2013. augusztus 21-én benyújtott kereset – Sea Handling kontra Bizottság
(T-456/13. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: olasz
Felek
Felperes: Sea Handling SpA (Somma Lombardo, Olaszország) (képviselők: B. Nascimbene és M. Merola ügyvédek)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
semmisítse meg a megtámadott határozatot, amellyel a Bizottság megtagadta a SEA Handling SpA hozzáférését a 2013. február 27-i kérelem szerinti dokumentumokhoz;
rendelje el, hogy a Bizottság bemutassa a felperesnek a kért dokumentumokat;
a Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A jelen kereset a Bizottság azon határozata ellen irányul, amely megtagadta a felperes hozzáférését a Bizottság birtokában lévő, azon adminisztratív eljárásra vonatkozó dokumentumokat, amely a SEA SpA társaság által a SEA Handling javára végrehajtott tőkeemelésekre vonatkozó 2012. december 19-i bizottsági határozat elfogadásához vezetett, (SA.21420 – Olaszország/SEA Handling eljárás).
Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik/hivatkoznak.
Az első, az eljárási szabályok megsértésére alapított jogalap
E tekintetben a felperes az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet 3. kötet 331. o.) 7. cikke (1) és (3) bekezdésének, valamint 8. cikke (1) és (2) bekezdésének megsértésére hivatkozik, ugyanakkor sérült az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. és 47. cikke, mivel, egyfelől, a megtámadott határozat elfogadásához vezető eljárást indokolatlan hallgatással töltött időszakok és nem megfelelően indokolt hosszabbítások jellemezték, másfelől az előírt határidők tiszteletben nem tartása sértette a felperes védelemhez való jogát.
A második, az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének megsértésére alapított jogalap
E tekintetben a felperes azt állítja, hogy a megtámadott határozat nyilvánvaló értékelési hibát tartalmaz. és sérti az indokolási kötelezettséget abban a részében, amelyben feltételezi, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés komolyan sértette volna a Bizottság vizsgálatát, valamint a már lezárt vizsgálatokat, ugyanakkor nem nevesíti a szóban forgó sérelmet.
A harmadik, az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének megsértésére alapított jogalap
E tekintetben a felperes azt állítja, hogy a megtámadott határozat nyilvánvaló értékelési hibát tartalmaz, és sérti az indokolási kötelezettséget abban a részében, amelyben megállapítja, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés engedélyezése sértené a panasztevő kereskedelmi érdekeit, anélkül azonban, hogy tisztázná, melyek ezek az érdekek, közvetetten sértve az állami támogatásokra vonatkozó ellenőrző eljárásokat, mivel összetéveszti a magánérdekeket a vizsgálatok megfelelő lefolytatásához fűződő közérdekkel, és kiterjesztően értelmezi a hivatkozott rendelet 4. cikkének (2) bekezdése által védett érdekeket.
A negyedik, az 1049/2001 rendelet 4. cikke (6) bekezdésének és az arányosság elvének megsértésére alapított jogalap
E tekintetben a felperes azt állítja, hogy a megtámadott határozat nem értékeli annak lehetőségét, hogy a felperes számára részleges hozzáférést biztosítsanak a kért dokumentumokhoz.
Az ötödik, az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) és (3) bekezdésének, valamint az arányosság elvének az Európai Unió Alapjogi Chartája 42. cikkével összefüggésben is történő megsértésére alapított jogalap
E tekintetben a felperes azt állítja, hogy a megtámadott határozat elmulasztotta az alkalmazott kivételeknek a közérdek fényében történő értékelését. A Bizottság különösen úgy tagadta meg a dokumentumokhoz való hozzáférést, hogy nem vette figyelembe a kérelmezett dokumentumok közzétételéhez fűződő nyomós közérdeket, és anélkül, hogy megvizsgálta volna azon konkrét hatásokat, amelyeket a közzététel gyakorolt volna a harmadik felek kereskedelmi érdekeire, és a hivatkozott rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében védett vizsgálati tevékenységekre.