C–73/17. sz. ügy

Francia Köztársaság

kontra

Európai Parlament

„Megsemmisítés iránti kereset – Intézményi jog – Az Európai Unió intézményeinek, egyes szerveinek, hivatalainak és szervezeti egységeinek székhelyéről szóló jegyzőkönyv – Európai Parlament – A Strasbourgban (Franciaország) tartott »költségvetési ülésszak« fogalma – EUMSZ 314. cikk – A költségvetési jogkörnek a Brüsszelben (Belgium) tartott további plenáris ülésszak során történő gyakorlása”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (nagytanács), 2018. október 2.

1.        Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Fogalom – Az Unió éves költségvetésének közös szövegtervezetét második olvasatban jóváhagyó parlamenti jogalkotási állásfoglalás – Bennfoglaltság

(EUMSZ 263. cikk és EUMSZ 314. cikk, 6. pont)

2.        Európai Unió – Az intézmények székhelye – Az intézmények székhelyéről szóló, a Parlament székhelyét Strasbourgba helyező jegyzőkönyvek – Terjedelem – A költségvetési ülésszak ott történő megtartására vonatkozó kötelezettség – A költségvetési ülésszak fogalma

(EUMSZ 314. cikk, 4. pont, c) alpont, 5. és 6. pont; az Euratom‑Szerződéshez csatolt 3. jegyzőkönyv, egyetlen cikk, a) pont; az EU‑Szerződéshez és az EUM‑Szerződéshez csatolt 6. jegyzőkönyv, egyetlen cikk, a) pont)

3.        Az Európai Unió költségvetése – Költségvetési eljárás – Az éves költségvetésnek az egyeztetőbizottsági eljárásból eredő közös szövegtervezetének elfogadása – A Parlamentnek a vita és a szavazás tekintetében fennálló kötelezettségei

(EUSZ 3. cikk, (3) bekezdés, negyedik albekezdés; EUMSZ 314. cikk, 6. pont és 7. pont, a) alpont)

4.        Európai Unió – Az intézmények székhelye – Az intézmények székhelyéről szóló, a Parlament székhelyét Strasbourgba helyező jegyzőkönyvek – Terjedelem – A tagállamok hatásköre – A Parlamentnek a belső szervezete kialakítására vonatkozó hatásköre – A gyakorlás feltételei – A saját hatáskörök tiszteletben tartására vonatkozó kölcsönös kötelezettség

(Az Euratom–Szerződéshez csatolt 3. jegyzőkönyv, egyetlen cikk, a) pont; az EU‑Szerződéshez és az EUM–Szerződéshez csatolt 6. jegyzőkönyv, egyetlen cikk, a) pont)

5.        Európai Unió – Az intézmények székhelye – Az intézmények székhelyéről szóló, a Parlament székhelyét Strasbourgba helyező jegyzőkönyvek – Terjedelem – A költségvetési ülésszak ott történő megtartására vonatkozó kötelezettség – Terjedelem – Korlátok – A költségvetési jogkörnek a Brüsszelben tartott további plenáris ülésszak során történő gyakorlása annak érdekében, hogy a Parlament a vonatkozó határidőn belül szavazhasson az Unió éves költségvetésének közös szövegtervezetéről – Megengedhetőség

(EUMSZ 314. cikk; az Euratom–Szerződéshez csatolt 3. jegyzőkönyv, egyetlen cikk, a) pont; az EU–Szerződéshez és az EUM–Szerződéshez csatolt 6. jegyzőkönyv, egyetlen cikk, a) pont)

6.        Az Európai Unió költségvetése – Költségvetési eljárás – A költségvetés végleges elfogadásának a Parlament elnöke általi megállapítása – Elfogadási határidő – Hiány – A Parlament elnökének arra vonatkozó kötelezettsége, hogy megvárja a Strasbourgban tartandó következő rendes plenáris ülésszakot mielőtt megállapítaná a költségvetési eljárás lezárását – Hiány

(EUMSZ 314. cikk, 9. pont; az Euratom–Szerződéshez csatolt 3. jegyzőkönyv, egyetlen cikk, a) pont; az EU–Szerződéshez és az EUM–Szerződéshez csatolt 6. jegyzőkönyv, egyetlen cikk, a) pont)

1.      Elfogadható az Európai Parlament azon jogalkotási állásfoglalása elleni kereset, amely második olvasatban, az EUMSZ 314. cikk 6. pontja alapján jóváhagyta az Unió éves költségvetésének közös szövegtervezetét.

E rendelkezés szerint ugyanis a költségvetés tárgyában ráruházott hatásköröket minden intézmény a Szerződés rendelkezéseinek tiszteletben tartásával gyakorolja. Ha nem lenne lehetőség a költségvetési hatóság által az említett cikk alapján elfogadott különböző jogi aktusok kapcsán a Bíróság felülvizsgálatát kérni, az e hatóságot alkotó intézmények sérthetnék a tagállamok, illetve más intézmények hatáskörét, vagy túlléphetnék a hatásköreik kapcsán meghatározott korlátokat.

(lásd: 16. pont)

2.      Az Európai Unió intézményeinek, egyes szerveinek, hivatalainak és szervezeti egységeinek székhelyéről szóló, az EU‑, az EUM‑ és az Euratom‑Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv egyetlen cikkének a) pontjában szereplő „költségvetési ülésszak” kifejezés nem csupán arra a rendes plenáris ülésszakra vonatkozik, amelynek során a költségvetés szövegtervezetének első olvasatára kerül sor, hanem az EUMSZ 314. cikk 6. pontja szerinti második olvasatra is, biztosítva az éves költségvetésnek az egyeztetőbizottsági eljárásból eredő közös szövegtervezete tárgyában plenáris ülésen folytatott nyilvános vitát és szavazást.

Az ugyanis, hogy az Európai Parlament plenáris ülésen gyakorolja a költségvetési hatáskörét, különösen fontosnak bizonyul az Unió azon tevékenységének átláthatósága és demokratikus legitimitása szempontjából, amely az Unió éves költségvetésén alapul. Mindezt önmagában nem biztosíthatja a költségvetés szövegtervezetének az EUMSZ 314. cikkben megállapított költségvetési eljárás keretében történő első olvasata, amennyiben a Parlament az EUMSZ 314. cikk 4. pontjának c) alpontja alapján az említett szövegtervezetben módosításokat fogad el. E tekintetben a Parlament költségvetési hatáskörének plenáris ülésen történő gyakorlása az Unió demokratikus életének egyik alapvető mozzanatát jelenti, és az különösen plenáris ülésen megvalósuló nyilvános vitát igényel, amely lehetővé teszi az uniós polgárok számára, hogy megismerkedjenek a megjelenített különböző politikai irányzatokkal, és ily módon politikai véleményt alkossanak az Unió tevékenységéről. Ezenkívül a plenáris ülésen folytatott parlamenti vita átláthatósága megerősítheti a költségvetési eljárásnak az uniós polgárokkal szembeni demokratikus legitimitását, valamint az Unió tevékenységének hitelességét.

Márpedig az EUMSZ 314. cikk 4. pontjának c) alpontjában és 5. pontjában szabályozott egyeztetőbizottsági eljárás a költségvetés szövegtervezetének olyan jelentős módosításait eredményezheti, amelyeket a Parlament első olvasatban nem vizsgált meg, és amelyek az egyeztetőbizottságon belül sem képezték nyilvános vita tárgyát. E bizottság ülései nem nyilvánosak, és azokon a Parlament 28 tagja vesz részt, tükrözve a Parlamenten belüli többségi viszonyokat, anélkül azonban, hogy teljes mértékben képviselnék ezen intézmény összes tagjának politikai érdekeit.

(lásd: 34–37. pont)

3.      Ha az Európai Parlament az EUMSZ 314. cikk 6. pontjában megállapított tizennégy napos határidőn belül nem tart vitát és szavazást az éves költségvetés közös szövegtervezete tárgyában, e tervezetet a Tanács az e cikk 7. pontjának a) alpontjában meghatározott feltételek mellett egyedül is elfogadhatja. Márpedig az Unió tevékenységének átláthatósága és demokratikus legitimációja – amelyek az éves költségvetés elfogadására irányuló eljáráson keresztül jutnak kifejezésre – szempontjából különös jelentősége van annak, hogy a Parlament gyakorolja az EUMSZ 314. cikk 6. pontja alapján részére biztosított hatáskört, és e közös szövegtervezetről plenáris ülésen határozzon.

Ezért a Parlament köteles e tárgykörben mindazzal a figyelemmel, pontossággal és elkötelezettséggel eljárni, amit az ilyen felelősségvállalás megkövetel, ami magában foglalja, hogy a parlamenti viták és szavazás olyan szövegen alapuljanak, amelyet időben megküldtek a képviselőknek, és amelyet az Unió valamennyi hivatalos nyelvére lefordítottak. Az Unió ugyanis elkötelezett a többnyelvűség mellett, amelynek jelentőségét az EUSZ 3. cikk (3) bekezdésének negyedik albekezdése is felidézi.

(lásd: 40., 41. pont)

4.      Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 43. pont)

5.      Az Európai Parlament köteles a költségvetési hatásköreit a Strasbourgban tartott rendes plenáris ülésszak során gyakorolni, anélkül azonban, hogy az Európai Unió intézményeinek, egyes szerveinek, hivatalainak és szervezeti egységeinek székhelyéről szóló, az EU‑, az EUM‑ és az Euratom‑Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv egyetlen cikkének a) pontjából eredő e kötelezettség akadályát képezné annak, hogy amennyiben az EUMSZ 314. cikkben szabályozott költségvetési eljárás megfelelő lefolytatásával összefüggő követelmények folytán az szükséges, az éves költségvetésről a Brüsszelben tartott további plenáris ülésszak során tartsanak vitát és szavazást. Ezen eljárás olyan lefolytatása, amely a Parlamentnek az említett eljárásban való teljes körű részvételét hátrányosan érintve abszolút elsőbbséget biztosítana annak, hogy tiszteletben tartsák e jegyzőkönyv egyetlen cikkének a) pontját, összeférhetetlen lenne az e rendelkezésekből eredő követelmények szükségszerű összeegyeztetésével. A Parlament az ilyen összeegyeztetés elvégzése során olyan mérlegelési jogkörrel rendelkezik, amely a költségvetési eljárás megfelelő lefolytatásával összefüggő követelményekből ered.

Következésképpen ha az Unió éves költségvetésének szövegtervezete a Parlament és a Tanács egyeztetőbizottsági eljárásának tárgyát képezi, a Parlament nem követ el mérlegelési hibát, amikor az éves költségvetés említett eljárásból eredő közös szövegtervezetével kapcsolatos vitát és szavazást a Brüsszelben tartott további plenáris ülésszak napirendjére veszi fel, továbbá amikor e tervezetet az ugyanezen plenáris ülésszak során elfogadott jogalkotási állásfoglalással hagyja jóvá. E tekintetben nem lehet érvényesen hivatkozni arra, hogy a Parlament az éves költségvetés közös szövegtervezetéről határozhatott volna a Strasbourgban tartott rendes plenáris ülésszak során, amely négy nappal azután kezdődött, hogy a Tanács megküldte az említett közös szövegtervezetet a Parlamentnek. Márpedig az, ha a Parlament végig kihasználja az EUMSZ 314. cikk 6. pontjában biztosított határidőt, az intézmények székhelyéről szóló jegyzőkönyvre tekintettel nem vonhatja kétségbe az említett napirend, valamint a jogalkotási állásfoglalás jogszerűségét. A Parlamentnek jogában áll teljes mértékben kihasználni az EUMSZ 314. cikk rendelkezései által részére biztosított határidőket. Ezenkívül a különböző képviselőcsoportokban és a költségvetési bizottságban folytatott belső viták jelentős időt vesznek igénybe, amelyen belül különösen hosszú időt jelent a plenáris ülésen folytatott költségvetési vita és szavazás előkészítése, különösen pedig a többség elérése.

(lásd: 44., 45., 56., 61. pont)

6.      Az EUM‑Szerződés nem biztosít semmilyen határidőt az Európai Parlament elnökének az Unió éves költségvetésének végleges elfogadását megállapító aktus elfogadására, amennyiben az EUMSZ 314. cikk 9. pontjának szövege értelmében azt akkor kell elfogadni, amikor az e cikkben szabályozott eljárás lezárul.

Az említett aktus ugyanis szorosan kapcsolódik az éves költségvetés közös szövegtervezetéről második olvasatban tartott szavazáshoz. Az elnök azon aktusa, amely az eljárás szabályszerűségének vizsgálatát követően hivatalosan megállapítja, hogy az Unió éves költségvetését véglegesen elfogadták, az e költségvetés elfogadására irányuló eljárás utolsó szakaszát jelenti, és kötelező erővel ruházza fel a költségvetést. Így amikor a Parlament az Európai Unió intézményeinek, egyes szerveinek, hivatalainak és szervezeti egységeinek székhelyéről szóló, az EU‑, az EUM‑ és az Euratom‑Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv egyetlen cikkének a) pontjából és az EUMSZ 314. cikkből eredő követelmények szükségszerű összeegyeztetésére tekintettel jogosult az éves költségvetés közös szövegtervezetével kapcsolatos vitát és szavazást a Brüsszelben tartott további plenáris ülésszak során lefolytatni, ezen intézmény elnöke ugyanezen plenáris ülésszak során teszi meg e megállapítást.

Másfelől, tekintettel az éves költségvetés elfogadásának az Unió tevékenysége szempontjából fennálló jelentőségére, nem követelhető meg, hogy a Parlament elnöke köteles legyen megvárni a Strasbourgban tartandó következő rendes plenáris ülésszakot annak érdekében, hogy megállapítsa a költségvetési eljárás végleges lezárását, és kötelező erővel ruházza fel az Unió éves költségvetését.

(lásd: 62–64. pont)