A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (fellebbezési tanács)

2014. december 11.

T‑304/13. P. sz. ügy

Chris van der Aat és társai

kontra

Európai Bizottság

„Fellebbezés – Közszolgálat – Tisztviselők – Díjazás – A tisztviselők és egyéb alkalmazottak díjazásának és nyugdíjának éves kiigazítása – A Varesében alkalmazott tisztviselőkre és alkalmazottakra vonatkozó korrekciós együttható – A személyzeti szabályzat 64.–65a. cikke – A személyzeti szabályzat IX. melléklete –1239/2010/EU rendelet – Indokolási kötelezettség – A dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – Nyilvánvaló értékelési hiba”

Tárgy:      Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke (harmadik tanács) van der Aat és társai Bizottság ügyben 2013. március 21‑én hozott ítélete (F‑111/11, EBHT‑KSZ, EU:F:2013:42) ellen, annak hatályon kívül helyezése iránt benyújtott fellebbezés.

Határozat:      A Törvényszék a fellebbezést elutasítja. Chris van der Aat és az Európai Bizottság többi tisztviselője és alkalmazottja, akiknek neve az ítélet mellékletében szerepel, maguk viselik saját költségeiket, valamint kötelesek viselni a Bizottság részéről a jelen eljárásban felmerült költségeket. Az Európai Unió Tanácsa maga viseli a jelen eljárással összefüggésben felmerült saját költségeit.

Összefoglaló

1.      Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A korrekciós együtthatók kiszámításához használt adatokra vonatkozóan a tisztviselő által benyújtott hozzáférés iránti kérelem – A rendelet alapján hozzáférés iránti kérelem adminisztrációhoz történő benyújtására vonatkozó kötelezettség – A hatékony jogorvoslathoz való jog megsértése – Hiány

(Személyzeti szabályzat, XI. melléklet, 3. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet)

2.      Bírósági eljárás – Pervezető intézkedések – Dokumentumok benyújtására történő felhívás – A kérelmező kötelezettségei – A kérelem elutasítása hiányos benyújtás esetén – A hatékony jogorvoslathoz való jog megsértése – Hiány

(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 54. cikk)

3.      Tisztviselők – Díjazás – Korrekciós együtthatók – Megállapítás – Az intézmények mérlegelési mozgástere – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok

(Személyzeti szabályzat, 64. és 65. cikk, és XI. melléklet)

1.      Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet alapján annak a tisztviselőnek, aki hozzáférést szeretne kapni azokhoz az adatokhoz, amelyek alapján a tisztviselői illetményekre alkalmazandó korrekciós együtthatók alapjául szolgáló statisztikai számításokat elvégezték, az említett rendelet keretében hozzáférés iránti kérelmet kell benyújtania. A hozzáférés iránti kérelem szükségessége nem összeegyeztethetetlen a hatékony jogorvoslathoz való joggal, és nem sérti annak hatékony érvényesülését sem, hogy a korrekciós együttható meghatározására vonatkozó eljárás keretében díjazási tanácsadó csoportot alakítsanak, mivel a dokumentumokhoz való hozzáférésre irányuló jogot az 1049/2001 rendelet szabályozza az abban foglalt feltételek szerint, és ettől eltérő eljárás nem alkalmazható pusztán amiatt, hogy a kérelmező uniós tisztviselő.

(lásd az 58. pontot)

Hivatkozás:

Törvényszék: 2000. november 8‑i Bareyt és társai kontra Bizottság ítélet, T‑175/97, EBHT‑KSZ, EU:T:2000:259, 85. pont; 2003. június 25‑i Pyres kontra Bizottság ítélet, T‑72/01, EBHT‑KSZ, EU:T:2003:176, 62. pont.

2.      A Közszolgálati Törvényszéknek nem róható fel, hogy megsértette volna a felperes hatékony jogorvoslathoz való jogát azzal, hogy elutasította az alperes intézmény birtokában levő dokumentumok kiadására irányuló kérelmét, ha az alperes nem fejtette ki, hogy a jogvita elbírálása szempontjából mennyiben relevánsak azok a dokumentumok, amelyek kiadását az intézmény megtagadta tőle. A bíróság részt vehet ugyan a felperest igazoló bizonyítékok feltárásában, ám csak olyan kivételes esetekben, amikor például a felperesnek az alperes birtokában lévő bizonyítékokra van szüksége az érvelésük alátámasztására, és nehézségekbe, sőt esetleg az alperes elutasításába ütközik e bizonyítékok beszerzésekor. Ezenfelül ahhoz, hogy a bíróság részt vegyen a bizonyítékok feltárásában, a felperesnek olyan kellően pontos, objektív és egybevágó körülményekre kell hivatkoznia, amelyek alátámasztják vagy valószínűsítik az állításai alapjául szolgáló tények fennállását.

(lásd a 61. pontot)

Hivatkozás:

Törvényszék: 2008. március 12‑i Rossi Ferreras kontra Bizottság ítélet, T‑107/07 P, EBHT‑KSZ, 38. és 39. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

3.      A személyzeti szabályzat 64. és 65. cikkében és XI. mellékletében foglalt rendelkezések szövegéből, valamint az ügy bonyolultságából következően az intézmények széles mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek azzal kapcsolatban, hogy az uniós tisztviselők illetménykiigazításakor mely tényezőket és bizonyítékokat veszik figyelembe.

Ennélfogva a korrekciós együtthatókra vonatkozó javaslatok kialakításánál az Eurostat által használt alapadatok és statisztikai módszerek meghatározását és kiválasztását illetően az uniós bíróság értékelésének annak felülvizsgálatára kell korlátozódnia, hogy betartották‑e a személyzeti szabályzat rendelkezéseiben megfogalmazott elveket, elkövettek e nyilvánvaló hibát a korrekciós együtthatók meghatározásának alapul szolgáló tények értékelése során, és történt e hatáskörrel való visszaélés.

Ezenfelül annak a félnek kell szolgáltatnia a nyilvánvaló hiba elkövetésének bizonyítására alkalmas tényeket, aki a Bizottság által a korrekciós együtthatók meghatározásához használt tényeket és módszert vitatni kívánja.

(lásd a 66–68. pontot)

Hivatkozás:

Törvényszék: 2002. szeptember 25‑én Ajour és társai kontra Bizottság ítélet, EBHT‑KSZ, EU:T:2002:224, 47–49. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.