T‑113/17. sz. ügy
(kivonatos közzététel)
Crédit agricole SA
és
Crédit agricole Corporate and Investment Bank
kontra
Európai Bizottság
A Törvényszék ítélete (kibővített tizedik tanács), 2023. december 20.
„Verseny – Kartellek – A származtatott eurókamatügyletek ágazata – Az EUMSZ 101. cikkbe és az EGT‑Megállapodás 53. cikkébe ütköző jogsértést megállapító határozat – Az Euribor bankközi referencia‑kamatlábainak manipulációja – A bizalmas információk cseréje – Cél általi versenykorlátozás – Egységes és folyamatos jogsértés – Időben fokozatos »hibrid« eljárás – Az ártatlanság vélelme – Pártatlanság – Bírságok – Alapösszeg – Az eladások értéke – Az 1/2003/EK rendelet 23. cikkének (2) és (3) bekezdése – Indokolási kötelezettség – Az indokolást kiegészítő módosító határozat – Egyenlő bánásmód – Korlátlan felülvizsgálati jogkör”
1. Verseny – Közigazgatási eljárás – Az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikkének alkalmazhatatlansága – Az uniós jog általános elveinek alkalmazandósága – A megfelelő ügyintézés elve – A kontradiktórius eljárás elve – Az ártatlanság vélelmének elve – Megsértés – Hiány
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. és 48. cikk)
(lásd: 42–51., 65–71. pont)
2. Verseny – Közigazgatási eljárás – A védelemhez való jog tiszteletben tartása – A vállalkozások meghallgatása – Az érintett vállalkozások által a meghallgatás során feltett kérdések megválaszolásának a Bizottság általi megtagadása – Megengedhetőség
(1/2003 tanácsi rendelet, 27. cikk; 773/2004 bizottsági rendelet, 14. cikk)
(lásd: 54–60. pont)
3. Verseny – Közigazgatási eljárás – Vitarendezési eljárás – Olyan eljárás, amely nem terjed ki a kartell valamennyi résztvevőjére – Vitarendezési határozat és rendes eljárás végén hozott határozat időben eltolt elfogadása – Megengedhetőség – Feltételek – A pártatlansági kötelezettségnek és az ártatlanság vélelmének a tiszteletben tartása – A védelemhez való jog tiszteletben tartása – Terjedelem
(EUMSZ 101. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. és 48. cikk; 773/2004 bizottsági rendelet, 10a. cikk)
(lásd: 75–107., 137–139. pont)
4. Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – A Bizottság azon kötelezettsége, hogy gondosan és pártatlanul vizsgálja meg az adott ügy összes releváns körülményét – A Bizottság versenypolitikáért felelős tagjának a közigazgatási eljárás során tett nyilvános nyilatkozatai – Esetlegesen a szubjektív pártatlanság hiányáról tanúskodó nyilatkozatok – Az ügy Bizottság általi pártatlan értékelésére gyakorolt hatás hiánya
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)
(lásd: 111–121. pont)
5. Verseny – Közigazgatási eljárás – A védelemhez való jog tiszteletben tartása – Iratbetekintés – Tárgy – A kifogásközlésre adott válaszok közlése – Feltételek – A terhelő és mentő dokumentumok megkülönböztetésének szükségessége
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 27. cikk, (2) bekezdés
(lásd: 146–170. pont)
6. Verseny – Közigazgatási eljárás – A védelemhez való jog tiszteletben tartása – Iratbetekintés – Az iratok összességébe való betekintés megengedésére vonatkozó kötelezettség – Korlátok – Az eljárásban részt vevő más felektől származó bizalmas információkat tartalmazó akta – A védelemhez való jognak a titoktartási kötelezettséggel való összeegyeztetése – A bizalmas információkhoz adatszoba‑eljárás keretében való hozzáférés – Megengedhetőség
(EUMSZ 101. és EUMSZ 339. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 27. cikk, (2) bekezdés; 773/2004 bizottsági rendelet, 15. cikk)
(lásd: 171–183. pont)
7. Kartellek – Vállalkozások közötti megállapodások és összehangolt magatartások – Fogalom – Versenyellenes célú találkozókon való részvétel – Bennfoglaltság – Feltétel – A meghozott döntésektől való elhatárolódás hiánya – Teljesült feltétel
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)
(lásd: 213–228. pont)
8. Kartellek – Összehangolt magatartás – Fogalom – Azon kötelezettséggel összeegyeztethetetlen egyeztetés és együttműködés, hogy minden vállalkozásnak önállóan kell meghatároznia piaci magatartását – Versenytársak közötti információcsere – Bizalmas információk pénzügyi intézmények kereskedői közötti cseréje – Az Euribor bankközi referencia‑kamatlábai manipulációjának kísérletére vonatkozó információcsere – Az Euriboron vagy az EONIA‑n indexált termékágazatban a kereskedési pozíciókkal és az árstratégiákkal kapcsolatos információcsere – Az érintett megállapodásra jellemző, bizonyított, releváns, sajátos és kellően jelentős, versenyt támogató hatások hiánya – Olyan információcsere, amelynek károssági foka elegendő ahhoz, hogy cél általi korlátozásnak lehessen minősíteni
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)
(lásd: 238–254., 260–335. pont)
9. Verseny – Uniós szabályok – Jogsértések – Betudhatóság – Valamely vállalkozás munkavállalói cselekményeinek e vállalkozásnak való betudhatósága – Feltételek – Feladataikat a vállalkozás javára és irányítása alatt ellátó alkalmazottak
(EUMSZ 101. cikk)
(lásd: 338–350. pont)
10. Kartellek – Tilalom – Jogsértések – Egységes jogsértést megvalósító megállapodások és összehangolt magatartások – A jogsértés egészéért való felelősség valamely vállalkozásnak való betudása – Feltételek – Átfogó terv keretébe illeszkedő jogellenes magatartások és cselekmények – Értékelés – Szempontok – A jogsértés egységes céljához való hozzájárulás – A kartell átfogó tervének és fő elemeinek ismerete vagy előreláthatósága
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)
(lásd: 353–364., 375–432. pont)
11. Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – A jogsértésnek és a jogsértés időtartamának a Bizottságra háruló bizonyítása – A bizonyítási teher terjedelme – Folyamatos jogsértés
(EUMSZ 101. cikk)
(lásd: 438–449. pont)
12. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Bírósági felülvizsgálat – Az uniós bíróság korlátlan felülvizsgálati jogköre – Terjedelem – A kiszabott bírság összegének meghatározása – Értékelési szempontok
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés, és EUMSZ 261. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (3) bekezdés, és 31. cikk)
(lásd: 459., 460., 656–683. pont)
13. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az alapösszeg megállapítása – Az eladások értékének meghatározása – Az iránymutatásban előírt módszer alkalmazása – Csökkentési tényező alkalmazásával csökkentett pénzbeli bevételek alapján megállapított helyettesítő érték – A csökkentési együttható meghatározására vonatkozó indokolás elégtelensége
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 13. és 37. pont)
(lásd: 474–488., 496–512. pont)
14. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – A versenyszabályokat alkalmazó határozat – Az indokolási kötelezettség megsértésének a peres eljárás során módosító határozat elfogadásával történő helyrehozatala – Megengedhetetlenség
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés, és EUMSZ 296. cikk, második bekezdés)
(lásd: 519–526. pont)
15. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az alapösszeg megállapítása – Az eladások értékének meghatározása – Az iránymutatásban előírt módszer alkalmazása – Csökkentési tényező alkalmazásával csökkentett pénzbeli bevételek alapján megállapított helyettesítő érték – Az ugyanazon jogsértésben részt vevő vállalkozások pénzbeli bevételeinek heterogén módszerekkel történő kiszámítása – A figyelembe vett értékekre gyakorolt elhanyagolható hatás – Az egyenlő bánásmód elvének megsértése – Hiány
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)
(lásd: 532–556., 571–587. pont)
16. Verseny – Közigazgatási eljárás – Tájékoztatáskérés – A Bizottság valamennyi közölt információ megvizsgálására vonatkozó kötelezettsége – Hiány – A szolgáltatott információk helytállóságának kétségbe vonásához elegendő valószínűsítő körülmények – A Bizottság kiegészítő vizsgálati intézkedések elfogadására vonatkozó kötelezettsége
(EUMSZ 101. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 18. cikk)
(lásd: 559–569. pont)
17. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az alapösszeg megállapítása – A jogsértés súlya – Belépési díj – Figyelembe veendő tényezők
(1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) és (3) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 25. pont)
(lásd: 617–624. pont)
18. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az alapösszeg kiigazítása – Enyhítő körülmények – A főbb szereplőkhöz képest a jogsértésben való részvétel kisebb intenzitása – Az alapösszeg 10%‑os csökkentése – Az arányosság, az egyenlő bánásmód vagy a szankciók egyéniesítése elvének megsértése – Hiány
(1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 29. pont)
(lásd: 628–652. pont)
Összefoglalás
2011‑ben a Barclays bankcsoport engedékenység iránti kérelmet nyújtott be az Európai Bizottsághoz, tájékoztatva őt a származtatott eurókamatügyletek (Euro Interest Rate Derivatives, a továbbiakban: EIRD) ágazatában fennálló kartellről.
Ezen EIRD termékeket az Euribor (Euro Interbank Offered Rate), az euróban nyilvántartott bankközi hitelek költségét tükröző referencia‑kamatlábak összessége vagy az EONIA (Euro OverNight Index Average), az Euriborral egyenértékű funkciót betöltő, de napi kamatlábak összessége alapján indexálják. Az Euribor kamatlábszint a 47 pénzügyi intézményből álló panelhez (a továbbiakban: Euribor panel) tartozó bankok által jelzett egyedi jegyzésen alapul.
Miután a Bizottság jogsértési eljárást indított, a Barclays, a Deutsche Bank, a Royal Bank of Scotland és a Société générale pénzügyi intézmények úgy határoztak, hogy részt vesznek a 773/2004/EK rendelet(1) 10a. cikke szerinti vitarendezési eljárásban. Ezen eljárás eredményeként a Bizottság 2013. december 4‑én határozatot(2) fogadott el, amelyben megállapította, hogy ezen intézmények egységes és folyamatos jogsértésben vettek részt, amelynek célja az volt, hogy az EIRD termékek piacán megváltoztassák az árak rögzítésének rendes menetét.
Mivel a Crédit agricole SA és a Crédit agricole Corporate and Investment Bank (a továbbiakban együtt: Crédit agricole) pénzügyi intézmények, a JP Morgan és a HSBC nem nyújtottak be vitarendezési beadványt, a Bizottság vizsgálatot folytatott velük szemben.
2016. december 7‑i határozatával(3) a Bizottság megállapította, hogy a Crédit agricole megsértette az EUMSZ 101. cikket és az EGT‑Megállapodás 53. cikkét azáltal, hogy 2006. október 16. és 2007. március 19. között egységes és folyamatos jogsértésben vett részt, amelynek célja az volt, hogy az EIRD termékek piacán megváltoztassák az árak rögzítésének rendes menetét, és 114 654 000 euró bírságot szabott ki vele szemben.
A Bizottság szerint a Crédit agricole jogsértő magatartása a Crédit agricole kereskedője és az Euribor panelhez tartozó másik pénzügyi intézmény kereskedője közötti információcserében nyilvánult meg, amely lényegében a bankjaik által az említett panelhez az Euribor számítása céljából benyújtott ajánlatok manipulálására, az EIRD termékekkel kapcsolatos kereskedési pozíciókra, valamint az EIRD termékek árának rögzítésével kapcsolatos szándékaikra és stratégiáikra vonatkoztak.
A Crédit agricole a Törvényszék előtt egyrészt e határozat részleges megsemmisítését, másrészt másodlagosan a kiszabott bírság törlését vagy összegének csökkentését kéri.
A kereset benyújtását követően a Bizottság módosító határozatot(4) fogadott el annak érdekében, hogy kiegészítse a megtámadott határozat indokolását, tekintettel a Törvényszék HSBC Holdings és társai kontra Bizottság ítéletére(5), amelyet egy kapcsolódó ügyben hozott.
Ítéletében a Törvényszék kibővített tizedik tanácsa pontosítja azokat a kritériumokat, amelyek lehetővé teszik annak megállapítását, hogy valamely vállalkozás a pénzügyi termékek ágazatában – többek között információcsere útján – versenyellenes magatartásban vett részt. A Törvényszék ugyanakkor megsemmisíti a megtámadott határozatot annyiban, amennyiben az bírságot szab ki a Crédit agricole‑ra. Ezt követően korlátlan felülvizsgálati jogkörét gyakorolja, és 110 000 000 euró összegű bírságot szab ki a Crédit agricole‑lal szemben.
A Törvényszék álláspontja
Mivel a Crédit agricole többek között a védelemhez való jogának és a kontradiktórius eljárás elvének azáltal történő megsértésére hivatkozott, hogy a meghallgatási tisztviselő előtt tartott meghallgatáson nem válaszoltak a tervezett szankció számítási módjaival kapcsolatos egyes kérdéseire, a Törvényszék megállapította, hogy míg a meghallgatási tisztviselő fakultatív jelleggel engedélyezheti a feleknek, hogy kérdéseket tegyenek fel a meghallgatás során, e meghallgatás fő célja az, hogy lehetőséget biztosítson többek között a kifogásközlés címzettjeinek arra, hogy kifejthessék álláspontjukat a Bizottság előzetes megállapításairól. Ezenkívül a Bizottság nem köteles arra, hogy a közigazgatási eljárás szakaszában pontosítsa, hogy a bírságok összegének meghatározásakor hogyan kívánja alkalmazni a jogsértés súlyával és időtartamával kapcsolatos szempontokat.
Hasonlóképp, a Bizottság nem sértette meg a Crédit agricole védelemhez való jogát, amikor adatszoba útján szervezte meg a más felektől származó egyes iratokhoz való hozzáférését. Tekintettel ugyanis arra, hogy a szóban forgó adatok a koruk ellenére nem veszítették el bizalmas jellegüket, az adatszoba‑eljárás megfelelő eszköz volt a Crédit agricole védelemhez való jogának és a bizalmas kezeléshez fűződő azon érdekeknek az összeegyeztetéséhez, amelyekre az ezen adatokat szolgáltató többi bank hivatkozhatott. Végezetül, a Crédit agricole nem bizonyította, hogy jobban tudta volna biztosítani a védelmét azáltal, hogy közvetlenül, nem pedig külső tanácsadói révén szerez teljes körű hozzáférést az említett adatokhoz.
A Törvényszék ezt követően megerősíti a Crédit agricole‑nak betudható jogsértő magatartás fennállását.
A Crédit agricole‑nak az Euribor‑kamatláb manipulációjával kapcsolatos gyakorlatban való részvételét illetően a Törvényszék hangsúlyozza, hogy a megtámadott határozatban a Crédit agricole‑lal szemben figyelembe vett, kereskedők közötti levélváltásokból egyértelműen kitűnik a preferált kamatláb, az ehhez kapcsolódó kereskedési pozíció közlése, valamint a Crédit agricole kereskedőinek a bankjuk által az Euribor panel számára tett ajánlat befolyásolására irányuló ajánlata vagy szándéka.
Végezetül a Crédit agricole által annak bizonyítása érdekében előadott érvek, hogy ezen intézmény csekély szerepet játszott a szóban forgó manipulációkban, hatástalanok, mivel ezen, a versenyellenes magatartások számára és intenzitására vonatkozó tényezők nem relevánsak a vállalkozás által elkövetett jogsértés fennállásának megállapítása szempontjából, hanem kizárólag a jogsértés súlyának vagy az enyhítő körülményeknek az értékelése, valamint adott esetben a bírság meghatározása szempontjából.
Ami a Bizottság által elfogadott egységes jogsértésnek való minősítést illeti, a Törvényszék emlékeztet arra, hogy a vállalkozás ilyen jogsértésben való részvételének megállapítása szempontjából három tényező meghatározó:
i) a különböző szóban forgó magatartásoknak egy egységes célt követő „átfogó terv” keretébe kell illeszkedniük;
ii) a vállalkozásnak tudomással kellett bírnia a más vállalkozások által, azonos célok elérése végett tervezett vagy ténylegesen megvalósított jogsértő magatartásokról, illetve e magatartások észszerűen előre láthatóak voltak számára, és kész volt elfogadni azok kockázatát; és
iii) szükséges, hogy e vállalkozás saját magatartásával hozzá kívánt járulni a valamennyi résztvevő által követett közös célokhoz.
Az első tényezőt illetően a Törvényszék megállapítja, hogy a szóban forgó információcsere egésze a Bizottság által megállapított azon egységes célkitűzés keretébe illeszkedik, hogy az EIRD termékek alapján teljesítendő pénzforgalmat az ezen információcserében részt nem vevő piaci szereplők hátrányára befolyásolja.
A második tényezőt illetően a Törvényszék rámutat, hogy a Bizottság közvetlen bizonyítékokkal rendelkezett arra vonatkozóan, hogy a Crédit agricole tudott arról, hogy más bankokkal együtt részt vett az Euribor kamatláb manipulálására irányuló összehangolt cselekvésben annak érdekében, hogy megváltoztassa az EIRD ügyletek alapján zajló kifizetéseket. A megtámadott határozatban ismertetett körülményekből ugyanis az következik, hogy a Crédit agricole kereskedői tudták vagy észszerűen előre láthatták, hogy az Euribor kamatlábszint manipulálását célzó információcsere a kétoldalú információcsere kereteit meghaladó „átfogó tervbe” illeszkedik.
Nem ez a helyzet azonban az árak rögzítésére vonatkozó szándékra és stratégiákra vonatkozó információcsere esetében, amely tekintetében a megtámadott határozatban szolgáltatott bizonyítékok nem teszik lehetővé annak bizonyítását, hogy a Crédit agricole tudott vagy tudnia kellett volna arról, hogy azok túllépték a kétoldalú kereteket, és olyan átfogó terv részét képezték, amely más bankokat is érintett. Ami ezen információcserét illeti, az egységes jogsértésben való részvétel nem tudható be a Crédit agricole‑nak.
A harmadik elemet illetően a Bizottság által a Crédit agricole‑lal szemben elfogadott levélváltásokból kitűnik, hogy az érintett kereskedők versenyellenes magatartást kívántak folytatni.
Miután ily módon részben megerősítette a Crédit agricole‑nak a szóban forgó egységes és folyamatos jogsértésben való részvételére vonatkozó megállapítást, a Törvényszék elutasítja a megsemmisítés iránti kérelmet a jogsértés megállapítását érintő részében, mivel azt jogilag megkövetelt módon igazolják olyan megállapítások, amelyek helytállóak. Ezzel szemben a Törvényszék helyt ad a megtámadott határozat megsemmisítése iránti kérelemnek annyiban, amennyiben az 114 654 000 euró bírságot szab ki a Crédit agricole‑lal szemben.
E tekintetben a Törvényszék rámutat egyrészt arra, hogy e szankció nem tükrözi a Crédit agricole‑nak az egységes és folyamatos jogsértésben való részvételét, mivel a Bizottság tévesen tudta be a Crédit agricole‑nak a többi banknak az árrögzítésre irányuló szándékkal és stratégiákkal kapcsolatos azon információcserére vonatkozó magatartásait, amelyekre nem a kamatlábak manipulációja érdekében került sor.
Másrészt a Törvényszék megállapítja, hogy a Crédit agricole‑lal szemben kiszabott bírság összegének meghatározása elégtelen indokolást tartalmaz.
Ugyanis, noha a Bizottság nem követett el mérlegelési hibát, amikor a Crédit agricole‑lal szemben kiszabott bírság összegének meghatározása érdekében az eladások értékét helyettesítő értékként a csökkentett pénzbeli bevételeket vette alapul, nem fejtette ki kellőképpen azokat az okokat, amelyek miatt az e bevételekre alkalmazott csökkentési együtthatót 98,849%‑ban állapította meg. Egyébiránt, mivel a Bizottság nem bizonyította, hogy gyakorlatilag lehetetlen volt számára a jogilag megkövetelt módon megindokolni a megtámadott határozatot e tekintetben, nem fogadható el az indokolásnak a módosító határozatban e tekintetben előadott kiegészítése anélkül, hogy e határozat módosítaná a megtámadott határozat rendelkező részét.
A Törvényszék szerint a Bizottság ezenkívül megsértette a gondos vizsgálat kötelezettségét, mivel az érintett bankok által a pénzbeli bevételeik kiszámítása során követett módszerek egységességének kétségbe vonásához elegendő valószínűsítő körülmény ellenére nem fogadott el további vizsgálati intézkedéseket. Azonban a megfelelő ügyintézés elvének ilyen megsértése csak akkor vezethetne a megtámadott határozat megsemmisítéséhez, ha a Crédit agricole bizonyította volna, hogy a szóban forgó módszertani eltérések azzal a következménnyel jártak, hogy a kiszabott bírságok alapösszegét az egyenlő bánásmód elvének megsértésével számították ki. Márpedig az említett eltéréseknek a pénzbeli bevételek szintjére gyakorolt elhanyagolható hatására tekintettel ezek az eltérések a jelen ügyben nem eredményezhetik az egyenlő bánásmód elvének megsértését.
Végül a Törvényszék korlátlan felülvizsgálati jogkörében eljárva megvizsgálja a Crédit agricole‑nak a vele szemben kiszabott bírság összegének csökkentése iránti kérelmeit.
Annak hangsúlyozásával, hogy egy bírságnak a korlátlan felülvizsgálati jogkörének gyakorlása keretében történő megállapítása nem pontos matematikai számításon alapul, a Törvényszék a Bizottság által követett megközelítéshez hasonlóan a bírság alapösszegének meghatározásához kiindulási adatként a csökkentett pénzbeli bevételek értékét alkalmazza, mivel ez az érték tükrözi a jogsértés gazdasági jelentőségét és a vállalkozás jogsértésben való részvételének súlyát.
Ami a csökkentési együttható meghatározását illeti, amelynek alkalmazása a túlságosan visszatartó erejű bírság kiszabásának elkerüléséhez szükséges, a Törvényszék megjegyzi, hogy a felek között nem vitatott, hogy e tényező legalább 98,849%.
A jogsértés jellegét illetően a Törvényszék rámutat, hogy mivel a szóban forgó magatartások az EIRD termékek árának meghatározása szempontjából releváns tényezőkre vonatkoztak, jellegüknél fogva a legsúlyosabb versenykorlátozások közé számítanak. Ezenkívül a szóban forgó magatartások különösen súlyosak és károsak, mivel nemcsak torzíthatják a versenyt az EIRD termékek piacán, hanem tágabb értelemben alkalmasak arra is, hogy veszélyeztessék a bankrendszerbe és a pénzügyi piacok egészébe vetett bizalmat, valamint azok hitelességét.
Az enyhítő körülményeket illetően a Törvényszék megállapítja, hogy a Crédit agricole kétségkívül kevésbé jelentős szerepet játszott a jogsértésben, mint a főbb szereplők. A jogsértő magatartásokban való részvétele azonban szándékos volt. Egyébiránt a szóban forgó magatartásokat fokozott súlyosság jellemzi. Következésképpen a figyelembe vett enyhítő körülmények hatása csak elhanyagolható lehet.
Következésképpen a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy a jelen ügy körülményeinek helyes mérlegelését jelenti, ha a bírság összegét 110 000 000 euróban állapítja meg.
A fentiekre tekintettel a Törvényszék megsemmisíti a megtámadott határozatot annyiban, amennyiben az bírságot szab ki a Crédit agricole‑ra, a bírság összegét 110 000 000 euróban állapítja meg, a keresetet pedig az ezt meghaladó részében elutasítja.