Language of document : ECLI:EU:T:2017:134

T454/13. sz. ügy

Société nationale maritime Corse Méditerranée (SNCM)

kontra

Európai Bizottság

„Állami támogatások – Tengeri kabotázs – Franciaország által a Société nationale maritime Corse Méditerranée (SNCM) és a Compagnie méridionale de navigation javára nyújtott támogatások – Általános gazdasági érdekű szolgáltatás – A turisztikai szezonban a csúcsidőszakok lefedésére szolgáló, az alapszolgáltatást kiegészítő szolgáltatás ellentételezései – A támogatásokat a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító határozat – Az állami támogatás fogalma – Előny – Altmark ítélet – A támogatás összegének meghatározása”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (hatodik tanács), 2017. március 1.

1.      Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – A valamely vállalkozás által végzett közszolgáltatási feladatok költségének ellentételezésére irányuló intézkedések – Kizártság – Az Altmark ítéletben meghatározott feltételek

(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

2.      Verseny – Általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozások – Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások meghatározása – A tagállamok mérlegelési jogköre – Korlátok – A Bizottság általi ellenőrzésnek a nyilvánvaló hibára történő korlátozása – A Bizottság által korábban elfogadott iránymutatások alapján történő értékelés lehetősége

(EUMSZ 106. cikk, (2) bekezdés, és EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés; 3577/92 tanácsi rendelet, 1. és 4. cikk; 2012/C 8/02 bizottsági közlemény, 46. pont)

3.      Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésére tekintettel történő értékelés – Korábbi gyakorlat figyelembevétele – Kizártság

(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

4.      Államok által nyújtott támogatások – Támogatásnak a belső piaccal való összeegyeztethetetlenségét megállapító bizottsági határozat – Indokolási kötelezettség – Terjedelem

(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés, és EUMSZ 296. cikk)

5.      Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – A valamely vállalkozás által végzett közszolgáltatási feladatok költségének ellentételezésére irányuló intézkedések – Az Altmark ítéletben meghatározott első feltétel – A tengeri kabotázs ágazata – Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások meghatározása – Valós közszolgáltatási igény – Terjedelem – A nemzeti hatóságoknak a magánkezdeményezés hiányának bizonyítására vonatkozó kötelezettsége

(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés; 3577/92 tanácsi rendelet, 1. és 4. cikk)

6.      Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – A valamely vállalkozás által végzett közszolgáltatási feladatok költségének ellentételezésére irányuló intézkedések – Az Altmark ítéletben meghatározott negyedik feltétel – A szóban forgó szolgáltatásokat a közösség számára legkisebb költséggel nyújtani képes ajánlattevő kiválasztását lehetővé tevő közbeszerzési eljárás – Terjedelem

(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

7.      Államok által nyújtott támogatások – Jogellenes támogatás visszatéríttetése – A korábbi helyzet visszaállítása – Az arányosság elvének és a jogalap nélküli gazdagodás tilalma elvének megsértése – Hiány

(EUMSZ 106. cikk, (2) bekezdés, és EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

8.      Államok által nyújtott támogatások – Jogellenes támogatás visszatéríttetése – Kötelezettség – Nehéz helyzetben lévő vagy fizetésképtelennek nyilvánított kedvezményezettek – Hatás hiánya

(EUMSZ 108. cikk, (2) bekezdés)

9.      Államok által nyújtott támogatások – Jogellenes támogatás visszatéríttetése – A korábbi helyzet visszaállítása – A visszatéríttetendő összeg számítása

(EUMSZ 108. cikk, (2) bekezdés; 659/1999 tanácsi rendelet, 14. cikk, (1) és (2) bekezdés)

10.    Államok által nyújtott támogatások – Jogellenes támogatás visszatéríttetése – Az EUMSZ 108. cikk eljárási szabályainak megsértésével nyújtott támogatás – A kedvezményezettek esetleges jogos bizalma – Védelem – Feltételek és korlátok – Kivételes körülmények – Hiány

(EUMSZ 108. cikk, (2) és (3) bekezdés)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 84–90. pont)

2.      Tekintettel egyrészt azon széles mérlegelési jogkörre, amellyel a tagállam rendelkezik valamely általános gazdasági érdekű szolgáltatással (ÁGÉSZ) kapcsolatos feladat meghatározását és annak végrehajtási feltételeit illetően, másrészt pedig arra, hogy azon ellenőrzés, amelynek a gyakorlására a Bizottság e címen jogosult, a nyilvánvaló hiba vizsgálatára korlátozódik, a Törvényszék által a Bizottság erre vonatkozó értékelését illetően elvégzendő felülvizsgálat sem haladhatja meg ugyanezt a határt, és ezért e felülvizsgálatnak annak ellenőrzésére kell korlátozódnia, hogy a Bizottság joggal állapította‑e meg a tagállam nyilvánvaló hibájának fennállását, vagy annak hiányát.

Ugyanakkor a tagállamnak az ÁGÉSZ‑ek meghatározására vonatkozó jogköre nem korlátlan, és nem gyakorolható önkényesen egyedül azon célból, hogy egy adott ágazatot kivonjanak a versenyszabályok alkalmazása alól. Így különösen, amennyiben léteznek olyan konkrét uniós jogi szabályok, amelyek az ÁGÉSZ tartalma és hatálya meghatározásának keretéül szolgálnak, úgy azok az európai uniós állami támogatási szabályoknak az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásának ellentételezésére való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény 46. pontjának megfelelően kötelezőek a tagállami értékelés során.

Márpedig a jelen ügyben léteztek ilyen szabályok, a jelen esetben a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének a tagállamokon belüli tengeri fuvarozásra (tengeri kabotázs) történő alkalmazásáról szóló 3577/92 rendelet rendelkezései, amely rendelet 1. cikke rögzíti az Unión belül a tengeri kabotázsszolgáltatások szabad nyújtásának elvét, a harmadik preambulumbekezdése pedig azt, hogy a rendelet e szabad szolgáltatásnyújtás korlátozásainak eltörlését célozza. A tengeri kabotázsról szóló rendelet a 4. cikkében lehetséges kivételeket rögzít ezen alapelv alól, vagyis a tagállamok azon lehetőségét, hogy közszolgáltatási szerződéseket köthetnek a szigetekről vagy a szigetekre irányuló, valamint a szigetek közötti kabotázsban közlekedő hajótársaságokkal, vagy közszolgáltatási kötelezettségeket róhatnak ki velük szemben a kabotázsszolgáltatás ellátásának feltételeként.

(lásd: 93., 112–115. pont)

3.      Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 98., 99. pont)

4.      Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 102. pont)

5.      A Bíróság által a 2001. február 20‑i Analir és társai ítéletben (C‑205/99) kifejtett érvelésre tekintettel, amely a 3577/92 rendelet 1. és 4. cikkének értelmezésén alapul, és amely a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének a tagállamokon belüli tengeri fuvarozásra (tengeri kabotázs) történő alkalmazására vonatkozik e cikkek azon alapvető célkitűzése alapján, hogy biztosítsák a tengeri kabotázsszolgáltatások szabad nyújtását, és ebből következően e szabadság korlátozásait csak igen szigorú feltételek mellett fogadják el, a Bizottság a szóban forgó támogatásokat a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító határozatban az első Altmark‑kritérium tiszteletben tartásának vizsgálatakor megalapozottan állapította meg, hogy „a közszolgáltatási szerződésben meghatározott közszolgáltatás hatályának szükségesnek és arányosnak kell lennie egy olyan valós közszolgáltatási igényhez képest, amelyet szokásos piaci feltételek mellett nem kielégítő rendszeres [helyesen: rendszeres szállítási] szolgáltatás igazol”.

A nemzeti hatóságok nem mentesülhetnek a magánkezdeményezés hiányának bizonyítása alól. A fent hivatkozott Analir és társai ítélet 34. pontjából ugyanis egyértelműen kitűnik, hogy a valós közszolgáltatási igény fennállásának bizonyítása e hiány fennállásának bizonyításához kapcsolódik. Másként fogalmazva, a magánkezdeményezés hiányára vonatkozó megállapítás alapján ítélhető meg a valós közszolgáltatási igény megléte.

Ily módon ahhoz, hogy általános gazdasági érdekű szolgáltatást (ÁGÉSZ) lehessen kialakítani a tengeri kabotázs ágazatában, nem elegendő az, ha az érintett tagállam a területi folytonosság céljának követésére hivatkozik. Az is szükséges emellett, hogy e cél megvalósítását ne biztosítsa már a piaci erők puszta játéka. Amennyiben az utóbbi lehetővé teszi az említett cél részbeni elérését, az ilyen ÁGÉSZ kialakítása csak annyiban indokolt, amennyiben az a piac vonatkozó hiányosságát orvosolja.

(lásd: 119., 124., 125., 172 pont)

6.      Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 238. pont)

7.      Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 268., 269. pont)

8.      Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 270. pont)

9.      Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 278. pont)

10.    Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 282–284., 292., 293. pont)