A High Court (Írország) által 2022. február 25-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Hellfire Massy Residents Association kontra An Bord Pleanála, The Minister for Housing, Heritage and Local Government, Ireland, The Attorney General

(C-166/22. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

High Court

Az alapeljárás felei

Felperes: Hellfire Massy Residents Association

Alperesek: An Bord Pleanála, The Minister for Housing, Heritage and Local Government, Ireland, The Attorney General

Többi fél az eljárásban: South Dublin County Council, An Taisce – The National Trust for Ireland, Save the Bride Otters

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az első kérdés a következő:

Az uniós jognak az uniós jogrend elsőbbségéből eredő általános elvei azt eredményezik-e, hogy azon nemzeti eljárási szabály, amely szerint a bírósági felülvizsgálat során a felperesnek kifejezetten hivatkoznia kell a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre, nem zárhatja ki, hogy a nemzeti jognak a meghatározott uniós joggal való összeegyeztethetőségét vitató felperes olyan jogi elvekre vagy eszközökre alapított kifogásra is hivatkozzon, amelyek ezen uniós jog értelmezése szempontjából eredendően relevánsnak tekinthetők, mint például az az elv, amely szerint az uniós környezetvédelmi jogot a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-én a dániai Aarhusban kelt egyezménnyel összefüggésben, az uniós jogrend szerves részeként kell értelmezni?

A második kérdés a következő:

A 92/43/EGK irányelv¹ 12. és/vagy 16. cikke és/vagy e rendelkezések összefüggésben környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-én a dániai Aarhusban kelt egyezmény 9. cikkének (2) bekezdésével és/vagy azzal az elvvel, amely szerint a tagállamoknak meg kell tenniük az irányelv hatékony megvalósítása érdekében szükséges valamennyi különleges intézkedést, azt eredményezik-e, hogy azon belső eljárási szabály, amely szerint a felperes nem vethet fel „hipotetikus kérdést”, és a felperesnek „ténylegesen vagy tényszerűen érintettnek kell lennie” ahhoz, hogy kifogásolhassa a nemzeti jognak az uniós jogi rendelkezéssel való összeegyeztethetőségét, nem alkalmazható arra, hogy kizárják a valamely közigazgatási határozat vonatkozásában a nyilvánosság részvételi jogára hivatkozó olyan felperes által benyújtott kifogást, aki ezt követően a nemzeti jog valamely rendelkezésének érvényességét az uniós jogra hivatkozva kívánja megtámadni a nemzeti jog állítólagos hiányosságából eredő jövőbeli környezeti károk bekövetkezése előtt, amennyiben észszerű esélye van az ilyen jövőbeli kárnak, különösen azért, mert a fejlesztést olyan területen engedélyezték, amely szigorú védelem alatt álló fajok élőhelye, és/vagy mert az elővigyázatossági megközelítés alkalmazásával fennáll annak a lehetősége, hogy az engedélyezést követő felmérések az irányelv 16. cikke szerinti eltérés engedélyezése iránti kérelem benyújtását teszik szükségessé?

A harmadik kérdés a következő:

A 92/43/EGK irányelv 12. és/vagy 16. cikke és/vagy e rendelkezések összefüggésben a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-én a dániai Aarhusban kelt egyezmény 6. cikkének (1)–(9) bekezdésével és/vagy 9. cikkének (2) bekezdésével és/vagy azzal az elvvel, amely szerint a tagállamoknak meg kell tenniük az irányelv hatékony megvalósítása érdekében szükséges valamennyi különleges intézkedést, azt eredményezik-e, hogy a nemzeti jogban az irányelv 16. cikkének végrehajtása érdekében előírt, az eltérés engedélyezésére vonatkozó rendszer nem lehet a fejlesztés engedélyezésére irányuló rendszerrel párhuzamos és attól független, hanem annak egy integrált engedélyezési eljárás részét kell képeznie, amely magában foglalja az illetékes hatóság által hozott határozatot (szemben egy általános büntetőjogi rendelkezés alapján maga a fejlesztő által hozott egyedi döntéssel) arról, hogy az engedély megadása után felmerült kérdések miatt kell-e eltérés engedélyezése iránti kérelmet benyújtani, és/vagy amely magában foglalja az illetékes hatóság döntését arról, hogy milyen felmérések szükségesek annak mérlegelése során, hogy kell-e ilyen engedélyt kérni?

A negyedik kérdés a következő:

A 92/43/EGK irányelv 12. és/vagy 16. cikkéből és/vagy e rendelkezésekből – összefüggésben a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-én a dániai Aarhusban kelt egyezmény 6. cikkének (1)–(9) bekezdésével és/vagy 9. cikkének (2) bekezdésével – az következik-e, hogy az Aarhusi Egyezmény 6. cikkével összhangban nyilvános részvételi eljárást kell lefolytatni egy olyan fejlesztés tekintetében, amelynél az engedély megadása a 92/43/EGK irányelv 6. cikkének (3) bekezdése szerinti megfelelő vizsgálat tárgyát képezte, és amelynél a 92/43/EGK irányelv 16. cikke alapján az engedély megadását követően eltérés engedélyezése iránti kérelem nyújtható be?

____________

¹ A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (HL 1992. L 206., 7. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet 2. kötet 102. o.).