T‑380/08. sz. ügy
Holland Királyság
kontra
Európai Bizottság
„A dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – Kartellel kapcsolatos végleges bizottsági határozat egyes bizalmas részeihez történő hozzáférés iránti kérelem – A hozzáférés megtagadása – Indokolási kötelezettség – Konkrét és egyedi vizsgálat lefolytatásának kötelezettsége – Az egyén magánszférájának és becsületének védelmével kapcsolatos kivétel – Harmadik személy kereskedelmi érdekeinek védelmével kapcsolatos kivétel – Vizsgálatok céljának védelmével kapcsolatos kivétel – Nyomós közérdek – Jóhiszemű együttműködés”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (hatodik tanács), 2013. szeptember 13.
1. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés elve alóli kivételek – Több kivételen alapuló megtagadás – Megengedhetőség
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk)
2. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Terjedelem – A versenyszabályok betartásának vizsgálatára irányuló eljárásokkal kapcsolatos közigazgatási iratokra való alkalmazás – Az ilyen eljárásban szereplő érdekek ilyen iratokba tartozó dokumentumok hozzáférhetővé tétele általi sérelmének általános vélelme
(EK 81. cikk és EK 82. cikk; 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, 4. cikk, (2) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 27. cikk, (2) bekezdés és 28. cikk, (1) bekezdés; 773/2004 bizottsági rendelet, 8. és 15. cikk)
3. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Harmadik személy kereskedelmi érdekeinek védelme – Terjedelem – A versenyszabályok megsértésében részt vevő harmadik személy – Bennfoglaltság – Korlátok
(EK 81. cikk és EK 82. cikk; 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, 4. cikk, (2) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 27. cikk, (2) bekezdés és 28. cikk, (1) és (2) bekezdés)
4. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – Terjedelem – A versenyszabályok megsértése miatti kártérítési kereset megalapozására alkalmas bármely dokumentum – Kizártság
(EK 81. cikk és EK 82. cikk; 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, 4. cikk, (2) bekezdés)
5. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A dokumentumok hozzáférhetővé tételét igazoló nyomós közérdek – Fogalom – A versenyszabályok megsértése miatt keletkezett kár megtérítése iránti kereset – Kizártság – Az ilyen érdek magánjellege, ideértve a tagállam által indított polgári eljárás esetét is
(EK 81. cikk és EK 82. cikk; 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, 4. cikk, (2) bekezdés)
6. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés elve alóli kivételek – A dokumentumnak a kivételek hatálya alá nem tartozó részeihez való részleges hozzáférés engedélyezésére irányuló kötelezettség
(1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, 4. cikk, (6) bekezdés)
7. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A tagállamok különleges jogállása – Hiány
(EK 10. cikk; 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, 2. cikk, (1) bekezdés)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 26. pont)
2. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet és az 1/2003 rendelet közül egyik sem tartalmaz a másikkal szembeni elsőbbséget kifejezetten előíró rendelkezést. Ennélfogva mindkét rendeletet a másikkal összeegyeztethető és így koherens módon kell alkalmazni. Ebben az összefüggésben az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első és harmadik francia bekezdésében szereplő kivételek értelmezése céljából el kell ismerni azon általános vélelem fennállását, amelynek értelmében az EK 81. cikk alkalmazásával kapcsolatos eljárás keretében a Bizottság által összegyűjtött dokumentumok hozzáférhetővé tétele – főszabály szerint – mind az uniós intézmények által lefolytatott ellenőrzések, vizsgálatok vagy könyvvizsgálatok céljának védelmét, mind pedig az ilyen eljárásban érintett vállalkozások kereskedelmi érdekeinek védelmét sértené.
E tekintetben az 1/2003 rendelet és a Bizottság által az EK 81. és EK 82. cikk alapján folytatott eljárásokról szóló 773/2004 rendelet rendelkezései ugyanis megszorítóan szabályozzák az EK 81. cikkben és az EK 82. cikkben meghatározott versenyszabályok végrehajtásával kapcsolatos eljárás keretében begyűjtött információk felhasználását azzal, hogy az iratbetekintést az esetleges panaszosokra és azokra a felekre korlátozza, akikhez a Bizottság kifogásközlést intézett, figyelemmel az érintett vállalkozások ahhoz fűződő jogos érdekére, hogy üzleti titkaik ne váljanak hozzáférhetővé. E feltételek mellett egyrészt az EK 81. cikk alkalmazásával kapcsolatos eljárás keretében a Bizottság és az ezen eljárással érintett felek, illetve harmadik személyek által egymásnak küldött dokumentumokhoz való, az 1049/2001 rendeleten alapuló általános hozzáférés veszélybe sodorná az uniós jogalkotó által az 1/2003 rendeletben a következők között biztosítani kívánt egyensúlyt: egyfelől az érintett vállalkozások azon kötelezettsége, hogy a Bizottsággal esetlegesen érzékeny kereskedelmi információkat közöljenek, másfelől pedig a Bizottság részére ily módon továbbított információkat a szakmai titok és az üzleti titok címén megillető megerősített védelem garanciája. Másrészt megkérdőjeleződik az e szabályozással létrehozott rendszer, ha az 1049/2001 rendelet alapján az EK 81. cikk alkalmazásával kapcsolatos eljárással kapcsolatos dokumentumokhoz hozzá tudnak férni olyan személyek, akik nem minősülnek az ezen eljárásra vonatkozó szabályozásban az iratbetekintésre feljogosított személynek.
Egyébiránt a Bizottság által az engedékenységi közlemény alapján összegyűjtött információk hozzáférhetővé tétele visszatarthatná az engedékenységi kérelem lehetséges előterjesztőit attól, hogy e közlemény alapján bejelentést tegyenek. Az előterjesztők ugyanis a kartellben részt vevő, és a vizsgálat során együttműködést egyáltalán nem, vagy kisebb mértékben tanúsító többi vállalkozásnál előnytelenebb helyzetbe kerülhetnének.
(vö. 31., 38–42. pont)
3. Sem az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet, sem az 1/2003 rendelet nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely alapján az, hogy egy vállalkozás részt vesz a versenyszabályok megsértésében, kizárja, hogy a Bizottság e vállalkozás kereskedelmi érdekeinek védelmére hivatkozzon az érintett jogsértéssel kapcsolatos információkhoz és dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadása érdekében. Éppen ellenkezőleg, az, hogy az 1/2003 rendelet 28. cikkének (1) és (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az említett rendelet 17–22. cikkének alkalmazása során összegyűjtött információkat csak arra a célra lehet felhasználni, amelyre azokat gyűjtötték, és hogy a Bizottság és a tagállamok versenyhatóságai, ezek tisztviselői, alkalmazottai és az e hatóságok felügyelete alatt dolgozó egyéb személyek, valamint a tagállamok egyéb hatóságainak tisztviselői és köztisztviselői nem tehetik hozzáférhetővé az e rendelet alapján általuk szerzett vagy közöttük kicserélt olyan jellegű információkat, amelyek a szakmai titoktartási kötelezettség alá tartoznak, azt mutatja, hogy a szóban forgó jogsértéssel kapcsolatos információkat főszabály szerint bizalmasnak lehet, sőt kell tekinteni.
Ezt a következtetést megerősíti az a tény, hogy az 1/2003 rendelet 27. cikkének (2) bekezdése alapján azon vállalatok bizottsági aktához való hozzáférési jogát, amelyekhez kifogásközlést intéztek, korlátozza a vállalkozások jogos érdeke, amely ahhoz fűződik, hogy üzleti titkaik ne váljanak hozzáférhetővé, és ez a jog nem terjed ki a bizalmas jellegű információkra. Ez azt jelenti, hogy az uniós jogalkotó úgy döntött, hogy mind az EK 81. cikk, mind az EK 82. cikk alkalmazásával kapcsolatos eljárás alá vont vállalkozások kereskedelmi érdekeinek bizonyos védelmet biztosít, mégpedig még olyan helyzetben is, amikor ez az érdek részben ellentétes lehet e vállalkozások védelemhez való jogával.
Közelebbről igaz ugyan, hogy amennyiben a Bizottság a versenyjog megsértése miatt bírságot szabott ki valamely vállalkozásra, e vállalkozás ahhoz fűződő érdeke, hogy a terhére rótt jogsértő magatartás részleteit ne hozzák nyilvánosságra, nem szorul sajátos védelemre, tekintettel az ahhoz fűződő közérdekre, hogy a nyilvánosság a lehető legrészletesebben megismerje a Bizottság valamennyi intézkedésének az indokait, tekintettel a gazdasági szereplők ahhoz fűződő érdekére, hogy megtudják, melyek a joghátránnyal sújtható magatartások, és tekintettel a jogsértést elszenvedett személyek azon érdekére, hogy tudomást szerezzenek a részletekről annak érdekében, hogy adott esetben érvényesíthessék jogaikat a szankcionált vállalkozásokkal szemben, valamint figyelemmel e vállalkozás azon lehetőségére, hogy e határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezheti, azonban tiszteletben kell tartani az érintett vállalkozások jóhírnevét és méltóságát mindaddig, amíg jogerősen nem marasztalták el azokat.
(vö. 48–52. pont)
4. Nem tekinthető valamely jogsértő magatartás részleteivel kapcsolatos bármely információ a nyilvánosság számára nem bizalmas jellegűnek. Így azon szabály, amely szerint egy adott versenyjogi eljárás valamennyi iratát közölni kellene a kérelmezővel pusztán abból az indokból, hogy ez utóbbi kártérítési keresetet kíván indítani, nem szükséges az említett kérelmező kártérítési joga hatékony védelmének garantálásához, amennyiben kevéssé valószínű, hogy a kártérítési keresetet az ezen eljáráshoz kapcsolódó akta valamennyi iratára kellene alapítani. Ezenfelül ez a szabály az uniós jog által biztosított más jogok – például különösen az érintett vállalkozások számára biztosított, a szakmai vagy üzleti titok védelméhez való jog, vagy az érintett magánszemélyek számára biztosított, a személyes adatok védelméhez fűződő jog – sérelméhez is vezethet. Végül az ilyen általánosított betekintés alkalmas lenne arra is, hogy a közérdeket sértse, például a versenyjogi jogsértések megtorlási politikájának hatékonyságát, mivel eltántoríthatja az EUMSZ 101. és 102. cikk megsértésében részt vevő személyeket a versenyhatóságokkal való együttműködéstől.
(vö. 53., 56. pont)
5. Az a kérdés, hogy valamely személynek a versenyszabályok megsértésével neki okozott kár miatti kártérítési kereset előkészítése érdekében szüksége van‑e egy dokumentumra, e kereset vizsgálata körébe tartozik, és még ha feltételezzük is, hogy a dokumentum szükségesnek mutatkozik, ez nem vehető figyelembe az érdekeknek az olyan dokumentumhoz és információkhoz való hozzáférés iránti kérelem kapcsán elvégzett, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerinti mérlegelése körében, amely dokumentumok és információk e kereset indítása céljából hasznosnak mutatkozhatnak.
Egyrészt ugyanis a kártérítés iránti kereset tárgyában eljáró, hatáskörrel rendelkező nemzeti bíróság feladata, hogy az alkalmazandó jog alapján a jogvita megoldása érdekében megállapítsa a megfelelő bizonyítékok és dokumentumok előterjesztésének rendjét.
Másrészt az uniós versenyjogi szabályok megsértése következtében elszenvedett kár megtérítésének lehetőségéhez fűződő érdeket magánérdeknek kell tekinteni, annak ellenére, hogy jelentős a kártérítési keresetek esetleges hozzájárulása az Unión belüli hatékony verseny fenntartásához. E tekintetben a versenyjogi szabályoknak az uniós versenyjoggal ellentétes kartellel szembeni alkalmazásához fűződő közérdek védelmében a Bizottság már akkor fellépett, amikor meghozta az e szabályok megsértését megállapító határozatát. Ezt a következtetést nem gyengítheti a tény, hogy tagállam a kérelmező.
(vö. 80–82., 84., 85. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 91., 92. pont)
7. Ha valamely tagállam úgy dönt, hogy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet alapján valamely versenyszabályok megsértését megállapító bizottsági határozat bizalmas részeihez való hozzáférés iránti kérelmet nyújt be, akkor az ezen eljárás melletti döntés köti mind e tagállamot, mind a Bizottságot, mivel mind a két fél köteles tiszteletben tartani e rendelet szabályait. A Bizottság tehát nem vonhatja ki magát az említett rendelet szerinti eljárás alól, és nem térhet el a hozzáféréshez való jog alóli kivételektől pusztán azért, mert a kérelmet tagállam nyújtotta be. Az 1049/2001 rendelet ugyanis a hozzáférés kérelmezői között nem biztosít különleges jogállást a tagállamoknak, amelyekre tehát a rendeletben foglalt ugyanazon korlátozások vonatkoznak, mint a többi kérelmezőre. A jóhiszemű együttműködésre vonatkozó kötelezettség automatikus alkalmazása ebben az összefüggésben a tagállamok számára biztosított olyan különleges jogálláshoz vezetne, amire az uniós jogalkotó szándéka a szóban forgó különböző jogalkotási aktusok megalkotása során nem terjedt ki.
(vö. 107. pont)