2008. szeptember 11-én benyújtott kereset - New Europe kontra az Európai Közösségek Bizottsága
(T-383/08. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: New Europe (Brüsszel, Belgium) (képviselő: A.-M. Alamanou ügyvéd)
Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága
Kereseti kérelmek
Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a Bizottság 2008. július 2-án kelt és a felperes által ugyanazon a napon átvett határozatát, amelyben a Bizottság megtagadta a felperestől a Bizottság által közzétett iratokban hivatkozott társaságok és természetes személyek neveihez történő hozzáférést;
kötelezze az Európai Közösségek Bizottságát az eljárással felmerülő költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A felperes a Bizottság 2008. július 2-i iratával megismert határozatával szemben él keresettel, amelyben a Bizottság megtagadta az úgynevezett "Eximo" ügyben érintett azon vállalkozások és természetes személyek nevének hozzáférhetővé tételét, amelyeket, illetve akiket a Bizottság által a felperes eredeti kérelmére hozzáférhetővé tett iratokban említenek.
A felperes a következő indokok alapján kéri a megtámadott határozat megsemmisítését:
Először is a megtámadott határozat nyilvánvalóan téves jogértelmezésen alapul, mivel a Bizottság az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 4. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésében foglalt kivételeket tévesen értelmezte anélkül, hogy a tényeket értékelte volna vagy a megtagadás indokait ismertette volna, és ebből a téves értelmezésből indult ki. Ezen túlmenően a Bizottság hibásan értékelte a tényeket, amikor azt állította, hogy az érintett vállalkozások üzleti érdekeit és az érintett természetes személyek magánéletét és sérthetetlenségét csorbítaná, ha a nevüket megemlítenék. Továbbá a Bizottság azáltal, hogy "az üzleti érdekek védelmét" és "a magánélet és a jóhírnév védelmét" tágan értelmezte megsértette az 1049/2001 rendelet 1. cikke a) pontjában írt az iratokhoz történő lehető legszélesebb körű hozzáférés elvét.
Másodszor a megtámadott határozat az 1049/2001 rendelet 4. cikke (4) bekezdésébe ütközik, mivel a Bizottság megtagadta a felperestől a teljes körű hozzáférést egy irathoz, amely szabadon hozzáférhetővé tehető volt.
Harmadszor a Bizottság az EK 253. cikkben előírt indokolási kötelezettséget sértette meg azáltal, hogy a felperessel nem közölte a határozatának indokait, hanem csak az 1049/2001 rendelet 4. cikke (4) bekezdésében írt kivételekre utalt.
____________1 - Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.).