T‑135/09. sz. ügy
Nexans France SAS és
Nexans SA
kontra
Európai Bizottság
„Verseny – Közigazgatási eljárás – Megsemmisítés iránti kereset – Vizsgálat során elfogadott jogi aktusok – Közbenső intézkedések – Elfogadhatatlanság – Helyszíni vizsgálatot elrendelő határozat – Indokolási kötelezettség – A magánélet tiszteletben tartása – Kellően komoly ténykörülmények – Bírósági felülvizsgálat”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (nyolcadik tanács), 2012. november 14.
1. Verseny – Közigazgatási eljárás – A Bizottság vizsgálati jogköre – Vizsgálatot elrendelő határozat – Indokolási kötelezettség – Terjedelem – Jogsértés fennállásának gyanúját keltő komoly ténykörülmények egyértelmű megjelölése – Bírósági felülvizsgálat
(1/2003 tanácsi rendelet, 20. cikk, (4) bekezdés)
2. Verseny – Közigazgatási eljárás – A Bizottság vizsgálati jogköre – Vizsgálatot elrendelő határozat – Indokolási kötelezettség – Terjedelem – A feltételezett jogsértés által érintett ágazatok megjelölésére vonatkozó kötelezettség – A vizsgálat által érintett piac meghatározására vonatkozó kötelezettség kizártsága
(1/2003 tanácsi rendelet, 20. cikk, (4) bekezdés)
3. Verseny – Közigazgatási eljárás – A Bizottság vizsgálati jogköre – Korlátok – Dokumentumoknak vagy információknak a vizsgálat céljai érdekében való felhasználása – Kizárólag a vizsgálatot elrendelő határozatban megjelölt tevékenységekre vonatkozó felhasználás
(1/2003 tanácsi rendelet, 20. cikk, (4) bekezdés)
4. Verseny – Közigazgatási eljárás – A Bizottság vizsgálati jogköre – Korlátok – A közös piacon kívül hatásokat kiváltó magatartásokkal kapcsolatos dokumentumok vizsgálata – Megengedhetőség – Feltételek
(1/2003 tanácsi rendelet, 20. cikk, (4) bekezdés)
5. Bírósági eljárás – A Törvényszék előtt folyó ügyek kezelése – Az eljárás feleinek biztosított védelem az eljárási iratok visszaélésszerű felhasználásával szemben – Terjedelem – Az ezen iratokba való betekintés az ügyvédeken kívüli más személyek által – Megengedhetőség – Feltételek
(a Törvényszék hivatalvezetőjének szóló szolgálati utasítások, 5. cikk, (3) és (7) bekezdés)
6. Bírósági eljárás – Válasz – Alaki követelmények – A felhozott jogalapok rövid ismertetése – A beadványokhoz csatolt iratokra utaló válasz – Elfogadhatóság – Feltételek
(A Bíróság alapokmánya, 21. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, c) pont)
7. Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Kötelező joghatásokat kiváltó aktusok – Versenyszabályok alkalmazására vonatkozó közigazgatási eljárás – A vizsgálati eljárás során hozott intézkedések – A vizsgálatot elrendelő határozattól elválaszthatatlan aktusok – Elfogadhatatlanság
(EK 230. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 18. cikk, (1) és (3) bekezdés, és 20. cikk, (2) és (4) bekezdés)
8. Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Fogalom – Kötelező joghatásokat kiváltó aktusok – A felperes jogi helyzetét módosító aktusok – Az ügyvédek és ügyfeleik közötti érintkezés bizalmas jellege védelmét megtagadó határozat – Bennfoglaltság – Feltételek
(EK 230. cikk)
9. Megsemmisítés iránti kereset – Az uniós bíróság hatásköre – Valamely intézmény elleni meghagyás iránti kérelem – Elfogadhatatlanság
(EK 230. cikk)
1. A közhatalomnak egy természetes vagy jogi személy magántevékenységébe történő önkényes vagy aránytalan beavatkozásával szembeni védelem követelménye az uniós jog általános elvének minősül.
Ennélfogva bár igaz, hogy az 1/2003 rendelet 20. cikkének (4) bekezdése alapján elfogadott, helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatban a Bizottság nem köteles a feltételezett jogsértésekről birtokában lévő valamennyi információt közölni a helyszíni vizsgálatot elrendelő határozat címzettjével, és nem köteles e jogsértések pontos jogi minősítésére, világosan meg kell azonban jelölnie a vizsgálni kívánt feltételezéseket.
Az uniós bíróság ekképpen elvégezheti az ilyen határozat vizsgálatát annak megállapítása érdekében, hogy e határozat nem önkényes jellegű‑e, vagyis hogy azt nem olyan ténybeli körülmények hiányában hozták‑e, amelyek a helyszíni vizsgálatot igazolhatják. Amennyiben a Bizottság által végzett vizsgálatok arra irányulnak, hogy lehetővé tegyék számára a szükséges dokumentumok összegyűjtését annak érdekében, hogy egy meghatározott ténybeli és jogi helyzet – amellyel kapcsolatban már rendelkezik információval – tényleges fennállását és hatókörét megállapítsa, az uniós bíróságnak meg kell győződnie olyan, kellően komoly ténykörülmények meglétéről, amelyek alapján az érintett vállalkozást a versenyszabályok megsértésével gyanúsíthatják.
(vö. 40., 42., 43., 72. pont)
2. Míg az 1/2003 rendelet 20. cikkének (4) bekezdése alapján elfogadott, helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatban a Bizottság nem köteles pontosan meghatározni a vizsgálata által érintett piacot, köteles ugyanakkor kellőképpen pontosítani azon ágazatokat, amelyekre a vizsgálat által érintett állítólagos jogsértés kiterjed, annak érdekében, hogy lehetővé tegye egyfelől az érintett vállalkozás számára, hogy az együttműködését a vállalkozás azon ágazaton belüli tevékenységeire korlátozza, amelyek tekintetében a Bizottság kellően komoly bizonyítékokkal rendelkezik ahhoz, hogy a versenyszabályok megsértését gyaníthassa, és amelyek igazolják e vállalkozás magántevékenységi körébe történő beavatkozást, és hogy másfelől lehetővé tegye az uniós bíróság számára adott esetben e bizonyítékok kellően komoly mivoltának vizsgálatát.
(vö. 45. pont)
3. Amikor a Bizottság vizsgálatot folytat egy vállalkozás helyiségeiben az 1/2003/EK rendelet 20. cikkének (4) bekezdése értelmében, a vállalkozásnak a helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatban megjelölt ágazatokban gyakorolt tevékenységeire kell korlátoznia kutatásait, és így, ha a vizsgálatot követően megállapította, hogy valamely dokumentum vagy információ nem függ össze e tevékenységekkel, tartózkodnia kell ezek vizsgálatban való felhasználásától.
Ugyanis, ha a Bizottságot nem kötné ilyen korlátozás, először is gyakorlatilag minden olyan alkalommal, amikor arra utaló bizonyíték birtokában van, hogy egy vállalkozás egy meghatározott területén megsértette a versenyszabályokat, a tevékenységei összességére irányuló vizsgálatot folytathatna le azzal a végső céllal, hogy a vállalkozás által esetlegesen elkövetett valamennyi versenyjogi jogsértést feltárja, ami összeegyeztethetetlen a jogi személyek magántevékenységi körének védelmével, amely egy demokratikus társadalomban alapvető jogként garantált.
(vö. 64., 65. pont)
4. Amint az 1/2003 rendeletnek már a címéből is kitűnik, a rendelet által a Bizottságra ruházott hatáskörök célja az EK 81. cikkben és az EK 82. cikkben meghatározott versenyszabályok végrehajtása. E két rendelkezés megtilt bizonyos magatartásokat a vállalkozásoknak, amennyiben azok hatással lehetnek a tagállamok közötti kereskedelemre, és céljuk vagy hatásuk a belső piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása. Ennélfogva a Bizottság csak e magatartások feltárása érdekében használhatja fel a vizsgálati hatáskörét. A Bizottság tehát nem végezhet vizsgálatot adott vállalkozás helyiségeiben, amennyiben olyan megállapodás vagy összehangolt magatartás fennállását gyanítja, melynek hatásai kizárólag a közös piacon kívüli piacon vagy piacokon jelennek meg. Ugyanakkor semmi sem akadályozza abban, hogy megvizsgáljon olyan dokumentumokat, amelyek e piacokra vonatkoznak, olyan magatartások feltárása érdekében, amelyek hatással lehetnek a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelyek célja vagy hatása a belső piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása.
(vö. 99. pont)
5. A felek egyik beadványához csatolt jogi vélemény szerzői, akik nem a felek ügyvédei, illetve az általuk az ügy irataiba való betekintésre szabályszerűen meghatalmazott személyek, nem tekinthetőek az iratokba való betekintés jogával nem rendelkező harmadik feleknek a Törvényszék hivatalvezetőjének szóló szolgálati utasítások 5. cikkének (3) és (7) bekezdése értelmében.
E rendelkezés megköveteli, hogy az a fél, amely számára betekintési jogot biztosítanak a többi fél eljárási irataiba, csak a saját érdekének védelmében gyakorolja e jogát, minden más célú felhasználást kizárva.
Ennélfogva az eljárással való visszaélésnek minősül az eljárási iratok egyik fél által harmadik személyek számára történő hozzáférhetővé tétele olyan helyzetben, ahol ezen iratokat nem e fél érdekének védelme céljából továbbították. Ugyanakkor a Törvényszék hivatalvezetőjének szóló szolgálati utasítások 5. cikkének (3) és (7) bekezdése nem zárja ki azt, hogy az ügyben részt vevő egyik fél lehetővé tegye egy szakértő számára adott eljárási iratba való betekintést, azzal a céllal, hogy megkönnyítse az adott szakértő számára egy olyan dokumentum kidolgozását, amely e fél érdekének védelmét szolgálja, és amelyet kizárólag az eljárás céljából használnak fel.
(vö. 107–109. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 112., 113. pont)
7. Az 1/2003 rendelet 20. cikke (4) bekezdése alapján elrendelt valamennyi vizsgálat magában foglalja válogatott dokumentumok vizsgálatát, és adott esetben ezekről másolat készítését, valamint az érintett vállalkozások alkalmazottaihoz vagy képviselőihez intézendő, a vizsgálat tárgyára és céljára vonatkozó kérdéseket. A vizsgálatot elrendelő határozat értelmében kell e vállalkozásoknak engedélyezniük a Bizottság számára, hogy másolatot készítsen a szóban forgó dokumentumokról, az alkalmazottaik és képviselőik számára pedig azt, hogy a kért magyarázatokat megadják, és nem más, a vizsgálat során elfogadott külön jogi aktus értelmében.
Meg kell tehát állapítani, hogy a vizsgálat során készített dokumentummásolatok és feltett kérdések egyike sem tekinthető a vizsgálat elrendelésének alapjául szolgáló határozattól elválasztható aktusnak, hanem e határozat végrehajtási intézkedéseinek.
Ennélfogva a bizonyos számítógépes adatállományok és adott számítógép merevlemeze másolatának abból a célból történő elkészítésére vonatkozó határozat, hogy azokat a későbbiekben a Bizottság irodáiban megvizsgálják, valamint az egy munkavállaló kihallgatására vonatkozó határozat nem tekinthető az EK 230. cikk értelmében megsemmisítés iránti kereset alapjául szolgáló intézkedésnek.
(vö. 121., 125., 132. pont)
8. A Bizottság azon határozata, mely elutasította az 1/2003 rendelet alapján elrendelt vizsgálat során benyújtani kért dokumentumok – mint az ügyvédek és ügyfeleik közötti érintkezés – bizalmas jellegének védelmére irányuló kérelmet, joghatásokat váltott ki az érintett vállalkozások vonatkozásában, amennyiben a Bizottság megtagadta tőlük a közösségi jog által előírt védelmet, és a versenyszabályok megsértését megállapító végleges határozattól független, végleges jellegű volt.
Ugyanakkor amennyiben a vállalkozás nem hivatkozik arra, hogy azon dokumentumokra, amelyekről a Bizottság ezen aktusok alapján másolatot készített, vagy az utóbbi által ugyanezen aktusok alapján megszerzett információkra kiterjedne az uniós jog által előírt, az ügyvédek és ügyfeleik közötti érintkezés bizalmas jellegének védelméhez hasonló védelem, a Bizottság, amikor úgy határoz, hogy e dokumentumokról másolatot készít, és a felperesektől ezen információk nyújtását kéri, nem fogad tehát el olyan határozatot, amely megtagadná a felperesektől e védelmet.
Ilyen körülmények között a Bizottság azon határozata, hogy bizonyos dokumentumokról másolatot készítsen, illetve a vállalkozás munkavállalóitól információkat szerezzen, nem tekinthető az EK 230. cikk értelmében megsemmisítés iránti kereset alapjául szolgáló intézkedésnek.
(vö. 128., 129., 132. pont)
9. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 136. pont)