C‑476/17. sz. ügy
Pelham GmbH és társai
kontra
Ralf Hütter
és
Florian Schneider‑Esleben
(a Bundesgerichtshof [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
A Bíróság ítélete (nagytanács), 2019. július 29.
„Előzetes döntéshozatal – Szerzői jog és szomszédos jogok – 2001/29/EK irányelv – Információs társadalom – A szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása – Zenei részlet átvétele (sampling) – A 2. cikk c) pontja – Hangfelvétel‑előállító – Többszörözési jog – »Részben történő« többszörözés – Az 5. cikk (2) és (3) bekezdése – Kivételek és korlátozások – Terjedelem – Az 5. cikk (3) bekezdésének d) pontja – Idézés – 2006/115/EK irányelv – A 9. cikk (1) bekezdésének b) pontja – Terjesztési jog – Alapvető jogok – Az Európai Unió Alapjogi Chartája – 13. cikk – Művészi szabadság”
1. Jogszabályok közelítése – Szerzői jog és szomszédos jogok – 2001/29 irányelv – Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása – Többszörözési jog – Terjedelem – Hangfelvételből valamely más hangfelvételbe való belefoglalás céljából átvett, akár igen rövid hangrészlet harmadik személy általi felhasználása – Bennfoglaltság – Kivétel
(2001/29 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 2. cikk, c) pont)
(lásd: 27., 34., 35., 37–39. pont és a rendelkező rész 1. pontja)
2. Jogszabályok közelítése – Szerzői jog és szomszédos jogok – 2006/115 irányelv – Terjesztési jog – Többszörözött példány – Fogalom – Más hangfelvételből átvett zenei részletet tartalmazó hangfelvétel – Kizártság – Feltételek
(2006/115 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 9. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
(lásd: 47., 51., 52., 54., 55. pont és a rendelkező rész 2. pontja)
3. Jogszabályok közelítése – Szerzői jog és szomszédos jogok – 2001/29 irányelv – Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása – Többszörözési jog – Kivételek és korlátozások – Terjedelem – Az irányelvben előírtakon kívüli más kivétel vagy korlátozás – Kizártság
(2001/29 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 2. cikk, c) pont, és 5. cikk)
(lásd: 58., 65. pont és a rendelkező rész 3. pontja)
4. Jogszabályok közelítése – Szerzői jog és szomszédos jogok – 2001/29 irányelv – Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása – Többszörözési jog – Kivételek és korlátozások – Az idézés fogalma – Olyan helyzet, amikor a szóban forgó idézéssel érintett mű nem azonosítható be – Kizártság
(2001/29 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 5. cikk, (3) bekezdés, d) pont)
(lásd: 72., 74. pont és a rendelkező rész 4. pontja)
5. Jogszabályok közelítése – Szerzői jog és szomszédos jogok – 2001/29 irányelv – Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása – Többszörözési jog – Terjedelem – Teljes harmonizáció
(2001/29 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 2. cikk, c) pont)
(lásd: 84–86. pont és a rendelkező rész 5. pontja)
Összefoglalás
A 2019. július 29‑i Pelham és társai ítéletben (C‑476/17) a nagytanácsban eljáró Bíróság a hangfelvétel‑előállítókat a 2001/29 irányelv(1) és a 2006/115 irányelv(2) értelmében a hangfelvételeik többszörözése és terjesztése tekintetében megillető kizárólagos jogokat, valamint az e jogok alóli kivételeket és azok korlátozásait értelmezte egy zenei részletnek egy dalból egy új dal megírásához való felhasználása céljából történő átvételével (sampling) összefüggésben.
R. Hütter és F. Schneider‑Esleben (a továbbiakban: Hütter és a társai) a Kraftwerk nevű zenekar tagjai. E zenekar 1977‑ben közzétett egy hangfelvételt, amelyen szerepel a „Metall auf Metall” című dal. M. Pelham és M. Haas a „Nur mir” című dal szerzői, amely a Pelham társaság által előállított hangfelvételen jelent meg, 1997‑ben. Hütter és társai azt állítják, hogy a Pelham elektronikus formában lemásolt egy megközelítőleg két másodperces ritmusszekvencia‑részletet (sample) a „Metall auf Metall” című dalból, és e részletet többször megismételve, azt beépítette a „Nur mir” című dalba. Hütter és társai azt állítják, hogy a Pelham megsértette az őket mint a hangfelvétel előállítóit megillető, szerzői jogokkal szomszédos jogokat.
A Bíróság ebben az összefüggésben mindenekelőtt rámutatott arra, hogy egy hangfelvételből átvett – akár igen rövid – hangrészletnek a felhasználó általi többszörözését főszabály szerint e hangfelvétel „részben” történő többszörözésének kell tekinteni, amely az e hangfelvétel előállítója számára a 2001/29 irányelvben biztosított kizárólagos jog alá tartozik.
A Bíróság ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: Charta) biztosított szellemi tulajdonjogot(3) egyensúlyba kell hozni a Chartában biztosított más alapvető jogokkal, így a művészi szabadsággal,(4) amely – minthogy a véleménynyilvánítási szabadság(5) körébe tartozik – lehetővé teszi a különféle információk, illetve a kulturális, politikai és társadalmi eszmék széles körű cseréjét.
A Bíróság így kimondta, hogy a Chartára figyelemmel a hangfelvételek előállítója számára hangfelvétele többszörözésének engedélyezését vagy megtiltását illetően biztosított kizárólagos jog(6) lehetővé teszi számára azt, hogy fellépjen a hangfelvételéből valamely harmadik személy által más hangfelvételbe való belefoglalás céljából átvett – akár igen rövid – hangrészlet felhasználásával szemben, kivéve ha e részletet az új hangfelvételbe módosított és a meghallgatáskor felismerhetetlen formában foglalják bele.
Ezt követően e kizárólagos joggal kapcsolatban a Bíróság azt is kifejtette, hogy a 2001/29 irányelv 2. cikkének c) pontja az ott említett jog anyagi jogi tartalmát illetően teljes körű harmonizációt előirányzó intézkedést képez. Azon kizárólagos jogot ugyanis, amellyel a hangfelvétel‑előállítók az Unióban rendelkeznek, egyértelmű módon határozza meg ezen irányelv, és az egyébként nem tartalmaz semmiféle feltételt, és e jog végrehajtása vagy joghatásai nincsenek alárendelve semmiféle közbenső aktusnak.
Ami a hangfelvételek előállítója számára biztosított azon kizárólagos jogot illeti, hogy hozzáférhetővé tegye hangfelvételeit, ideértve azok „többszörözött példányait”(7) is, a Bíróság kimondta, hogy a „többszörözött példány” Genfi Egyezményben(8) is használt fogalmát az ott szereplő fogalommal koherens módon kell értelmezni, és úgy kell érteni, hogy az nem terjed ki az olyan hangfelvételre, amely – bár más hangfelvételből átvett zenei részletet is tartalmaz – nem foglalja magában annak összességét vagy lényeges részét.
A Bíróság egyébként a hangfelvétel‑előállítók hangfelvételeik többszörözésére vonatkozó kizárólagos jogától való eltérés lehetőségének vizsgálata során kimondta, hogy a tagállamok nemzeti jogukban nem állapíthatnak meg a 2001/29 irányelvben(9) foglaltaktól eltérő kivételeket vagy korlátozásokat e jog tekintetében. Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy az ezen irányelvben foglalt kivételek és korlátozások felsorolása kimerítő jellegű.
Végül az „idézés” 2001/29 irányelvben foglalt(10) fogalmát illetően a Bíróság megállapította, hogy az nem terjed ki arra az esetre, amikor a szóban forgó idézéssel érintett mű nem azonosítható be. Amikor azonban valamely új zenemű szerzője felhasznál egy másik hangfelvételből átvett olyan zenei részletet (sample), amely az átlagos hallgató számára is lehetővé teszi azon mű beazonosítását, amelyből e zenei részletet átvették, e zenei részlet felhasználása az adott ügy körülményeitől függően „idézésnek” minősülhet a 2001/29 irányelv értelmében, a Charta 13. cikkének fényében, amennyiben az említett felhasználás célja valamiféle párbeszéd megteremtése azzal a művel, amelyből a részletet átvették, illetve amennyiben a 2001/29 irányelvben említett feltételek teljesülnek.