A Bíróság (nagytanács) 2019. július 29-i ítélete (a Bundesgerichtshof [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Pelham GmbH, Moses Pelham, Martin Haas kontra Ralf Hütter, Florian Schneider-Esleben
(C-476/17. sz. ügy)1
(Előzetes döntéshozatal – Szerzői jog és szomszédos jogok – 2001/29/EK irányelv – Információs társadalom – A szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása – Zenei részlet átvétele (sampling) – A 2. cikk c) pontja – Hangfelvétel-előállító – Többszörözési jog – »Részben történő« többszörözés – Az 5. cikk (2) és (3) bekezdése – Kivételek és korlátozások – Terjedelem – Az 5. cikk (3) bekezdésének d) pontja – Idézés – 2006/115/EK irányelv – A 9. cikk (1) bekezdésének b) pontja – Terjesztési jog – Alapvető jogok – Az Európai Unió Alapjogi Chartája – 13. cikk – Művészi szabadság)
Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Bundesgerichtshof
Az alapeljárás felei
Felperesek: Pelham GmbH, Moses Pelham, Martin Haas
Alperesek: Ralf Hütter, Florian Schneider-Esleben
Rendelkező rész
Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22 i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének c) pontját – az Európai Unió Alapjogi Chartájára figyelemmel – úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezés által a hangfelvételek előállítója számára hangfelvétele többszörözésének engedélyezését vagy megtiltását illetően biztosított kizárólagos jog alapján ez utóbbi felléphet a hangfelvételéből valamely harmadik személy által valamely más hangfelvételbe való belefoglalás céljából átvett hangrészlet felhasználásával szemben, még ha e részlet igen rövid is, kivéve, ha e részletet az említett hangfelvételbe módosított és a meghallgatáskor felismerhetetlen formában foglalják bele.
A bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról [helyesen: a szellemi tulajdon területén a bérleti jogról, a haszonkölcsönzési jogról és a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról] szóló, 2006. december 12 i 2006/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikke (1) bekezdésének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy egy másik hangfelvételből átvett zenei részleteket tartalmazó hangfelvétel nem minősül ez utóbbi hangfelvétel e rendelkezés értelmében vett „többszörözött példányának”, amennyiben nem veszi át e hangfelvétel összességét vagy lényeges részét.
A tagállamok nem állapíthatnak meg nemzeti jogukban a hangfelvétel-előállítóknak a 2001/29 irányelv 2. cikkének c) pontjában említett joga tekintetében az ezen irányelv 5. cikkében meghatározottakon felül kivételeket és korlátozásokat.
A 2001/29 irányelv 5. cikke (3) bekezdésének d) pontját úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezésben említett „idézés” fogalma nem terjed ki arra az esetre, amikor a szóban forgó idézéssel érintett mű nem azonosítható be.
A 2001/29 irányelv 2. cikkének c) pontját úgy kell értelmezni, hogy az e pontban említett jog anyagi jogi tartalmát illetően teljes körű harmonizációt előirányzó intézkedést képez.
____________
1 HL C 347., 2017.10.16