T‑404/12. sz. ügy
Toshiba Corp.
kontra
Európai Bizottság
„Verseny – Kartellek – A gázszigetelt kapcsolóberendezésekre vonatkozó projektek piaca – Az eredeti határozat Törvényszék általi részleges megsemmisítését követően hozott határozat – Bírságok – Védelemhez való jog – Indokolási kötelezettség – Egyenlő bánásmód – Kiindulási összeg – A jogsértésben való közreműködés mértéke”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (első tanács), 2016. január 19.
1. Verseny – Közigazgatási eljárás – Kifogásközlés – Szükséges tartalom – A védelemhez való jog tiszteletben tartása – Értékelés – Az eredeti határozat részleges megsemmisítését követően hozott, a bírság összegét módosító határozat – Az eredeti határozat elfogadásához vezető eljárás figyelembevétele
(EK 81. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk)
2. Verseny – Közigazgatási eljárás – A védelemhez való jog tiszteletben tartása – Új kifogásközlés nélkül hozott, a bírság összegét módosító határozat – A módosító határozat elfogadásához vezető eljárás egészének lefolytatására tekintettel való értékelés
(EK 81. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk)
3. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – A versenyszabályokat alkalmazó határozat – Az eredeti határozat részleges megsemmisítését követően hozott, a bírság összegét módosító határozat – Az eredeti határozat indokolásának figyelembevétele
(EK 81. cikk; EUMSZ 296. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk)
4. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az alapösszeg megállapítása – Az eladások értékének meghatározása – Az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása – A kartell bizonyos résztvevőinek a referenciaévben egy közös vállalkozás által folytatott tevékenységei – A kiindulási összeg hozzárendelésére és felosztására vonatkozó módszer kiigazítása – Megengedhetőség
(EK 81. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk)
5. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az egyes eljárás alá vont vállalkozások közreműködésének viszonylagos súlya alapján történő egyéniesítés – Egységes és folyamatos jogsértés – Valamely vállalkozás kartellben történő, cselekvéstől való tartózkodás formájában megvalósuló részvétele – Az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása – Értékelés
(EK 81. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk)
1. Amikor a versenyszabályok megsértése miatt bírságot kiszabó olyan bizottsági határozat megsemmisítése iránti keresetet nyújtanak be, amely kifejezetten rendelkezik arról, hogy e határozat a más összegű bírságot kiszabó és az uniós bíróság által részben megsemmisített eredeti határozatot módosító határozatnak minősül, a módosító határozat elfogadásához vezető eljárás az említett eredeti határozat elfogadásához vezető eljárás meghosszabbításának keretébe illeszkedik.
E körülmények között annak vizsgálata érdekében, hogy a megtámadott módosító határozat elfogadásához vezető eljárás során tiszteletben tartották‑e a felperes védelemhez való jogát, figyelembe lehet venni az eredeti határozat kifogásközlésének tartalmát, amennyiben azt az említett részleges megsemmisítést kimondó ítélet nem vonja kétségbe. Ezenkívül, amennyiben ez utóbbi ítélet nem vonta kétségbe az eredeti határozat elfogadása keretében megfogalmazott kifogásközlésben kifejtett, a bírság összegének kiszámítására vonatkozó jogi és ténybeli elemek hitelességét, relevanciáját vagy megalapozottságát, az ezen ítéletben tett megállapításokkal nem ellentétes, ha az eredeti kifogásközlésben a bírságösszeg meghatározását illetően tett utalásokat figyelembe veszik annak ellenőrzése során, hogy a megtámadott módosító határozat elfogadásához vezető eljárásban tiszteletben tartották‑e a felperes védelemhez való jogát.
Következésképpen, amikor először is az eredeti kifogásközlés az eljárás alá vont vállalkozás rendelkezésére bocsátotta az érdemi védekezéséhez szükséges információkat, ideértve a bírság kiszabásával kapcsolatos információkat is, másodszor ezen információk hitelességét, relevanciáját és megalapozottságát nem érintette az eredeti határozat részleges megsemmisítését kimondó ítélet, és harmadszor pedig a Bizottság a módosító határozatban az eredeti kifogásközlés szerintiekhez képest nem állapít meg új körülményeket az említett vállalkozással szemben, a Bizottság nem köteles új kifogásközlést küldeni e vállalkozásnak.
(vö. 42., 45., 47., 64., 65., 72. pont)
2. Ami a versenyszabályok megsértésével kapcsolatos ügyekben a védelemhez való jog tiszteletben tartását illeti, a Bizottság, amikor a bírságot kiszabó határozat részleges megsemmisítését követően a bírság összegét módosító határozatot hoz, köteles további információkat szolgáltatni az érintett vállalkozásnak azzal kapcsolatban, hogy milyen módszerekkel kívánja megvalósítani a bírság elrettentő hatásának biztosítására irányuló szándékát, annak érdekében, hogy a vállalkozás számára lehetővé tegye álláspontjának érdemi kifejtését, a kiegészítő összeg kiszabását illetően is. Ezzel összefüggésben, amennyiben a Bizottság a módosító határozat elfogadását megelőzően tényállást közlő levelet küld az említett vállalkozásnak, nem szükséges azonban az, hogy a Bizottság pontosan ebben a dokumentumban fejtse ki a kérdéses információkat, amely levélnek nincs különleges eljárásjogi helyzete. Inkább azt kell megvizsgálni, hogy a módosító határozat elfogadásához vezető egész eljárás lefolytatására tekintettel megfelelően lehetővé tették‑e az eljárás alá vont vállalkozás számára, hogy megértse e szándékot, és arra reagálhasson.
Ebből következik, hogy amikor az érintett vállalkozás az eredeti kifogásközléstől kezdve tudatában volt annak, hogy a Bizottság biztosítani szándékozik a kiszabott bírság elrettentő hatását, és legalább az eredeti határozattól kezdve módjában állt megérteni, hogy ez a szándék magában foglalja, hogy a Bizottság meghatározott tevékenységi időszak vonatkozásában kiegészítő összeget szab ki, miközben e szándékot az eredeti határozat részleges megsemmisítését kimondó ítélet sem vonta kétségbe, továbbá az mind a tényállást közlő levélben, mind pedig a Bizottság és az e vállalkozás közötti találkozó során megerősítést nyert, nem bizonyított az, hogy megsértették volna e vállalkozás védelemhez való jogát a Bizottság azon szándékával összefüggésben, hogy vele szemben kiszabja a kiegészítő összeget.
(vö. 71., 74., 75., 87., 88. pont)
3. Az EK 81. cikk (1) bekezdésébe és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 53. cikkének (1) bekezdésébe ütköző jogsértést megállapító és bírságokat kiszabó határozat indokolását figyelembe lehet venni az ezen eredeti határozatot módosító, ez utóbbi határozat uniós bíróság általi részleges megsemmisítését követően hozott határozattal kapcsolatos indokolási kötelezettség tiszteletben tartásának vizsgálatakor, feltéve hogy ezen indokolást nem érintette a megsemmisítést kimondó ítélet, és nem áll ellentmondásban a módosító határozat szövegével.
Így a módosító határozatban kiszabott bírság kiszámítása érdekében a Bizottság által megállapított kiindulási összegre vonatkozó indokolást illetően az a tény, hogy az eljárás alá vont vállalkozásnak módjában áll megérteni azon mérlegelési elemeket, amelyek az eredeti határozat elfogadásához vezető eljárásban lehetővé tették a Bizottság számára az általa elkövetett jogsértés súlyának felmérését, magában foglalja különösen, hogy a Bizottság nem köteles a határozatában részletesebb ismertetést vagy a kiindulási összeg pontos meghatározására vonatkozó számszerű adatokat szerepeltetni.
(vö. 95., 99. pont)
4. A versenyszabályok megsértése miatt kiszabott bírság összegének meghatározása során, amikor az eladások értékének meghatározása érdekében figyelembe vett referenciaévben a kartell bizonyos résztvevői az érintett ágazatban egy közös vállalkozás révén folytatták tevékenységeiket, amely vállalkozás ezt követően megszűnt, ily módon e résztvevők a többiekkel ellentétben az említett ágazatban nem teljesítettek eladásokat, a Bizottság nem sérti meg az egyenlő bánásmód elvét akkor, ha először is az említett közös vállalkozás vonatkozásában egy hipotetikus kiindulási összeget határoz meg, majd ezen összeget felosztja azon résztvevők között, amelyek a megszűnt társaság részvényesei voltak. Azon körülmény ugyanis, hogy ez utóbbiak átruházták tevékenységeiket az említett külön gazdasági egységre, magában foglalja, hogy bírságukat nem lehet pontosan ugyanúgy kiszámítani, mint a kartell többi résztvevőjének bírságát, e ponton tehát a helyzetük nem összehasonlítható az utóbbiak helyzetével.
(vö. 112–115. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 137., 140–142. pont)