2014. április 25-én benyújtott kereset – Vatenfall Europe Mining és társai kontra Bizottság

(T-260/14. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperesek: Vatenfall Europe Mining (Cottbus, Németország), Vattenfall Europe Sales GmbH (Hamburg, Németország) és Vattenfall GmbH (Berlin, Németország) (képviselők: R. Karpenstein és C. Johann ügyvédek)Alperes: Európai BizottságKérelmekA felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:az EUMSZ 264. cikk alapján semmisítse meg a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiára vonatkozó támogatásra és az energiaigényes vállalkozások számára csökkentett EEG

ők: R. Karpenstein és C. Jo

hann ügyv

édek)Alperes: Európai BizottságKérelmekA

felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:az EUMSZ 264. cikk alapján semmisítse meg a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiára vonatkozó támogatásra és az energiaigényes vállalkozások számára csökkentett EEG-pótdíjra vonatkozó elj

árásban (SA.33995 (2013/C) (

korábbi 2013/NN

) sz. állami támogatás – Németország)

2013. december 18-án hozott C (2013) 4424 végleges európai bizottsági határozatot;az alperest kötelezze az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvekKeresetük alátámasztása érdekében a felperesek három jogalapra hivatkoznak.Az első jogalap: nem az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett állami forrásA felperesek első jogalapjuk keretében arra hivatkoznak, hogy a Bizottság a megújuló energiák elsőb

bségéről szóló törvény (a továbbiakban: EEG) alapján megvalósított pénzmozgások esetében tévesen az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett „állami forrás” felhasználását feltételezi.A törvény által nyújtott kedvezmény állami forrás felhasználása nélkül nem elegendő a támogatás tényállásának megvalósításához. Az EEG-pótdíj esetében hiányzik az állami forrás felhasználása,

mivel azt kizárólag a magánszférához tartozók fizetik és a beszedett forrásokat folyamatos ellenőrzés és az ahhoz kapcsolódó beavatkozási lehetőség hiányában nem lehet államinak tekinteni.Az EEG-pótdíj állami ellenőrzésére már csak ezért sem kerül sor, mert annak összegét nem állami hatóság, hanem a villamos energiának az áramtőzsdén kialakuló ára, valamint a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia határozza meg. Ezen felül hiányzik az állam beavatk

ozási lehetősége az energiaszolgáltató és a végfelhasználó viszonyában az EEG kompenzációs rendszerének 5. szintjén. A költségek áthárítása tisztán polgári jogi jogviszony alapján történik.Az EEG-pótdíj és az energiaigényes vállalkozások számára előírt EEG-pótdíj csökkentése közötti szükségszerű összefüggés alapján így az EEG úgynevezett külön kompenzációs szabályozása tekintetében is hiányzik a megkövetelt állami ellenőrzés. Ezt az sem alapozza meg, hogy az ellenőrzésről a Bundesamt für Wirtschaft und Ausfuhrkontrolle (német szövetségi gazdasági és export-ellenőrzési hivatal) dönt, mivel e hivatal feladata pusztán a megfigyelés és megállapítások tétele.Ráadásul az energiaigényes vállalkozások számára előírt EEG-pótdíj csökkentésével az állam nem mond le olyan bevételekről, amelyeket általában beszedhetett volna. Az EEG kompenzációs rendszere alapján a pótdíjcsökkentés nem jár az EEG-pótdíjból eredő teljes bevétel csökkenésével. Az energiaigényes vállalkozások számára előírt pótdíj csökkentését kiegyenlíti a nem kedvezményezett végfelhasználók részére szállított villamos energia minden egyes kilowattórájára kivetett magasabb pótdíj.A második jogalap: nem áll fenn az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett szelektív előnyA második jogalapjuk keretében a felperesek arra hivatkoznak, hogy az EEG úgynevezett külön kompenzációs szabályozása a Bizottság véleményével ellentétben semmilyen, az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett szelektív előnyt nem ír elő. A villamosenergia-igénye

s és nem villamosenergia-igényes fogyasztók közötti különbségtételt az EEG pótdíj-rendszerének logikája indokolja, és ezáltal alapvetően nem szelektív. Az energiaigényes vállalkozások számára előírt EEG-pótdíj csökkentése kizárólag azon különös hátrányokat kompenzálja, amelyek e vállalkozásokat a fogyasztás alapján beszedett EEG-pótdíjjal kapcsolatban érte.A harmadik jogalap: nem áll fenn a verseny torzítása (illetve annak veszélye) vagy a kereskedelem érintettségeA harmadik jogalap

pal a felperesek arra hivatkoznak, hogy a külön kompenzációs szabály a versenyt nem torzítja, ill

etve nem fenyeget a torzítás veszélyével és nem érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.