C‑288/12. sz. ügy

Európai Bizottság

kontra

Magyarország

„Tagállami kötelezettségszegés – 95/46/EK irányelv – A személyes adatok kezelése vonatkozásában a természetes személyeket megillető védelem és az ilyen adatok szabad áramlása – A 28. cikk (1) bekezdése – Nemzeti felügyelő hatóságok – Függetlenség – A felügyelő hatóság megbízatását a megbízatási idő lejárta előtt megszüntető nemzeti jogszabály – Új felügyelő hatóság létrehozása és másik személy elnökké történő kinevezése”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (nagytanács), 2014. április 8.

1.        Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset – A megalapozottság Bíróság általi vizsgálata – Figyelembe veendő helyzet – Az indokolással ellátott véleményben meghatározott határidő lejártakor fennálló helyzet – A személyes adatok védelmét felügyelő hatóság megbízatásának az indokolással ellátott véleményben megállapított időpontban le nem járt megbízatási idő vége előtti megszüntetését előíró nemzeti szabályozás ellen benyújtott kereset – Elfogadhatóság

(EUMSZ 258. cikk, második bekezdés; 95/46 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 28. cikk, (1) és (2) bekezdés)

2.        Tagállamok – Kötelezettségek – Irányelvek végrehajtása – Kötelezettségszegés – A belső jogrendszerre alapított igazolás, ideértve az alkotmányos rendelkezéseket is – Megengedhetetlenség

(EUMSZ 258. cikk; 95/46 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 28. cikk, (1) és (2) bekezdés)

3.        Jogszabályok közelítése – A természetes személyek védelme a személyes adatok kezelése vonatkozásában – 95/46 irányelv – Nemzeti felügyelő hatóságok – A felügyelő hatóság megbízatását a megbízatási idő lejárta előtt megszüntető nemzeti jogszabály – A függetlenség követelményének megsértése – Kötelezettségszegés

(95/46 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 28. cikk, (1) bekezdés)

1.        Elfogadhatatlan a kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset, ha az indokolással ellátott véleményben megállapított határidő lejártát követően az állítólagos kötelezettségszegés a továbbiakban már nem keletkeztetett joghatásokat. Nem erről van szó, és a kereset így elfogadható akkor, ha a Bizottság által állított kötelezettségszegés abban áll, hogy a személyes adatok védelmét ellátó biztos nem láthatta el a megbízatási idő végéig a megbízatását, és nem vitatott, hogy ez az időtartam az indokolással ellátott véleményben megállapított időpontban még nem telt le.

(vö. 29–31. pont)

2.        Az uniós jogból eredő kötelezettségek nem teljesítésének igazolása végett a tagállam nem hivatkozhat kifogásként nemzeti jogrendszerének rendelkezéseire, még az alkotmányos rendelkezésekre sem.

(vö. 35. pont)

3.        Nem teljesíti a személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46 irányelvből eredő kötelezettségeit az a tagállam, amely a személyes adatok védelmét felügyelő hatóság megbízatását a megbízatási idő lejárta előtt megszünteti.

A személyes adatok kezelését felügyelő hatóságoknak ugyanis olyan függetlenséggel kell rendelkezniük, amely kizár többek között bármilyen utasítást vagy bármely más formában jelentkező, akár közvetlen, akár közvetett külső befolyást, amely hatással lehet határozataikra, és így akadályozhatja az említett hatóságoknak a magánélethez való jog védelme és a személyes adatok szabad áramlása közötti helyes egyensúly létrehozásában álló feladatuk teljesítését.

A funkcionális függetlenség önmagában azonban nem elegendő ahhoz, hogy a felügyelő hatóságok védve legyenek bármilyen külső befolyástól. E tekintetben önmagában az a kockázat, hogy az adatkezelést ellenőrző hatóságok döntéseire az őket felügyelő állami hatóságok politikai befolyást gyakorolhatnak, már elegendő akadályát jelenti annak, hogy az előbbiek független módon láthassák el feladatkörüket. Márpedig, ha valamennyi tagállam számára megengedett lenne, hogy a felügyelő hatóság megbízatását az eredetileg megállapított megbízatási idő lejárta előtt megszüntessék, anélkül hogy tiszteletben tartanák az alkalmazandó jogszabályok által e célból előzetesen meghatározott szabályokat és garanciákat, akkor e hatóság fölött megbízatásának gyakorlása közben végig ott lebegne a megbízatás idő előtti megszüntetésének fenyegetése, ami e hatóság politikai hatalomnak való megfeleléséhez vezetne, és ez ellentétes az említett függetlenségi követelménnyel. Ráadásul ilyen helyzetben nem tekinthető úgy, hogy a felügyelő hatóság minden körülmények között a részrehajlás legcsekélyebb gyanújától mentesen működhet.

(vö. 51–55., 62. pont és a rendelkező rész 1. pontja)