T‑352/09. sz. ügy
Novácke chemické závody a.s.
kontra
Európai Bizottság
„Verseny – Kartellek – Az EGT‑ben, Spanyolországon, Portugálián, az Egyesült Királyságon és Írországon kívül, az acél‑ és a földgázágazatban való alkalmazásra szánt kalcium‑karbid és magnézium piaca – Az EK 81. cikk megsértését megállapító határozat – Az árak rögzítése és a piac felosztása – Bírságok – Indokolási kötelezettség – Arányosság – Egyenlő bánásmód – A 2006. évi bírságkiszabási iránymutatás – Fizetőképesség”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (harmadik tanács), 2012. december 12.
1. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A bírság elrettentő jellege – A Bizottság mérlegelési jogköre – Korlátok – A versenyszabályok megsértése esetén kiszabott bírság megállapításáról szóló iránymutatás figyelembevétele – Az arányosság elvének és az egyenlő bánásmód elvének figyelembevétele
(1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) és (3) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 37. pont)
2. Verseny – Bírságok – Összeg – A Bizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátlan felülvizsgálati jogkör – Terjedelem – Az olyan más vállalkozásokkal szemben kiszabott bírság növelése, amelyek nem tudták előterjeszteni az ezzel kapcsolatos észrevételeiket – Kizártság
(EUMSZ 261. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 31. cikk)
3. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A bírság elrettentő jellege – A Bizottság mérlegelési jogköre – A kartell valamennyi résztvevőjével szemben ugyanazon százalék alkalmazása – Az egyenlő bánásmód elvének megsértése – Hiány
(1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) és (3) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 4., 19., 21. és 25. pont)
4. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A bírság elrettentő jellege – A különösen jelentős forgalommal rendelkező vállalkozások esetében való speciális növelés – A Bizottság mérlegelési jogköre
(1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) és (3) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 30. pont)
5. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés súlya – Súlyosító körülmények – Irányítói szerep a jogsértésben – Fogalom – Értékelési szempontok
(1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) és (3) bekezdés)
6. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés súlya – Enyhítő körülmények – Versenykorlátozó célú kartell jogsértő jellegéről való tudomás hiánya – Szándékosan elkövetett jogsértés – Kizártság
(1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) és (3) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 29. pont)
7. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés súlya – Enyhítő körülmények – A vállalkozás passzív vagy vezetőt követő szerepe – Az új iránymutatásba át nem vett körülmény – A Bizottság mérlegelési mozgástere
(1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) és (3) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 29. pont)
8. Uniós jog – Elvek – Védelemhez való jog – A Bizottság által az engedékenységi közlemény alapján szerzett, valamely vállalkozás által tett nyilatkozatok bírósági eljárásban való felhasználása – E vállalkozás önvádra kötelezése tilalmának megsértése – Hiány
(2002/C 45/03 bizottsági közlemény, és 2006/C 298/11 bizottsági közlemény, 31. pont)
9. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés súlya – Enyhítő körülmények – Az eljárás alá vont vállalkozásnak az engedékenységi közlemény keretein kívüli együttműködése – Bennfoglaltság – Feltételek
(EK 81. cikk; 2002/C 45/03 bizottsági közlemény, és 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 29. pont)
10. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – A Bizottság által kibocsátott iránymutatás – A Bizottság azon lehetősége, hogy ezen iránymutatástól eltérjen – Korlátok – Az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása – Különösen a bírság aránytalanságának veszélyére tekintettel valamely vállalkozás sajátos jellemzőinek figyelembevétele
(1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) és (3) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 37. pont)
11. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés súlya és időtartama – Kis vagy közepes méretű vállalkozással szemben kiszabott bírság – Az ugyanazon jogsértésben részt vevő nagyobb vállalkozásokkal szemben kiszabott bírságot a forgalom százalékában mérve meghaladó bírság – Az arányosság elvének megsértése – Hiány
(EK 81. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) és (3) bekezdés)
12. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Maximális összeg – Kis vagy közepes méretű vállalkozással szemben kiszabott bírság – A teljes forgalma 10%‑ának megfelelő felső határhoz nagyon közeli százalékot kitevő bírság – A kartell többi résztvevőjével szemben alkalmazott százalékot meghaladó százalék – Pusztán ezen oknál fogva az egyenlő bánásmód elvének megsértése – Hiány
(EK 81. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) és (3) bekezdés)
13. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – Az érintett vállalkozás veszteséges pénzügyi helyzetének figyelembevételére vonatkozó kötelezettség – Hiány – A vállalkozás valós fizetőképessége sajátos társadalmi és gazdasági környezetben – Figyelembevétel – Feltételek
(EK 81. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) és (3) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 35. pont)
14. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Bírságot kiszabó határozat – A Bizottság számára a jogsértés súlyának és időtartamának megítélését lehetővé tévő elemek megjelölése – Megfelelő megjelölés
(EK 253. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk)
15. Verseny – Bírságok – Összeg – Megfelelő jelleg – Bírósági felülvizsgálat – Az uniós bíróság által figyelembe vehető tényezők – A bírságot kiszabó határozatban nem szereplő és az indokolásához nem szükséges információk – Bennfoglaltság
(EK 253. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. és 31. cikk)
16. Verseny – Uniós szabályok – Célkitűzések – A versenyszabályok megsértése miatt bírságot kiszabó bizottsági határozat – Az EK 3. cikk (1) bekezdése g) pontjának megsértése – Hiány
(EK 3. cikk, (1) bekezdés, g) pont, és EK 81. cikk)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 43–48. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 49–51., 55., 56. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 58–61. pont)
4. Az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatás 30. pontja lehetővé, és nem kötelezővé teszi a Bizottság számára az azon vállalkozással szemben kiszabott bírság emelését, amelynek a forgalma a jogsértés által érintett áruk és szolgáltatások értékesítésén túl különösen jelentős.
E tekintetben az említett pontból következik, hogy e bírság kellően elrettentő hatásának biztosítása érdekében szükséges lehet az ilyen emelés, az nem következik viszont, hogy az a bírság, amely nem jelenti az érintett vállalkozás teljes forgalmának jelentős százalékát, nem fejt ki kellően elrettentő hatást e vállalkozás tekintetében. Az iránymutatásban meghatározott módszer alapján megállapított bírság ugyanis főszabály szerint a szankcionált vállalkozás által a jogsértés által érintett ágazatban megvalósított eladások értékének jelentős százalékát képezi. Így a bírság következtében a szóban forgó vállalkozás ezen ágazatban jelentősen kevesebb nyereségre tesz szert, sőt, veszteségeket könyvelhet el. Még ha az említett vállalkozás által ezen ágazatban megvalósított forgalom a teljes forgalmának csupán kis részét jelenti is, nem lehet eleve kizárni, hogy az ezen ágazatban elért nyereség csökkenése vagy veszteséggé alakulása elrettentő hatással bírjon, mivel főszabály szerint egy kereskedelmi vállalkozás nyereségszerzés céljából tevékenykedik egy adott ágazatban.
Így, amikor valamely vállalkozás a kartell bizonyos résztvevőinek állítólagosan jelentős teljes forgalmára való homályos utaláson kívül semmi olyan konkrét bizonyítékot nem terjeszt elő, amely alátámaszthatná, hogy a Bizottságnak e lehetőséggel kellett volna élnie, ezen indokkal nem róható fel a Bizottságnak az egyenlő bánásmód és az arányosság elvének megsértése.
(vö. 62–64. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 76–80. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 84–89. pont)
7. Az 1/2003/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatás 29. pontja előírja, hogy az egyes érintett vállalkozásokra jellemző egyedi enyhítő körülmények függvényében a bírság alapösszege kiigazítható. E pont meghatározza többek között a figyelembe vehető enyhítő körülmények nem kimerítő felsorolását. A jogsértés kizárólag passzív módon vagy a vezetőt követő szerepben történő elkövetése azonban nem szerepel e nem kimerítő felsorolásban, jóllehet a 17. rendelet 15. cikkének (2) bekezdése és az ESZAK‑Szerződés 65. cikkének (5) bekezdése alapján kiszabott bírság megállapításának módszeréről szóló iránymutatás 3. pontjának első francia bekezdése kifejezetten meghatározta azt enyhítő körülményként.
E tekintetben, noha a Bizottság nem térhet el a saját maga számára felállított szabályoktól, e szabályokat szabadon módosíthatja, illetve felválthatja más szabályokkal. Az új szabályok hatálya alá tartozó esetben nem róható fel a Bizottságnak, hogy nem vett figyelembe egy enyhítő körülményt, mely nem szerepel ezen új szabályokban, csupán azon okból, hogy a régi szabályokban szerepelt. Az a tény ugyanis, hogy a Bizottság a korábbi határozathozatali gyakorlatában megállapította, hogy bizonyos elemek enyhítő körülményt képeznek a bírság összegének meghatározásánál, nem jelenti azt, hogy azt a későbbi határozataiban ugyanígy kell értékelnie.
Ugyanakkor a Bizottság által figyelembe vehető enyhítő körülményeknek az iránymutatás 29. pontjában található felsorolása nem kimerítő. Következésképpen azon tény, hogy az iránymutatás nem sorolja fel az enyhítő körülmények között a jogsértésben részt vevő vállalkozás passzív szerepét, nem zárja ki e körülmény e címen történő figyelembevételét, amennyiben az említett vállalkozás bizonyítani tudja, hogy a jogsértésben való részvételének relatív súlya kevésbé jelentős volt.
(vö. 92–94. pont)
8. A kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló 2002. évi közlemény alapján való együttműködés teljesen önkéntes alapon történik az érintett vállalkozás részéről. Ez utóbbi ugyanis semmiképpen nem köteles a feltételezett kartellre vonatkozó bizonyítékokkal szolgálni. A vállalkozás által a közigazgatási eljárás során nyújtani kívánt együttműködés mértéke tehát kizárólag szabad elhatározásán múlik, és arra az említett közlemény semmiképpen nem kötelezi.
Egyébként a kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló 2006. évi közlemény közzététele óta – annak 31. pontjára tekintettel – azon vállalkozás, amely úgy dönt, hogy a bírság összege csökkentésének érdekében nyilatkozatot tesz, tudatában van annak, hogy bár csökkentésben csak akkor részesülhet, ha a Bizottság véleménye szerint a csökkentésnek a közleményben meghatározott feltételei teljesülnek, a nyilatkozat mindenesetre az akta részét fogja képezni, és arra bizonyítékként lehet hivatkozni, akár a nyilatkozat tevőjével szemben is.
Az érintett vállalkozás tehát, miután szabadon és a tények teljes ismeretében úgy dönt, hogy ilyen nyilatkozatot tesz, nem hivatkozhat eredményesen az önvádra kötelezés tilalmának elvére, amely értelmében a Bizottság nem kötelezheti a vállalkozást különösen arra, hogy olyan válaszokat adjon, amelyekkel be kellene ismernie olyan jogsértés fennállását, amelyet a Bizottságnak kell bizonyítania. Ennélfogva azon vállalkozás, amely az engedékenységi kérelmet saját akaratából nyújtotta be, anélkül hogy erre köteles lett volna, nem kifogásolhatja, hogy a Bizottság ezen engedékenységi kérelemre támaszkodott a Törvényszék előtti beadványaiban.
(vö. 110–113. pont)
9. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 114., 115. pont)
10. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 135–148. pont)
11. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 158–160. pont)
12. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 161–164. pont)
13. A Bizottság a bírság összegének meghatározása során főszabály szerint nem köteles figyelembe venni a vállalkozás veszteséges pénzügyi helyzetét, mivel az ilyen kötelezettség elismerése indokolatlan versenyelőnyhöz juttatná a piaci feltételekhez legkevésbé alkalmazkodó vállalkozásokat.
Egyébiránt az a tény, hogy egy uniós hatóság által hozott intézkedés egy adott vállalkozás fizetésképtelenségéhez vagy felszámolásához vezet, önmagában az uniós jog szerint nem tiltott. Ha ugyanis egy vállalkozás felszámolás alá kerül, jóllehet a vállalkozás adott jogi formájában történő felszámolása hátrányosan érintheti a tulajdonosok, részvényesek vagy részesedéssel rendelkezők pénzügyi érdekeit, ez nem jelenti azt, hogy a társaság által képviselt személyi, materiális és immateriális elemek is elveszítenék értéküket.
Az 1/2003/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatás 35. pontjának elfogadásával a Bizottság nem rótt olyan kötelezettséget magára, amely ellentétes lenne ezen elvekkel. Ezt bizonyítja az a tény, hogy az említett pont nem egy vállalkozás fizetésképtelenségére hivatkozik, hanem olyan „adott szociális és közgazdasági [helyesen: sajátos társadalmi és gazdasági] környezetben” felmerült helyzetről ír, amelyben a bírság kiszabása „visszavonhatatlanul veszélybe sodorná a vállalkozás gazdasági életképességét, és aktív eszközeit értéküktől [teljesen] megfosztaná”.
Következésképpen a puszta tény, hogy a bírság versenyszabályok megsértése miatti kiszabása az érintett vállalkozás fizetésképtelenségének kockázatával jár, nem elegendő az iránymutatás 35. pontjának alkalmazásához. Ugyanis a fizetésképtelenség, noha hátrányosan érinti a tulajdonosok vagy részvényesek pénzügyi érdekeit, nem jár szükségképpen az érintett vállalkozás eltűnésével. A vállalkozás mint olyan fennmaradhat, akár – a fizetésképtelenné nyilvánított társaság feltőkésítése esetén – mint az adott vállalkozást működtető jogi személy, akár – az összes eszközének, így tehát a vállalkozásnak egy másik jogalany általi felvásárlása esetén – mint gazdasági tevékenységet folytató jogalany. Ilyen teljes körű átvételre sor kerülhet a működtetés folytonossága mellett a fizetésképtelen társaság eszközeinek önkéntes felvásárlással vagy kényszerértékesítésével.
Következésképpen az iránymutatás 35. pontját úgy kell értelmezni, különösen az érintett vállalkozás eszközeinek értéküktől való teljes megfosztására való hivatkozást illetően, mint olyan helyzetet, amelyben a vállalkozásnak vagy legalábbis eszközeinek átvétele valószínűtlennek, sőt lehetetlennek tűnik. Ebben az esetben a fizetésképtelen vállalkozás eszközeit egyenként kellene eladásra kínálni, és valószínű, hogy jó párat nem lehetne eladni, vagy legalábbis csak jelentősen csökkentett áron, így jogosan lehetne az értékük teljes elvesztéséről beszélni, amint az az iránymutatás 35. pontjában is szerepel.
Ezenkívül az iránymutatás említett pontjának alkalmazásához annak szövege szerint „adott szociális és közgazdasági [helyesen: sajátos társadalmi és gazdasági] környezet” is szükséges. Az ilyen környezet abból adódik, hogy a bírság megfizetésének milyen következményei lehetnek különösen a munkanélküliség emelkedésére vagy a termelési láncban az érintett vállalkozáshoz képest feljebb vagy lejjebb álló szektorban a gazdasági helyzet romlására tekintettel.
(vö. 186–190., 192. pont)
14. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 203., 204., 207. pont)
15. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 212. pont)
16. Azáltal, hogy egy olyan rendszer bevezetését írja elő, amely megakadályozza a közös piacon belüli verseny torzulását, az EK 3. cikk (1) bekezdésének g) pontja még inkább tiltja a verseny megszüntetését. E követelmény olyan alapvető jelentőségű, hogy nélküle a Szerződés számos rendelkezése értelmét vesztené. Így azon versenykorlátozások tekintetében, amelyeket – a különböző követendő célkitűzések összehangolásának szükségessége okán – e Szerződés bizonyos feltételekkel elfogad, e követelmény olyan korlátot jelent, amelyen túl a verseny gyengülése a közös piac céljainak sérelmével járhat.
Mindazonáltal ezek a megfontolások irrelevánsak egy olyan vállalkozással szembeni szankció kiszabása szempontjából, amely megszegte a versenyszabályokat azáltal, hogy vállalkozások közötti olyan megállapodásban vagy összehangolt magatartásban vett részt, amelynek célja vagy hatása a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása az EK 81. cikk (1) bekezdése értelmében.
A szankciók Bizottság általi kiszabása a versenyszabályok megsértésének megállapítása esetén pontosan az EK 3. cikk (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott célkitűzés elérésére irányuló eszköz, és nyilvánvalóan nem tekinthető e rendelkezés megsértésének.
(vö. 235–237. pont)