A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hatodik tanács
2024. január 11.(*)
„Fellebbezés – Közös kül‑ és biztonságpolitika – Szíriával szembeni korlátozó intézkedések – A korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyekkel és szervezetekkel kapcsolatban álló személyekkel szembeni intézkedések – Azon személyek jegyzéke, akikkel szemben a pénzeszközök és a gazdasági erőforrások befagyasztását alkalmazzák – A fellebbező neve e jegyzékekbe való felvételének megalapozottságára vonatkozó bizonyíték”
A C‑524/22. P. sz. ügyben,
Amer Foz (lakóhelye: Dubaj [Egyesült Arab Emírségek], képviseli: L. Cloquet ügyvéd)
fellebbezőnek
az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikke alapján 2022. augusztus 4‑én benyújtott fellebbezése tárgyában,
a másik fél az eljárásban:
az Európai Unió Tanácsa (képviselik: M. Bishop és T. Haas, meghatalmazotti minőségben)
alperes az elsőfokú eljárásban,
A BÍRÓSÁG (hatodik tanács),
tagjai: T. von Danwitz tanácselnök (előadó), P. G. Xuereb és A. Kumin bírák,
főtanácsnok: L. Medina,
hivatalvezető: A. Calot Escobar,
tekintettel az írásbeli szakaszra,
tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Fellebbezésével Amer Foz azt kéri, hogy a Bíróság részlegesen helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszékének 2022. május 18‑i Foz kontra Tanács ítéletét (T‑296/20, a továbbiakban: megtámadott ítélet, EU:T:2022:298), amelyben a Törvényszék elutasította a fellebbező keresetét a következő jogi aktusoknak az azon részében történő megsemmisítés iránt, amelyben azok a fellebbező nevét felveszik az említett jogi aktusokhoz mellékelt jegyzékekbe, és azt fenntartják azokon:
– a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP határozat végrehajtásáról szóló, 2020. február 17‑i (KKBP) 2020/212 tanácsi végrehajtási határozat (HL 2020. L 43. I., 6. o.) és a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2020. február 17‑i (EU) 2020/211 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2020. L 43. I., 1. o.) (a továbbiakban együttesen: eredeti jogi aktusok);
– a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP határozat módosításáról szóló, 2020. május 28‑i (KKBP) 2020/719 tanácsi határozat (HL 2020. L 168., 66. o.), a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2020. május 28‑i (EU) 2020/716 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2020. L 168., 1. o.) (a továbbiakban együttesen: fenntartásról szóló 2020. évi jogi aktusok), és
– a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP határozat módosításáról szóló, 2021. május 27‑i (KKBP) 2021/855 tanácsi határozat (HL 2021. L 188., 90. o.), valamint a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2021. május 27‑i (EU) 2021/848 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2021. L 188., 18. o.) (a továbbiakban együttesen: vitatott jogi aktusok).
Jogi háttér
2 A 2015. október 12‑i (KKBP) 2015/1836 tanácsi határozattal (HL 2015. L 266., 75. o.; helyesbítés: HL 2016. L 336., 42. o.) módosított, a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2013. május 31‑i 2013/255/KKBP tanácsi határozat (HL 2013. L 147., 14. o.; helyesbítés: HL 2018. L 190., 20. o.) 27. cikke szerint:
„(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megakadályozzák az I. mellékletben felsorolt, a szíriai polgári lakosság ellen irányuló erőszakos elnyomásért felelős személyeknek és a rezsimet támogató és abból hasznot húzó személyeknek, valamint a velük kapcsolatban álló személyeknek a területükre történő beutazását vagy az azon történő átutazását.
(2) A Tanácsnak a szíriai helyzettel összefüggésben – az (5)–(11) preambulumbekezdésben meghatározottak szerint – tett megállapításaival és értékelésével összhangban a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megakadályozzák az alábbiaknak a területükre történő beutazását vagy az azon történő átutazását:
a) Szíriában tevékenykedő vezető üzletemberek;
b) az Asszád és a Makhluf család tagjai;
c) a szíriai kormány 2011 májusát követően hivatalban lévő miniszterei;
d) a szíriai fegyveres erők 2011 májusát követően szolgálatot teljesítő ezredesi és annak megfelelő vagy magasabb rangban lévő tagjai;
e) a szíriai biztonsági és hírszerző szolgálatok azon tagjai, akik 2011 májusát követően dolgoztak a szolgálatoknak;
f) a rezsimhez kötődő milíciák tagjai; és
g) a vegyi fegyverek elterjedéséért felelős ágazatban tevékenykedő személyek,
valamint a velük kapcsolatban álló személyek, az I. mellékletben felsoroltak szerint.
(3) A (2) bekezdésben említett kategóriák valamelyikébe tartozó személyeket nem veszik fel a személyeknek és szervezeteknek az I. mellékletben foglalt jegyzékébe, illetve nem tartják őket jegyzéken, amennyiben elegendő információ áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy nem, illetve már nem állnak kapcsolatban a rezsimmel, vagy nem gyakorolnak befolyást arra, vagy nem áll fenn velük kapcsolatban az intézkedések kijátszásának valós veszélye.
(4) A jegyzékbe vételre vonatkozó határozatokat egyéni és eseti alapon kell meghozni, aminek során szem előtt kell tartani az intézkedés arányosságát is.
[…]”
3 A 2015/1836 irányelvvel módosított 2013/255 irányelv 28. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„(1) Be kell fagyasztani az I. és a II. mellékletben felsorolt, a szíriai polgári lakosság ellen irányuló erőszakos elnyomásért felelős személyekhez, a rezsimet támogató és abból hasznot húzó személyekhez és szervezetekhez, valamint a velük kapcsolatban álló hozható személyekhez és szervezetekhez tartozó, vagy tulajdonukat képező, általuk birtokolt vagy ellenőrzött valamennyi pénzeszközt és gazdasági erőforrást.
(2) A Tanácsnak a szíriai helyzettel összefüggésben – az (5)–(11) preambulumbekezdésben meghatározottak szerint – tett megállapításaival és értékelésével összhangban be kell fagyasztani az alábbiakhoz tartozó, vagy tulajdonukat képező, általuk birtokolt vagy ellenőrzött valamennyi pénzeszközt és gazdasági erőforrást:
a) Szíriában tevékenykedő vezető üzletemberek;
b) az Asszád és a Makhluf család tagjai;
c) a szíriai kormány 2011 májusát követően hivatalban lévő miniszterei;
d) a szíriai fegyveres erők 2011 májusát követően szolgálatot teljesítő ezredesi és annak megfelelő vagy magasabb rangban lévő tagjai;
e) a szíriai biztonsági és hírszerző szolgálatok azon tagjai, akik 2011 májusát követően dolgoztak e szolgálatoknak;
f) a rezsimhez kötődő milíciák tagjai; és
g) a vegyi fegyverek elterjedéséért felelős ágazatban tevékenykedő szervezetek, egységek, ügynökségek, szervek és intézmények tagjai,
valamint a velük kapcsolatban álló személyek, az I. mellékletben felsoroltak szerint.
(3) A (2) bekezdésben említett kategóriák valamelyikébe tartozó személyeket, szervezeteket vagy szerveket nem veszik fel a személyeknek és szervezeteknek az I. mellékletben foglalt jegyzékébe, illetve nem tartják őket jegyzéken, amennyiben elegendő információ áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy nem, illetve már nem állnak kapcsolatban a rezsimmel, vagy nem gyakorolnak befolyást arra, vagy nem áll fenn velük kapcsolatban az intézkedések kijátszásának valós veszélye.
(4) A jegyzékbe vételre vonatkozó határozatokat egyéni és eseti alapon kell meghozni, aminek során szem előtt kell tartani az intézkedés arányosságát is.
(5) Az I. és a II. mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyek, illetve szervezetek részére vagy javára semmilyen pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás – sem közvetlenül, sem közvetve – nem bocsátható rendelkezésre.”
4 A 2015. október 12‑i (EU) 2015/1828 tanácsi rendelettel (HL 2015. L 266., 1. o.) módosított, a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról és a 442/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. január 18‑i 36/2012/EU tanácsi rendelet (HL 2012. L 16., 1. o.; helyesbítés: HL 2012. L 259., 7. o.; HL 2018. L 190., 20. o.) 15. cikkének (1a) és (1b) bekezdése a következőket írja elő:
„(1a) A II. mellékletben szereplő jegyzék tartalmazza azon természetes vagy jogi személyek, szervezetek és szervek felsorolását is, akiket vagy amelyeket a Tanács a [2013/255 határozat] 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozóként azonosított:
a) Szíriában tevékenykedő vezető üzletemberek;
b) az Asszád és a Makhluf család tagjai;
c) a szíriai kormány 2011 májusát követően hivatalban lévő miniszterei;
d) a szíriai fegyveres erők 2011 májusát követően szolgálatot teljesítő ezredesi és annak megfelelő vagy magasabb rangban lévő tagjai;
e) a szíriai biztonsági és hírszerző szolgálatok azon tagjai, akik 2011 májusát követően dolgoztak a szolgálatoknak;
f) a rezsimhez kötődő milíciák tagjai;
g) a vegyi fegyverek elterjedéséért felelős ágazatban tevékenykedő személyek, szervezetek, egységek, ügynökségek, szervek vagy intézmények.
valamint a velük kapcsolatban álló olyan természetes vagy jogi személyek és szervezetek, akikre vagy amelyekre e rendelet 21. cikke nem alkalmazandó.
(1b) Az (1a) bekezdésben említett kategóriák valamelyikébe tartozó személyeket, szervezeteket és szerveket nem veszik fel a személyeknek, szervezeteknek és szerveknek a II. mellékletben foglalt jegyzékébe, illetve nem tartják őket jegyzéken, amennyiben elegendő információ áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy nem, illetve már nem állnak kapcsolatban a rezsimmel, vagy nem gyakorolnak befolyást arra, vagy nem áll fenn velük kapcsolatban az intézkedések kijátszásának valós veszélye.”
A jogvita előzményei
5 A jogvita előzményeit a megtámadott ítélet 2–27. pontja tartalmazza. Ezen előzményeknek a jelen eljáráshoz szempontjából releváns része a következőképpen foglalható össze.
6 A fellebbező szíriai állampolgárságú üzletember, akinek a nevét a 2020/212 végrehajtási határozat és a 2020/211 végrehajtási rendelet felvette a 2013/255 határozat I. mellékletének A. szakaszában (Személyek) szereplő jegyzék 291. sorába, illetve a 36/2012 rendelet II. mellékletének A. szakaszában (Személyek) szereplő jegyzék 291. sorába, azon személyek nevei közé, akiknek a pénzeszközeit és gazdasági erőforrásait befagyasztják (a továbbiakban együtt: vitatott jegyzékek). A fellebbező beosztását e jegyzékeken a következőképpen tüntették fel: „az ASM International General Trading LLC főigazgatója”. „Samer Foz; Aman Holding [(Aman Dimashq JSC)]” és az „ASM International General Trading LLC” a felperes „rokoni/üzlettársi/szervezeti vagy partneri/egyéb kapcsolat[aiként]” kerültek említésre.
7 A fellebbező nevének a vitatott jegyzékekbe való felvételére vonatkozó indokokat – az egyes jegyzékeken azonos módon – a következőképpen fogalmazták meg:
„Prominens üzletember, akinek személyes és családi üzletei – például az Aman Holding (korábbi nevén: Aman Group) – a szíriai gazdaság számos ágazatában tevékenykednek, illetve rendelkeznek érdekeltséggel. Az Aman Holdingon keresztül tesz szert pénzügyi haszonra azáltal, hogy kereskedelmi lehetőségekhez jut, valamint támogatja a [Bashar Al‑Assad] rezsimet, többek között a Marota City elnevezésű, a rezsim által támogatott projekt fejlesztésében való részvételével. 2012‑től az ASM International Trading LLC vezérigazgatója is egyben.
Kapcsolatban áll testvérével, Samer Fozzal, akit az [Európai Unió] 2019 januárjában vett jegyzékbe mint olyan Szíriában tevékenykedő prominens üzletembert, aki a rezsim támogatója vagy haszonélvezője.”
8 Az Európai Unió Tanácsa a 2020/719 határozattal, amely 2021. június 1‑jéig meghosszabbította a 2013/255 határozat alkalmazását, valamint a 2020/716 végrehajtási rendelettel változatlan indokok alapján fenntartotta a fellebbező nevét a vitatott jegyzékeken.
9 A Tanács a 2013/255 határozat alkalmazását 2022. június 1‑jéig meghosszabbító 2021/855 határozattal és a 2021/848 végrehajtási rendelettel fenntartotta a fellebbező nevét a vitatott jegyzékeken, módosítva egyrészt a beosztásának a leírását, és másrészt a nevének az e jegyzékekbe való felvételére vonatkozó indokokat (a továbbiakban: 2021. évi indokok).
10 Így egyrészt a fellebbező beosztása a továbbiakban a következőképpen került leírásra: „[a] District 6 Company alapítója; az Easy life Company alapító partnere”. Az „ASM International General Trading LLC”‑re vonatkozó bejegyzés törlésre került, helyette felvették az „Asas Steel Company alelnöke” bejegyzést a fellebbező „rokoni/üzlettársi/szervezeti vagy partneri/egyéb kapcsolat[aként].”
11 Másrészt a 2021. évi indokolást a következőképpen fogalmazták meg:
„Prominens üzletember, aki a szíriai gazdaság több ágazatában tevékenykedik és ott személyes és családi üzleti érdekeltségekkel rendelkezik. Pénzügyi hasznot húz a kereskedelmi lehetőségekből és támogatja a szíriai rezsimet. 2012 és 2019 között az ASM International [General] Trading LLC vezérigazgatója volt.
Emellett kapcsolatban áll testvérével, Samer Fozzal, akit a Tanács 2019 januárjában vett jegyzékbe mint olyan Szíriában tevékenykedő prominens üzletembert, aki a rezsim támogatója vagy kedvezményezettje. Testvérével együtt számos kereskedelmi projektet hajt végre, különösen Adra al‑Ummaliyya (Damaszkusz [Damascus] egyik külvárosa) területén. E projektek között szerepel egy kábeleket és kábelkiegészítőket gyártó üzem, valamint egy napenergia segítségével villamos energiát termelő projekt. Az Aszad‑rezsim nevében különböző tevékenységeket folytattak az [Iraki és Levantei Iszlám Állammal (ISIL), a Dáissal] is, beleértve fegyverek és lőszerek szállítását búzáért és olajért cserébe.”
A Törvényszék előtti eljárás és a megtámadott ítélet
12 A Törvényszék Hivatalához 2020. május 12‑én benyújtott és az eljárás során kiigazított keresetlevelével a fellebbező keresetet indított az eredeti jogi aktusok, a fenntartásról szóló 2020. évi jogi aktusok és a vitatott jogi aktusok őt érintő részében történő megsemmisítése iránt, hat jogalapra hivatkozva, amelyek közül az első értékelési hibán, a második az arányosság elvének megsértésén, a harmadik a tulajdonhoz való jognak és a gazdasági tevékenység gyakorlása szabadságának megsértésén, a negyedik hatáskörrel való visszaélésen, az ötödik az indokolási kötelezettség megsértésén, és végezetül a hatodik a védelemhez való jog és a tisztességes eljáráshoz való jog megsértésén alapult.
13 A Törvényszék először az ötödik és hatodik jogalapot vizsgálta, amelyeket elutasított, majd a megtámadott ítélet 71–179. pontjában az első jogalapot vizsgálta meg.
14 Ennek keretében a Törvényszék előzetes megfontolásokat követően megvizsgálta a jegyzékbevételi indokoknak az egyes jegyzékbe vételi kritériumokhoz kapcsolódó elemeit, a Tanács által szolgáltatott bizonyítékok relevanciáját és megbízhatóságát, majd a korlátozó intézkedésekkel érintett személlyel vagy szervezettel fennálló kapcsolatra vonatkozó jegyzékbe vételi kritérium hatályát, valamint a felperesnek az Aman Holdingon és az ASM International General Tradingen belüli családi kereskedelmi érdekeit.
15 Ami a fellebbezőnek az Aman Holdingon belüli családi kereskedelmi érdekeit illeti, a Törvényszék a megtámadott ítélet 137. pontjában megállapította, hogy a vitatott jogi aktusokat illetően a fellebbező érvényesen bizonyította, hogy az Aman Holdingban fennálló részesedését 2020. november 22‑én, tehát ezen jogi aktusok elfogadását megelőzően átruházta, és hogy ezen átruházást követően nem töltött be felelős pozíciót e társaságban, így a Tanács e jogi aktusok tekintetében nem hivatkozhatott az említett társaságban fennálló részesedésére annak érdekében, hogy bizonyítsa a fellebbező és a testvére, Samer Foz közötti kapcsolatot. A Törvényszék ebből ezen ítélet 144. pontjában azt a következtetést vonta le, hogy a Tanács az eredeti jogi aktusokat és a fenntartásról szóló 2020. évi jogi aktusokat illetően kellően alátámasztotta a fellebbező és a testvére, Samer Foz közötti, az Aman Holdingon belüli üzleti kapcsolataik miatt fennálló kapcsolatot, a vitatott jogi aktusok esetében azonban nem ez a helyzet.
16 A fellebbezőnek az ASM International General Tradingen belüli családi kereskedelmi érdekeit illetően a Törvényszék az említett ítélet 149. és 155. pontjában megállapította, hogy a Tanács az eredeti jogi aktusokat illetően kellően alátámasztotta a fellebbező és a testvére, Samer Foz közötti, az ASM International General Tradingen belüli üzleti kapcsolataik miatt fennálló kapcsolatot, de a fenntartásról szóló 2020. évi jogi aktusokat és a vitatott jogi aktusokat illetően nem támasztotta alá e kapcsolatot, mivel e társaságot 2020. február 25‑én felszámolták.
17 A Törvényszék a megtámadott ítélet 161–164. pontjában a fellebbező és a testvére, Samer Foz által a szíriai rezsim nevében az ISIL‑lel végzett különböző tevékenységeket illetően a következőket állapította meg:
„161 A 2021. évi indokolás szövege szerint a szíriai rezsim nevében az ISIL‑lel folytatott különböző tevékenységek többek között magukban foglalják a »fegyverek és lőszerek szállítását búzáért és olajért cserébe«.
162 A Pro‑justice internetes oldalról származó információkra tekintettel megállapítható, hogy a felperes és a testvére tevékenységeket végzett a szíriai rezsim nevében, beleértve fegyverek és lőszerek szállítását búzáért és olajért cserébe. Az említett internetes oldal szerint e kereskedelmi ügyletekre akkor került sor, amikor az ISIL Szíria teljes keleti részét ellenőrizte, amit egyébiránt az ISIL egyik vezetője is megerősített. A The Syria Report internetes oldal megemlíti, hogy a búzának a többek között az ISIL által ellenőrzött régiókba való szállítását az Aman Holding leányvállalata végzi, ami újabb jele annak, hogy a Samer Foz a szíriai rezsim számára milyen jelentős személy. A Foz család által igazgatott Aman Holding a Reuters internetes oldal szerint a gabonakereskedelem területén a szíriai rezsim nevében jár el. Ezen utóbbi internetes oldalon az áll, hogy az Aman Holding gabonakereskedelem céljából közvetítői tevékenységet végez a szíriai állam tulajdonában álló Hoboobbal. Az Aman Holding megerősíti, hogy 2013‑ban búzát importált Szíriába. Végül az Egyesült Arab Emírségekben székhellyel rendelkező ASM International General Trading szintén a búzakereskedelem területén tevékenykedett, amint arról az Arab News és az Al Arabiya internetes oldalak is beszámolnak.
163 Következésképpen, amint az a fenti 162. pontból kitűnik, a Tanács az ítélkezési gyakorlat értelmében véve valószínűsítő körülmények kellően konkrét, pontos és egybevágó együttesét terjesztette elő. Ezért a 2021. évi indokolás e része kellően alátámasztott. E következtetést nem vonja kétségbe a felperes azon – alá nem támasztott – érve, amely szerint e vádak elavult állításokon alapulnak, így azok megalapozatlanok.
164 Meg kell tehát állapítani, hogy a Tanács a 2021. évi indokok e részét illetően kellően alátámasztotta a felperes és Samer Foz közötti, a szíriai rezsim nevében az ISIL‑lel folytatott különböző tevékenységeik miatt fennálló kapcsolatot.”
18 A Törvényszék „A korlátozó intézkedések által érintett személlyel fennálló kapcsolatra vonatkozó következtetések” cím alatt, a megtámadott ítélet 165–167. pontjában a következőket állapította meg:
„165 Először is, a fentiekből kitűnik, hogy a felperes és testvére, Samer Foz, üzleti kapcsolatok keretében állnak kapcsolatban egymással. Mindenekelőtt az eredeti jogi aktusok elfogadásának időpontjában a Tanács bizonyította, hogy a felperes és Samer Foz üzleti kapcsolatban állt az Aman Holding és az ASM International General Trading családi vállalkozáson keresztül. Ezt követően a 2020. évi fenntartásról szóló jogi aktusokat illetően a Tanács bizonyította, hogy a két testvér az említett családi vállalkozáson keresztül üzleti kapcsolatban áll. Végül, a 2021. évi fenntartásról szóló jogi aktusokat illetően a Tanács bizonyította, hogy a felperes és testvére üzleti kapcsolatban állnak egymással, mivel az ISIL‑lel a szíriai rezsim nevében folytatnak tevékenységeket.
166 A felperes és testvére, Samer Foz között fennálló üzleti kapcsolatok a részvényportfólióik kezelését érintő egyeztetés formájában is megjelennek. [….]
167 Végül beadványaiban a felperes nem állítja, hogy megszakította volna a Samer Fozzal fennálló kapcsolatát, vagy elhatárolódott volna tőle. Következésképpen a felperes és a testvére közötti kapcsolatok továbbra is fennállnak.”
19 A megtámadott ítélet 177. pontjában a Törvényszék megállapította, hogy a fellebbező nevének a vitatott jegyzékekbe való felvételének a korlátozó intézkedések által érintett személlyel fennálló kapcsolatán alapuló indoka kellően alátámasztott, így a nevének az e jegyzékekbe való felvétele e kritérium tekintetében megalapozott. A Törvényszék ezen ítélet 179. pontjában az első jogalapot megalapozatlanság miatt elutasította, és megállapította, hogy nem szükséges megvizsgálni a fellebbező által felhozott, a többi jegyzékbe vételi kritérium vitatására irányuló egyéb kifogás megalapozottságát.
20 Végezetül a Törvényszék a negyedik jogalapot, majd együttesen a második és a harmadik jogalapot, és következésképpen a teljes keresetet elutasította.
A felek kérelmei és a Bíróság előtti eljárás
21 A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
– részben helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet annyiban, amennyiben az elutasította a vitatott jogi aktusok megsemmisítése iránti keresetét;
– semmisítse meg a megtámadott jogi aktusokat a fellebbezőre vonatkozó részükben;
– kötelezze a Tanácsot arra, hogy törölje a fellebbező nevét a 2013/255 határozat, valamint a 36/2012 rendelet mellékleteiből, és
– a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére.
22 A Tanács azt kéri, hogy a Bíróság:
– utasítsa el a fellebbezést;
– másodlagosan utasítsa el a fellebbező arra irányuló kérelmét, hogy a Tanácsot kötelezzék a fellebbező nevének a 2013/255 határozat, valamint a 36/2012 rendelet mellékleteiből való törlésére, és
– a fellebbezőt kötelezze a költségek viselésére.
A fellebbezésről
23 A fellebbező fellebbezésének alátámasztása érdekében nyolc jogalapra hivatkozik, amelyek közül az első négy a bizonyítékok és a ténybeli körülmények elferdítésén, az ötödik a 2015. április 21‑i Anbouba kontra Tanács ítéletből (C‑605/13 P, EU:C:2015:248) és a 2015. április 21‑i Anbouba kontra Tanács ítéletből (C‑630/13 P, EU:C:2015:247) eredő ítélkezési gyakorlat téves alkalmazásán, a hatodik a 2015/1836 határozattal módosított 2013/255 határozat 27. és 28. cikkének, valamint a 2015/1828 rendelettel módosított 36/2012 rendelet 15. cikkének téves alkalmazásán, a hetedik a ténybeli körülmények elferdítésén, a nyolcadik pedig a bizonyítási teherre vonatkozó szabályok téves alkalmazásán alapul.
Az elfogadhatóságról
A felek érvei
24 A Tanács elsődlegesen azzal érvel, hogy a fellebbezési jogalapok elfogadhatatlanok, mivel az EUMSZ 256. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében, az Európai Unió Bírósága alapokmánya 58. cikkének első bekezdésében, valamint az Európai Unió Bírósága eljárási szabályzata 168. cikke (1) bekezdésének d) pontjában és 169. cikkének (2) bekezdésében foglalt követelményeket megsértve nem jelölik meg pontosan a megtámadott ítélet vitatott pontjait. Következésképpen a fellebbezést teljes egészében elfogadhatatlannak kell nyilvánítani.
25 A fellebbező vitatja ezt az érvelést, arra hivatkozva, hogy az általa felhozott egyes fellebbezési jogalapok alátámasztása érdekében kifejtett érvelésen kívül a fellebbezés bevezető része a Törvényszéknek a fellebbező által tévesnek ítélt következtetéseit tartalmazó pontokként megjelöli a megtámadott ítélet 162., 167. és 177. pontját.
A Bíróság álláspontja
26 Előzetesen meg kell állapítani, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az EUMSZ 256. cikk (1) bekezdésének második albekezdéséből, az Európai Unió Bírósága alapokmánya 58. cikkének első bekezdéséből, valamint a Bíróság eljárási szabályzata 168. cikke (1) bekezdésének d) pontjából és 169. cikkének (2) bekezdéséből az következik, hogy a fellebbezésben pontosan meg kell jelölni a hatályon kívül helyezni kért ítélet kifogásolt pontjait, valamint az e kérelmet konkrétan alátámasztó jogi érveket, ellenkező esetben a fellebbezés vagy az érintett jogalap elfogadhatatlannak minősül (2021. november 23‑i Tanács kontra Hamász ítélet, C‑833/19 P, EU:C:2021:950, 50. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
27 Az ilyen jellemzőkkel nem rendelkező fellebbezés nem képezheti olyan jogi értékelés tárgyát, amely lehetővé teszi a Bíróság számára az érintett területen rá háruló feladatának és a jogszerűségi felülvizsgálatának az elvégzését (2015. június 19‑i Makhlouf kontra Tanács végzés, C‑136/15 P, EU:C:2015:411, 25. pont; 2020. december 17‑i Inpost Paczkomaty kontra Bizottság ítélet, C‑431/19 P és C‑432/19 P, EU:C:2020:1051, 31. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
28 A jelen ügyben a hatodik jogalapot illetően, amint arra a Tanács hivatkozik, a fellebbezés nem felel meg az ezen ítélkezési gyakorlat által támasztott követelményeknek. A fellebbező által e jogalap alátámasztása érdekében kifejtett érvelés ugyanis nem hivatkozik a megtámadott ítélet egyetlen konkrét pontjára sem, és nem teszi lehetővé annak azonosítását, hogy a Törvényszék által az ezen ítélet 79–176. pontjában kifejtett azon indokok közül, amelyek alapján a Törvényszék a megtámadott ítélet 177. pontjában megerősítette, hogy a fellebbező nevének a vitatott jegyzékekbe való felvétele megalapozott volt, melyek alapulnak téves jogalkalmazáson.
29 A fellebbezés alapján ugyanakkor azonosíthatóak a megtámadott ítéletnek az első öt, valamint a nyolcadik jogalap keretében kifogásolt pontjai, amelyek ezen ítélet 161–164. pontjai, és e fellebbezés ismerteti azokat az indokokat is, amelyek miatt a fellebbező álláspontja szerint e pontok téves jogalkalmazáson alapulnak, ami lehetővé teszi a Bíróság számára a jogszerűség felülvizsgálatát. Ugyanez vonatkozik az említett ítélet 167. pontjára vonatkozó hetedik jogalapra is.
30 Ebből az következik, hogy az első öt, a hetedik és a nyolcadik jogalap elfogadható, a hatodik jogalapot azonban elfogadhatatlanság miatt el kell utasítani.
Az ügy érdeméről
Az első négy jogalapról
– A felek érvei
31 A fellebbező az első jogalapja keretében azzal érvel, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 161–164. pontjában elferdítette a Pro‑justice internetes oldalról származó bizonyítékokat. Egyrészt a Törvényszék megváltoztatta és torzította az ezen internetes oldalon közzétett cikk eredeti szövegét azáltal, hogy a szerző állításait bizonyított tényekként mutatta be az utóbbinak a fenntartásai és óvatos megfogalmazása ellenére, a szerző ugyanis a „vádlottak” kifejezést, és két alkalommal az „állítólagosan” határozószót használta. Másrészt a Törvényszék tévesen utalt a hivatkozott kereskedelmi ügyleteknek az ISIL egyik vezetője általi megerősítésére, mivel az e cikk lábjegyzetében feltüntetett URL‑linken nem létezik semmilyen weboldal. E megerősítést mindenesetre nem bizonyítja és nem is támasztja alá más forrás, és az említett cikk nem pontos a fellebbezőnek és a testvérének, Samer Foznak az ISIL‑lel kötött ügyletekben való állítólagos részvételét illetően.
32 A fellebbező a második, a harmadik és a negyedik jogalapja keretében arra hivatkozik, hogy a Törvényszék elferdítette a The Syria Report internetes oldalról, a Reuters internetes oldal sajtócikkéből, valamint az ASM International General Tradingre vonatkozóan az Arab News és az Al Arabya internetes oldalakról származó bizonyítékokat. E tekintetben a The Syria Report internetes oldal az Aman Holding egyik leányvállalatára hivatkozik, nem pedig a fellebbezőnek az ISIL‑lel kötött ügyletekben való személyes részvételére. A Reuters internetes oldal újságcikke az Aman Group vagy az Aman Holding társaságra vonatkozik, nem pedig a fellebbezőre vagy az ISIL‑re. Végezetül az Arab News és az Al Arabya internetes oldalak nem említik az ISIL‑t, hanem csak az ASM International General Tradinget.
33 Márpedig a Törvényszék ellentmond önmagának, mivel egyrészt a megtámadott ítélet 137. pontjában elismerte, hogy a fellebbező a vitatott jogi aktusok elfogadásának időpontját megelőzően átruházta az Aman Holdingban fennálló részesedését, és hogy ezen átruházást követően a fellebbező már nem töltött be e társaságban felelős pozíciót. Másrészt a Törvényszék megállapította, hogy e jogi aktusok tekintetében a Tanács nem hivatkozhat a fellebbezőnek az Aman Holdingban fennálló részesedésére annak érdekében, hogy bizonyítsa a felperes és a testvére, Samer Foz közötti kapcsolatot. Így a megtámadott ítélet 137. pontja érvénytelennek nyilvánítja a The Syria Report internetes oldal cikkét, amely elavult. Ugyanez vonatkozik a Reuters internetes oldal sajtócikkére is.
34 A Törvényszék abban is ellentmond önmagának, hogy elismerte, hogy az ASM International General Trading megszűnt, és a megtámadott ítélet 155. pontjában azt állapította meg, hogy a fellebbezőnek a testvérével, Samer Fozzal az ASM International General Tradingen belül fennálló üzleti kapcsolatai a fenntartásról szóló 2020. évi jogi aktusokat és a vitatott jogi aktusokat illetően nem voltak kellően alátámasztva. Az Arab News és az Al Arabya internetes oldalakról származó bizonyítékok tehát szintén elavultak.
35 A Törvényszék annak megállapításával, hogy az e négy internetes oldalról származó bizonyítékok alátámaszthatják a felperes és a testvére, Samer Foz között az ISIL‑lel kötött ügyletek keretében fennálló kapcsolatot, miközben e bizonyítékok nem bizonyítják e kapcsolatot, következetlen volt, és elferdítette a tényeket. Így e bizonyítékok összességét ki kell zárni a valószínűsítő körülményeknek a Törvényszék által figyelembe vett együtteséből.
36 A Tanács álláspontja szerint az első négy jogalap megalapozatlan.
– A Bíróság álláspontja
37 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a Bíróságnak a fellebbezés keretében nincs hatásköre a tényállás megállapítására és főszabályként a Törvényszék által az e tényállás alátámasztására elfogadott bizonyítékok vizsgálatára. Amennyiben ugyanis e bizonyítékok megszerzése szabályszerűen történt, valamint az általános jogelveket, továbbá a bizonyítási teherre és a bizonyításfelvételre vonatkozó eljárási szabályokat tiszteletben tartották, kizárólag a Törvényszék feladata annak mérlegelése, hogy a hozzá benyújtott bizonyítékoknak milyen bizonyító erőt tulajdonít, ami nem érinti a bizonyítékok elferdítésének esetét (lásd ebben az értelemben: 2020. október 1‑jei Cham Holding kontra Tanács ítélet, C‑261/19 P, EU:C:2020:781, 66. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
38 Ilyen elferdítés akkor valósul meg, ha a meglévő bizonyítékok értékelése új bizonyítékok felhasználása nélkül is nyilvánvalóan tévesnek tűnik. Az ilyen elferdítésnek azonban nyilvánvalóan ki kell tűnnie az ügy irataiból, anélkül hogy szükséges lenne a tényállás és a bizonyítékok újbóli értékelése. Egyébként amennyiben a fellebbező a bizonyítékok elferdítésére hivatkozik, pontosan meg kell jelölnie a Törvényszék által állítólagosan elferdített bizonyítékokat, és bizonyítania kell azokat az értékelési hibákat, amelyek megítélése szerint a Törvényszéket ehhez az elferdítéshez vezették (2018. november 29‑i Bank Tejarat kontra Tanács ítélet, C‑248/17 P, EU:C:2018:967, 44. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
39 A jelen ügyben a Pro‑justice internetes oldal jelentésének azon kivonatát illetően, amelyet a Törvényszék az első jogalap szerint elferdített, igaz, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 162. pontjában nem szó szerint idézte ezt a kivonatot, hanem lényegében annak tartalmát említette, határozottabban alátámasztó megfogalmazást használva, és nem utalt sem a „vádlott” kifejezésre, sem az „állítólagosan” határozószóra, amelyek a jelentésben szerepeltek. Ugyanakkor e bizonyítéknak a Törvényszék általi értékelése nem tűnik nyilvánvalóan tévesnek, mivel e jelentésből kitűnik, hogy az ISIL név szerint megnevezett vezetője megerősítette, hogy a fellebbező és a testvére, Samer Foz a szíriai rezsim nevében különböző kereskedelmi tevékenységeket folytatott az ISIL‑lel. Ezenkívül, bár a fellebbező érvelése szerint a lábjegyzetben hivatkozott URL‑link már nem aktív, ezen ítélet 162. pontjából nem tűnik ki, hogy a Törvényszék az értékelését erre a forrásra alapította volna. A fellebbező által szolgáltatott egyetlen bizonyíték alapján mindenesetre nem állapítható meg, hogy e link korábban – különösen akkor, amikor a Törvényszék az említett jelentést számba vette – nem volt aktív.
40 Hozzá kell tenni, hogy a megtámadott ítélet 111. pontjában, amelyet a fellebbezés keretében nem vitattak, a Törvényszék megállapította, hogy a Pro‑justice internetes oldal e jelentése értelmes és hiteles bizonyítéknak minősül. Így amennyiben a felperes arra hivatkozik, hogy az említett jelentés nem volt pontos, az ilyen érvet mint megalapozatlant el kell utasítani.
41 Ami a második, a harmadik és a negyedik jogalapot illeti, amelyek keretében a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék elferdítette a The Syria Report, a Reuters, az Arab News és az Al Arabya internetes oldalakról származó, szintén az említett 162. pontban említett bizonyítékokat, a fellebbező nem jelöli meg pontosan, hogy miben áll ezen elferdítés, hanem csupán azzal érvel, hogy azok nem bizonyíthatják és nem is erősíthetik meg a testvérével, Samer Fozzal fennálló üzleti kapcsolatot, mivel e bizonyítékok közül egyesek nem személyesen rá, és nem is az ISIL‑re vonatkoztak, hanem társaságokra, nevezetesen az Aman Groupra, az Aman Holdingra és annak egyik leányvállalatára, valamint az ASM International General Tradingre.
42 Márpedig amennyiben a fellebbező arra hivatkozik, hogy elavult vagy nem aktuális bizonyítékokról van szó, mivel 2020. október 7‑én átruházta az Aman Holdingban fennálló részesedését, és az ASM International General Tradinget 2020. február 25‑én felszámolták, amint azt a Törvényszék a megtámadott ítélet 133. és 149. pontjában megállapította, úgy tűnik, hogy a fellebbező ezt az érvet már a Törvényszék elé terjesztette, amint az ezen ítélet 103–112. pontjából kitűnik.
43 Hasonlóképpen, a fellebbező a Törvényszék előtt már felhozta, hogy a neve az ezen internetes oldalakról származó némely cikkben nem szerepel, amint az ezen ítélet 98–102. pontjából kitűnik.
44 Márpedig a Törvényszék az említett ítéletnek – a jelen fellebbezés keretében nem kifogásolt – 98–112. pontjában azt állapította meg, hogy a Pro‑justice internetes oldalon szereplőkhöz hasonlóan megbízható és releváns bizonyítékokról van szó.
45 E tényezők összessége alapján úgy tűnik, hogy ezen érveléssel, valamint az első jogalap alátámasztása érdekében egyebekben hivatkozott érveléssel a fellebbező valójában a tényeknek és a bizonyítékoknak a Bíróság általi újbóli értékelését kívánja elérni, erre pedig a Bíróság a jelen ítélet 37. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlat értelmében a fellebbezés keretében nem rendelkezik hatáskörrel. Ennyiben ezen érvelés eleve elfogadhatatlan.
46 Végezetül az az érv, amely szerint ellentmondás áll fenn a Törvényszéknek egyrészt a megtámadott ítélet 137. és 155. pontjában, másrészt pedig az ezen ítélet 162–164. pontjában szereplő indokolása között, az említett ítélet téves értelmezéséből ered. Amint ugyanis a Tanács helyesen rámutat, a Törvényszéknek az ezen utóbbi pontokban tett megállapításai nem azon alapulnak, hogy a felperes egy meghatározott időpontban részt vett e társaságokban, ellentétben azzal, amit a Törvényszék ugyanezen ítélet 137., 144. és 155. pontjában állít. Ezenkívül többek között a megtámadott ítéletnek a jelen fellebbezés keretében nem vitatott 129., 143., 145. és 146. pontjából kitűnik, hogy a fellebbező a testvérével, Samer Fozzal együtt valóban részt vett e társaságokban ezen átruházást és felszámolást megelőzően. Következésképpen ezen érvet megalapozatlanság miatt el kell utasítani.
47 Így az első négy jogalapot részben elfogadhatatlanság, részben pedig megalapozatlanság miatt el kell utasítani.
Az ötödik jogalapról
– A felek érvei
48 A fellebbező az ötödik jogalapja keretében arra hivatkozik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a 2015. április 21‑i Anbouba kontra Tanács ítéletből (C‑605/13 P, EU:C:2015:248) és a 2015. április 21‑i Anbouba kontra Tanács ítéletből (C‑630/13 P, EU:C:2015:247) eredő ítélkezési gyakorlatot, amikor a megtámadott ítélet 164. pontjában megállapította, hogy a Tanács a jogilag megkövetelt módon alátámasztotta a fellebbezőnek a testvérével, Samer Fozzal a szíriai rezsim nevében az ISIL‑lel folytatott különböző tevékenységeik miatt fennálló kapcsolatát, és így ezen ítélkezési gyakorlat értelmében véve a valószínűsítő körülmények kellően konkrét, pontos és egybevágó együttesének fennállására vonatkozó követelményt. Mivel a Pro‑justice és a The Syria Report internetes oldalakról, a Reuters internetes oldalon közzétett újságcikkből, valamint az ASM International General Trading LLC‑vel kapcsolatban az Arab News és az Al Arabya internetes oldalakról származó bizonyítékokat elferdítették, a valószínűsítő körülményeknek a Törvényszék által figyelembe vett együttese nem rendelkezik releváns tartalommal.
49 A Tanács érvelése szerint a harmadik jogalap megalapozatlan.
– A Bíróság álláspontja
50 A jelen ügyben a fellebbező által az ötödik jogalap alátámasztása érdekében előadott érvelésnek az a kiindulópontja, hogy a Törvényszék – amint arra a fellebbező az első, a harmadik és a negyedik jogalapjának alátámasztása érdekében hivatkozott – elferdítette a megtámadott ítélet 162. pontjában említett internetes oldalakról származó, azon bizonyítékokat, amelyek alapján ezen ítélet 164. pontjában megerősítette, hogy a vitatott jogi aktusok indokolásának a fellebbező és a testvére, Samer Foz közötti, a szíriai rezsim nevében az ISIL‑lel folytatott különböző tevékenységeik miatt fennálló kapcsolatra vonatkozó részét illetően a Tanács a 2015. április 21‑i Anbouba kontra Tanács ítéletből (C‑605/13 P, EU:C:2015:248) és a 2015. április 21‑i Anbouba kontra Tanács ítéletből (C‑630/13 P, EU:C:2015:247) eredő, a megtámadott ítélet 158. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlat értelmében véve a valószínűsítő körülmények kellően konkrét, pontos és egybevágó együttesét terjesztette elő.
51 Márpedig mivel az első négy jogalapra adott, a jelen ítélet 47. pontjában szereplő válaszból az következik, hogy a fellebbező sikertelenül terjesztette elő a bizonyítékoknak a megtámadott ítéletben való elferdítésére vonatkozó, ilyen kifogást, az ötödik jogalapot hatástalanság miatt el kell utasítani.
A nyolcadik jogalapról
– A felek érvei
52 A fellebbező a nyolcadik jogalapja keretében azzal érvel, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a bizonyítási teherre vonatkozó szabályokat, mivel a megtámadott ítélet 163. pontjában megállapította, hogy azt az állítást, hogy a fellebbező az ISIL‑lel és a testvérével, Samer Fozzal a szíriai rezsim nevében különböző tevékenységeket folytatott, nem vonhatja kétségbe a fellebbező azon, állítólagosan megalapozatlan érve, amely szerint e vádak „elavult” és a Törvényszék szerint „megalapozatlan” állításokból erednek. E tekintetben a felperes mindig tagadta, hogy bármilyen kapcsolatban állt volna az ISIL‑lel, ennek ellenkezőjének a bizonyítása pedig negatív tény, következésképpen „probatio diabolicáról” van szó. A bizonyítási teher a Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében a Tanácsra hárult, amely – amint azt korábban bebizonyosodott – olyan bizonyítékokat terjesztett elő, amelyek nem voltak kielégítőek, és amelyeket a Törvényszék elferdített.
53 A Tanács érvelése szerint a harmadik jogalap nem megalapozott.
– A Bíróság álláspontja
54 A fellebbező a nyolcadik jogalapja keretében lényegében arra hivatkozik, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 163. pontjában megsértette a bizonyítási teherre vonatkozó szabályokat, mivel azt állapította meg, hogy a 2021. évi indokolásnak a fellebbező és a testvére, Samer Foz által a szíriai rezsim nevében az ISIL‑lel folytatott különböző tevékenységekre vonatkozó részének a megfelelően alátámasztott jellegét illetően a Törvényszék által levont következtetést nem vonta kétségbe a fellebbező – alá nem támasztott – azon érve, amely szerint e vádak megalapozatlan állításokból erednek.
55 Márpedig a Törvényszék e megállapításából nem tűnik ki, hogy megsértette volna a bizonyítási teherre vonatkozó szabályokat.
56 E tekintetben egyrészt meg kell állapítani, hogy az említett megállapítás a Tanács által szolgáltatott, a megtámadott ítélet 162. pontjában említett azon bizonyítékoknak a Törvényszék általi önálló értékelésén alapul, amelyek tekintetében a Bíróság – a fellebbező érvelésének előfeltevését elutasítva, és amint az a jelen ítélet 39–47. pontjából kitűnik – nem állapította meg a bizonyítékoknak a Törvényszék általi elferdítését. Másrészt úgy tűnik, hogy a Törvényszék nemcsak a megtámadott ítélet 98–112. pontjában vizsgálta meg a Tanács által előterjesztett bizonyítékok relevanciáját és megbízhatóságát, hanem a 2015/1836 határozattal módosított 2013/255 határozat 27. cikkének (3) bekezdésében és 28. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételekre tekintettel ezen ítélet 170–176. pontjában is, és e különböző pontokat a fellebbezés nem vitatja.
57 Végezetül a fellebbező nem utal arra, hogy olyan bizonyítékokat terjesztett volna a Törvényszék elé, amelyeket ezen utóbbi elmulasztott megvizsgálni.
58 Következésképpen a bizonyítási teherre vonatkozó szabályok állítólagos megsértésére alapított jogalap ürügyén a fellebbező valójában azt kéri a Bíróságtól, hogy a Törvényszék elé terjesztett bizonyítékok és az azoknak tulajdonított bizonyítóerő tekintetében a Törvényszék által végzett értékelést váltsa fel a saját értékelésével, amire a jelen ítélet 37. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlat értelmében a fellebbezés keretében nincs hatásköre.
59 E megfontolásokra tekintettel a nyolcadik jogalapot elfogadhatatlanság miatt el kell utasítani.
A hetedik jogalapról
– A felek érvei
60 A fellebbező a hetedik jogalapja keretében azzal érvel, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 167. pontjában elferdítette a fellebbezőnek a testvérével, Samer Fozzal fennálló kapcsolatának a hiányára vonatkozó ténybeli körülményeket, amikor megállapította, hogy a fellebbező a beadványaiban nem hivatkozott arra, hogy megszakította volna a Samer Fozzal fennálló kapcsolatát, vagy elhatárolódott volna az utóbbitól. Márpedig a fellebbező azt, hogy a testvérével, Samer Fozzal semmilyen kereskedelmi vagy szakmai kapcsolatban nem áll, az eljárási beadványaiban számos alkalommal megerősítette, különösen a Törvényszékhez benyújtott válaszának 92–99. pontjában, ahol többek között jelezte, hogy az első fokon előterjesztett keresetlevelének benyújtásakor semmilyen vállalkozásban, társaságban, partnerségben vagy projektben nem áll kapcsolatban a testvérével, Samer Fozzal.
61 A Tanács álláspontja szerint ez a jogalap megalapozatlan.
– A Bíróság álláspontja
62 A fellebbező a hetedik jogalapja keretében azt kifogásolja, hogy a Törvényszék elferdítette a beadványaiban szereplő állításokat, amikor a megtámadott ítélet 167. pontjában megállapította, hogy a fellebbező nem hivatkozott arra, hogy megszakította volna a Samer Fozzal fennálló kapcsolatát, vagy elhatárolódott volna az utóbbitól, jóllehet a fellebbező éppen azt közölte, hogy semmilyen kereskedelmi kapcsolatban nem áll vele.
63 Az e 167. pont első mondatában szereplő ezen megfontolások azonban csupán részét képezik a Törvényszék azon következtetését alátámasztó indokoknak, amely a felperes korlátozó intézkedésekkel érintett személlyel fennálló kapcsolatára vonatkozik, és e következtetés lényegében az ezen ítélet 165. és 166. pontjában kifejtett, azon indokokon alapul, amelyek a felperes és a testvére, Samer Foz között fennálló vagy múltbeli üzleti kapcsolatok fennállását bizonyítják. Márpedig ez utóbbi indokokat nem érinti a fellebbezés, vagy amennyiben az említett ítélet 162–164. pontján alapulnak, azokat a fellebbező az első öt és a nyolcadik jogalap keretében – amint az a jelen ítélet 47., 51. és 59. pontjából következik – sikertelenül kifogásolta.
64 Mivel az említett indokok a jogilag megkövetelt módon támasztják alá a megtámadott ítélet 167. pontjának második mondatában levont következtetést, a fellebbező által hivatkozott esetleges elferdítés, még ha bizonyítást is nyerne, nem vezethet a megtámadott ítélet hatályon kívül helyezéséhez. Következésképpen a negyedik jogalapot hatástalanság miatt el kell utasítani.
65 Mivel a fellebbezés egyik jogalapjának sem adható hely, a fellebbezést teljes egészében el kell utasítani.
A költségekről
66 A Bíróság eljárási szabályzata 138. cikkének (1) bekezdése alapján, amelyet annak 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.
67 A fellebbezőt, mivel pervesztes lett, a Tanács kérelmének megfelelően kötelezni kell a saját költségein felül a Tanács részéről felmerült költségek viselésére.
A fenti indokok alapján a Bíróság (hatodik tanács) a következőképpen határozott:
1) A Bíróság a fellebbezést elutasítja.
2) A Bíróság Amer Fozt kötelezi a saját költségein felül az Európai Unió Tanácsa részéről felmerült költségek viselésére.
Aláírások