkozik – miszerint „[a] tagállamok közzétehetik az anonimizált eseményjelentéseket és a kockázatelemzések eredményeit is” –, ezzel érvelve amellett, hogy a miniszter kiadhatja az RTL által kért információkat. Amint arra az észrevételeket előterjesztő valamennyi fél rámutat, e rendelkezés szövege egyértelműen mérlegelési jogkört biztosít a tagállamoknak bizonyos anonimizált információk közzétételére.(38) Nem hoz létre azonban olyan hozzáférési rendszert, amelynek alapján a nyilvánosság valamely tagja, illetve valamely médiavállalat kérhetné és megkaphatná az eseményekre vonatkozó anonimizált adatokat. Ismételten, e rendelkezés RTL által adott értelmezése egyszersmind ellentétes a 376/2014 rendelet szövegével és aláássa annak hatékonyságát.
2. A Charta 11. cikke és az EJEE 10. cikke
48. Az első kérdés második részében az előterjesztő bíróság arra vár választ, hogy a Charta 11. cikke és az EJEE 10. cikke – különösen amennyiben e rendelkezések az információszerzéshez való jogra vonatkoznak – hatást gyakorol‑e a 376/2014 rendelet 15. cikke (1) bekezdésének értelmezésére. Az észrevételeket előterjesztő felek azon a véleményen voltak, hogy e megközelítés megkérdőjelezi az említett rendelet érvényességét.(39)
49. A Magyarázatok az Alapjogi Chartához(40) állítása szerint a Charta 11. cikke az EJEE 10. cikkének felel meg. A Charta 52. cikkének (3) bekezdése értelmében a 11. cikkben biztosított jogok jelentése és hatálya megegyezik az EJEE által biztosítottakkal, az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB)(41)ítélkezési gyakorlata szerinti értelmezésében. Miközben az EUSZ 6. cikkének (3) bekezdése megerősíti, hogy az EJEE‑ben biztosított alapvető jogok az uniós jog általános elvei, az Európai Unió nem csatlakozott az EJEE‑hez, és ezért ezen egyezményt hivatalosan nem építette be a jogrendjébe. A Bíróság rámutatott, hogy a Charta 52. cikkének (3) bekezdése nem érinti hátrányosan az uniós jog és az Európai Unió Bíróságának autonómiáját. A Bíróság feladata tehát annak biztosítása, hogy az általa a Charta 11. cikkének adott értelmezés nem hagyja figyelmen kívül azt a védelmi szintet, amelyet az EJEE 10. cikke az EJEB értelmezésében biztosít.(42)
50. Egyértelmű, és az észrevételeket előterjesztő felek mindegyike egyet is ért azzal, hogy a 376/2014 rendelet 15. cikkének (1) bekezdése korlátozza az RTL‑hez hasonló médiavállalat azon jogát, hogy bizonyos információkat megkapjon, és így azt is, hogy ilyet közöljön.(43)
51. A Charta 52. cikkének (1) bekezdése(44) szerint a jogok és szabadságok gyakorlása csak a törvény által, és e jogok lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Az arányosság elvére figyelemmel, korlátozásukra csak akkor és annyiban kerülhet sor, ha és amennyiben az elengedhetetlen és ténylegesen az Európai Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságainak védelmét szolgálja.(45)
52. A 376/2014 rendelet és a vonatkozó nemzeti jog megfelelő egyértelműséggel és előreláthatósággal állapítja meg a szóban forgó korlátozást.(46) Teljesül tehát az e korlátozás előírását illetően a jog által előírt követelmény.
53. Azt a kérdést illetően, hogy sérül‑e az információszerzés és ‑közlés szabadságának lényeges tartalma, a 376/2014 rendelet semmilyen módon nem korlátozza a médiavállalatok azon jogát, hogy más forrásokból beszerezzék a repülésbiztonsággal kapcsolatos információkat és a holland kormány e tekintetben meglévő ismereteit, és ezen információkat saját belátásuk szerint közöljék. Az említett rendelet 13. cikkének (11) bekezdése továbbá kötelezi a tagállamokat arra, hogy legalább évente biztonsági jelentést tegyenek közzé, hogy tájékoztassák a nyilvánosságot a polgári légi közlekedés biztonsági szintjéről. Úgy tűnik tehát, hogy a kifogásolt intézkedés tiszteletben tartja az RTL által hivatkozott jogok és szabadságok lényeges tartalmát.
54. Ami a korlátozás indokoltságát és azt illeti, hogy szükséges‑e a jogos cél eléréséhez, az EJEE 10. cikkének (2) bekezdése kifejezetten utal arra, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása a közbiztonság érdekében szükséges korlátozásoknak alávethető.(47) Amint az a jelen indítvány 15–19. pontjában megállapítást nyert, a 2003/42 irányelv hatályon kívül helyezéséhez vezető folyamat során gondosan figyelembe vették a közbiztonság kérdését, és ez a megfontolás jelentősen befolyásolta a 376/2014 rendelet által létrehozott titoktartási rendszert. Nincs kétségem afelől, hogy szükség van az eseményjelentések nyilvánosságra hozatalát tiltó szabályokra. E jelentéseknek kérésre a nyilvánosság valamely tagja, vagy valamely médiavállalat számára történő hozzáférhetővé tétele hátrányos hatást gyakorolna az események bejelentésére irányuló ösztönzőkre, csökkentve mind a bejelentések számát, mind az így bejelentett információk minőségét és teljességét, és ezáltal elfogadhatatlan mértékben aláásná az Európai Unió repülésbiztonsági irányítási rendszerének hatékony működését.
55. A fentiek fényében számomra egyértelmű, hogy az Európai Unió repülésbiztonsági irányítási rendszerének hatékony működéséhez szükségesek a jelen ügyben vitatott hozzáférési korlátozások, amelyek a hírközlési vállalatok jogainak szükséges és arányos korlátozását jelentik.(48) A Charta 11. cikkének nem érinti a 376/2014 rendelet 15. cikke (1) bekezdésének általam javasolt értelmezését. Nincs hatással e rendelkezés érvényességére sem. Az észrevételeket előterjesztő valamennyi fél osztja ezen álláspontot.
3. A Charta 42. cikke
56. A tárgyalást megelőzően a Bíróság felkérte azon feleket, amelyek észrevételeket terjesztettek elő, hogy foglalkozzanak a Charta 11. és 42. cikke közötti kapcsolattal, különösen: i) az e rendelkezésekben foglalt jogok terjedelmével a Charta 52. cikkének (3) bekezdése és az EJEB az EJEE 10. cikkével kapcsolatos ítélkezési gyakorlata fényében, valamint ii) a Charta 11. és 42. cikkei egyidejű létezésének a 376/2014 rendelet értelmezésére gyakorolt hatásaival. A Bíróság kérdéseire a tárgyaláson választ adó felek meglátása szerint e felvetés azért releváns, mert az RTL információkérése mind a szóban forgó nemzeti adatbázisban, mind az ECR‑ben tárolt jelentésekre vonatkozik,(49) amelyekhez az Európai Unión belül a polgári légi közlekedés biztonságának felügyeletével megbízott valamennyi szerv, illetve az eseményvizsgálatot végző bármely hatóság biztonságos és teljes online hozzáféréssel rendelkezik.
57. A Charta 42. cikke biztosítja az Európai Unió intézményeinek, szerveinek, hivatalainak és ügynökségeinek dokumentumaihoz való hozzáférés jogát.(50) Az Unió dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés e rendelkezésben foglalt joga(51) az információk megismerésére vonatkozóan a Charta 11. cikkében megjelenő jog különös kifejeződése. A Magyarázatok az Alapjogi Chartához értelmében a Charta 42. cikkében biztosított jog az EK 255. cikkét (jelenleg az EUMSZ 15. cikk (3) bekezdése) veszi át.(52) Ez utóbbi az Európai Unió intézményeinek, szerveinek és hivatalainak dokumentumaihoz való hozzáférés jogára utal, függetlenül azok megjelenési formájától. Úgy rendelkezik, hogy az e dokumentumokhoz való hozzáférési jog általános elveit és köz‑ vagy magánérdeken alapuló korlátozásait rendeletekben az Európai Parlament és a Tanács határozza meg. Az EK 255. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott 1049/2001 rendelet és a 376/2014 rendelet tartalmaz ilyen általános elveket és korlátozásokat.
58. Az 1049/2001 rendelet 2. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy jogosult az intézmények dokumentumaihoz hozzáférni az e rendeletben meghatározott elvek, feltételek és korlátok szerint. Az említett rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja tartalmaz egy kivételt, amely szerint az intézmények megtagadják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a közzététel veszélyeztetné a közérdek védelmét a közbiztonság tekintetében. A 376/2014 rendeletben a közzétételre vonatkozó korlátozások a közbiztonságra vonatkozó kivétel(53) sajátos megnyilvánulásainak tekinthetők.
59. A 376/2014 rendelet 20. cikke úgy rendelkezik, hogy a rendeletnek az ECR‑ben őrzött adatok és információk hozzáférhetőségére vonatkozó szigorúbb szabályokról rendelkező 10. és 11. cikkére az 1049/2001 rendelet nem alkalmazandó. A 376/2014 rendelet „Az [ECR‑ben] tárolt információk terjesztése” című 10. cikkének (1) bekezdésében a második albekezdés előírja, hogy az ECR‑ben őrzött, eseményekkel kapcsolatos információkat többek között ugyanezen rendelet 15. cikkével összhangban kell felhasználni. A 376/2014 rendelet 15. cikke tehát az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt, az uniós dokumentumokhoz való hozzáférés általános joga alóli közérdekű kivétel konkrét esetét képezi.(54)
60. A Charta 52. cikkének (1) bekezdése az ugyanezen dokumentumban elismert valamennyi jog és szabadság gyakorlásának korlátozására vonatkozik, ideértve a 376/2014 rendelet 15. cikkében foglalt korlátozást is, amennyiben az az ECR dokumentumaihoz való hozzáférésre vonatkozik. A jelen indítvány 51–55. pontjában megfogalmazott megfontolások és következtetések a Charta 42. cikkével összefüggésben mutatis mutandis ehelyütt is helytállóak. A tárgyalás alkalmával a vonatkozó írásbeli kérdésre választ adó felek osztják e véleményt.
C. A második kérdésről
61. A 376/2014 rendelet 15. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy nemzeti joguknak megfelelően a tagállamok és a szervezetek megtesznek minden szükséges intézkedést az eseményekre vonatkozóan kapott adatok megfelelően bizalmas kezelésének biztosítására.(55)
62. Második kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy összeegyeztethető‑e a 376/2014 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével az olyan nemzeti jogszabály, amely úgy rendelkezik, hogy a bejelentett eseményekről kapott információk nem tehetők hozzáférhetővé.
63. A jelen ügyben a hozzáférhetővé tétel a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételt jelenti.
64. Az első kérdés javasolt elemzéséből az következik, hogy az olyan nemzeti jogszabály, amely úgy rendelkezik, hogy a bejelentett eseményekről kapott információk nem hozhatók nyilvánosságra, összeegyeztethető a 376/2014 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével.
D. A harmadik és negyedik kérdésről
65. Az első és második kérdés kapcsán javasolt válaszra figyelemmel a harmadik és negyedik kérdésre nem szükséges válaszolni. Miként a vonatkozó észrevételeket előterjesztő felek is rámutattak, e kérdéseket csak akkor kell megválaszolni, ha a második kérdésre adott válasz nemleges.
66. Az egyértelműség érdekében hozzátenném, hogy az első és a második kérdésre adott válaszból következően, amennyiben a tagállamok, a szervezetek és az Ügynökség által a 376/2014 rendelet 4., 5. és 10. cikke alapján kapott információk szerepelnek az egyéb kormányzati dokumentumokban, a rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével ellentétes, ha ezen információkat kérésre a nyilvánosság valamely tagja, illetve valamely médiavállalat számára hozzáférhetővé teszik.(56)
V. Végkövetkeztetések
67. A fenti megfontolások tükrében azt javaslom a Bíróságnak, hogy a Raad van State (államtanács, Hollandia) által feltett első és második kérdésre a következőképpen válaszoljon:
A polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3‑i 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikkének (1) bekezdését, különösen „az eseményekre vonatkozóan kapott adatok” és a „megfelelően bizalmas kezelés[ének]” kifejezést az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. és 42. cikke, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikke fényében
a következőképpen kell értelmezni:
1) a 376/2014 rendelet 4., 5. és 10. cikke alapján kapott valamennyi információ bizalmas, így azok semelyikét sem lehet kérésre a nyilvánosság valamely tagja, illetve valamely médiavállalat számára hozzáférhetővé tenni; és
2) azzal nem ellentétes a vonatkozó nemzeti szabályozás.