T‑409/12. sz. ügy
Mitsubishi Electric Corp.
kontra
Európai Bizottság
„Verseny – Kartellek – A gázszigetelt kapcsolóberendezésekre vonatkozó projektek piaca – Az eredeti határozat Törvényszék általi részleges megsemmisítését követően hozott határozat – Bírságok – Indokolási kötelezettség – A megfelelő ügyintézés elve – Védelemhez való jog – Egyenlő bánásmód – Arányosság – Mérlegelési hiba – Kiindulási összeg – A jogsértésben való közreműködés foka – Elrettentési együttható”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (első tanács), 2016. január 19.
1. Verseny – Közigazgatási eljárás – A védelemhez való jog tiszteletben tartása – Értékelés – Az eredeti határozat részleges megsemmisítését követően hozott, a bírság összegét módosító határozat – Az eredeti határozat elfogadásához vezető eljárás figyelembevétele
(EK 81. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk)
2. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – A versenyszabályokat alkalmazó határozat – Az eredeti határozat részleges megsemmisítését követően hozott, a bírság összegét módosító határozat – Az eredeti határozat indokolásának figyelembevétele
(EK 81. cikk; EUMSZ 296. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk)
3. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az alapösszeg megállapítása – Az eladások értékének meghatározása – Az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása – A kartell bizonyos résztvevőinek a referenciaévben egy közös vállalkozás által folytatott tevékenységei – A kiindulási összeg hozzárendelésére és felosztására vonatkozó módszer kiigazítása – Megengedhetőség
(EK 81. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk)
4. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az egyes eljárás alá vont vállalkozások közreműködésének viszonylagos súlya alapján történő egyéniesítés – Egységes és folyamatos jogsértés – Valamely vállalkozás kartellben történő, cselekvéstől való tartózkodás formájában megvalósuló részvétele – Értékelés
(EK 81. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk)
5. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az alapösszeg megállapítása – A jogsértés súlya – Értékelési szempontok – Az érintett piacon történő károkozásra való tényleges gazdasági képesség – Harmadik államban letelepedett gyártók
(EK 81. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk)
1. Amikor a versenyszabályok megsértése miatt bírságot kiszabó olyan bizottsági határozat megsemmisítése iránti keresetet nyújtanak be, amely határozat kifejezetten az egy más összegű bírságot kiszabó és az uniós bíróság által részben megsemmisített eredeti határozatot módosító határozatnak minősül, a módosító határozat elfogadásához vezető eljárás az említett eredeti határozat elfogadásához vezető eljárás meghosszabbításának keretébe illeszkedik. E körülmények között annak vizsgálata érdekében, hogy a megtámadott határozat elfogadásához vezető eljárás során tiszteletben tartották‑e a felperes védelemhez való jogát, figyelembe lehet venni mind az eredeti határozatot, mind pedig az elfogadását megelőző előkészítő intézkedéseket, köztük az e határozatot megelőző kifogásközlést, amennyiben azokat a megsemmisítést kimondó ítélet nem vonta kétségbe.
Egyébiránt, amennyiben a felperesnek a Bizottság által számára megküldött tényállást közlő levélre tett észrevételeiből kitűnik, hogy részletesen előadhatta az álláspontját a vele szemben kiszabandó bírság összege számításának különböző lépéseit illetően, nem lehet arra hivatkozni, hogy a Bizottság megsértette a védelemhez való jogát azáltal, hogy nem közölte vele a bírság összegének számítása szempontjából releváns elemeket, különösen az eladásokra vonatkozó számadatokat.
Ugyanígy, amikor az érintett vállalkozás az eredeti kifogásközléstől kezdve tudatában volt annak, hogy a Bizottság biztosítani szándékozik a kiszabott bírság elrettentő hatását, és legalább az eredeti határozattól kezdve módjában állt megérteni, hogy ez a szándék magában foglalja, hogy a Bizottság meghatározott tevékenységi időszak vonatkozásában kiegészítő összeget szab ki, miközben e szándékot az eredeti határozat részleges megsemmisítését kimondó ítélet sem vonta kétségbe, továbbá az mind az említett tényállást közlő levélben, mind pedig a Bizottság és az e vállalkozás közötti találkozó során megerősítést nyert, nem bizonyított az, hogy megsértették volna e vállalkozás védelemhez való jogát a Bizottság azon szándékával összefüggésben, hogy vele szemben kiszabja a kiegészítő összeget.
(vö. 39., 41., 43., 51., 52. pont)
2. Az EK 81. cikk (1) bekezdésébe és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 53. cikkének (1) bekezdésébe ütköző jogsértést megállapító és bírságokat kiszabó határozat indokolását figyelembe lehet venni az ezen eredeti határozatot módosító, ez utóbbi határozat uniós bíróság általi részleges megsemmisítését követően hozott határozattal kapcsolatos indokolási kötelezettség tiszteletben tartásának vizsgálatakor, feltéve hogy ezen indokolást nem érintette a megsemmisítést kimondó ítélet, és nem áll ellentmondásban a módosító határozat szövegével.
Így a módosító határozatban kiszabott bírság kiszámítása érdekében a Bizottság által megállapított kiindulási összegre vonatkozó indokolást illetően az a tény, hogy az eljárás alá vont vállalkozásnak módjában áll megérteni azon mérlegelési elemeket, amelyek az eredeti határozat elfogadásához vezető eljárásban lehetővé tették a Bizottság számára az általa elkövetett jogsértés súlyának felmérését, magában foglalja különösen, hogy a Bizottság nem köteles a határozatában részletesebb ismertetést vagy a kiindulási összeg pontos meghatározására vonatkozó számszerű adatokat szerepeltetni.
(vö. 54., 66. pont)
3. A versenyszabályok megsértése miatt kiszabott bírság összegének meghatározása során, amikor az eladások értékének meghatározása érdekében figyelembe vett referenciaévben a kartell bizonyos résztvevőinek az érintett ágazatban folytatott tevékenységeit egy teljes jogú közös vállalkozás gyakorolta, amely ezt követően megszűnt, ily módon e résztvevők a többiekkel ellentétben az említett ágazatban nem teljesítettek eladásokat, a Bizottság nem sérti meg az egyenlő bánásmód elvét akkor, ha először is az említett közös vállalkozás vonatkozásában egy hipotetikus kiindulási összeget határoz meg, majd ezen összeget felosztja azon résztvevők között, amelyek e vállalkozás részvényesei voltak. Azon körülmény ugyanis, hogy ez utóbbiak átruházták tevékenységeiket az említett külön gazdasági egységre, magában foglalja, hogy a velük szemben kiszabott bírságot nem lehet pontosan ugyanúgy kiszámítani, mint a kartell többi résztvevőjének bírságát, e ponton tehát a helyzetük nem összehasonlítható az utóbbiak helyzetével.
Egyébiránt ebben az összefüggésben, még ha az érintett résztvevők mindegyike ugyanolyan százalékos arányban rendelkezik is részesedéssel az említett közös vállalkozás tőkéjében, a Bizottság a hipotetikus kiindulási összeget feloszthatja az alapján, hogy e résztvevők a közös vállalkozás létrehozását megelőző utolsó évben milyen arányban értékesítették az érintett terméket, annak kifejezésre juttatása érdekében, hogy egyenlőtlen képességgel rendelkeztek arra, hogy közreműködjenek a jogsértésben. E módszer ugyanis lehetővé teszi, hogy az egyenlő bánásmód elvét – amely megköveteli, hogy a jogsértés valamennyi résztvevője tekintetében ugyanazt a referenciaévet vegyék figyelembe – összeegyeztessék azzal a szándékkal, hogy kifejezésre juttassák azon résztvevőknek a közös vállalkozás létrehozatalakor fennálló egyenlőtlen versenyhelyzetét, amelyek tulajdonában a közös vállalkozás áll.
(vö. 108–112., 130., 133., 143. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 150., 153–156. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 165–167., 169., 174–178., 180. pont)