T‑137/09. sz. ügy

Nike International Ltd

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közösségi védjegy – Felszólalási eljárás – Az R10 közösségi szóvédjegy bejelentése – Az R10 nem lajstromozott nemzeti szóvédjegy – A nemzeti védjegy átruházása – Eljárási szabálytalanság”

Az ítélet összefoglalása

1.      Közösségi védjegy – Fellebbezési eljárás – A közösségi bírósághoz benyújtott kereset – Elfogadhatósági feltétel – Kizárólag a fellebbezési tanácsok határozatai ellen irányuló jogalapok

(40/94 tanácsi rendelet, 63. cikk, (1) bekezdés)

2.      Közösségi védjegy – Fellebbezési eljárás – Az OHIM felszólalási osztályának határozatával szemben benyújtott fellebbezés – A korábbi védjegynek a felszólalás benyújtását követő és az OHIM határozatának elfogadását megelőző átruházása – Az átvevő kereshetőségi jogának a fellebbezési tanács által történő vizsgálata

3.      Közösségi védjegy – Szellemi tulajdonjog átruházása – A korábbi nemzeti jogosultság átruházásának bizonyítása – A 2868/95 rendelet 31. szabálya (6) bekezdésének a nemzeti védjegyek átruházása tekintetében történő alkalmazása

(2868/95 bizottsági rendelet, 1. cikk, 31. szabály, (6) bekezdés)

1.      A közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 63. cikke (1) bekezdésének értelmében a közösségi bíróság előtt keresettel csak a fellebbezési tanácsok határozatai támadhatók meg, következésképpen ilyen keresetben csak az a jogalap engedhető meg, amely magának a fellebbezési tanácsnak a határozata ellen irányul. Tehát a valamely rendeleti rendelkezésnek a felszólalási osztály határozata által történt megsértésére alapított jogalapokat – mint elfogadhatatlanokat – el kell utasítani.

(vö. 13. pont)

2.      Ha a védjegynek a felszólalás benyújtását követő átruházása folytán a felszólalás alapjául hivatkozott védjegy védjegyokiratának másolata más társaságot tüntet fel jogosultként, mint amely a felszólalást benyújtotta, a felszólalás nem elfogadható azon feltételezés alapján, miszerint a korábbi védjegyet átruházták a felperesre. Így a fellebbezési tanács jogszerűen vizsgálhatja a felperes kereshetőségi jogát.

Ugyanis – ellentétben azzal az esettel, amikor az átruházásra a felszólalás benyújtását megelőzően kerül sor – ha a hivatkozott védjegy átruházására a felszólalás benyújtását követően, ugyanakkor azt megelőzően kerül sor, hogy a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) elfogadná végleges határozatát, ez utóbbinak biztosítania kell a felszólalást vagy a védjegybejelentést eredetileg benyújtó fél jogainak védelmét, mivel a védjegy engedményese eljárásba történő belépése engedélyezésének célja egy, a korábban említett fél által kezdeményezett eljárásnak az ő tekintetében történő befejezése. Egyébiránt a fellebbezési tanácsnak meg kell bizonyosodnia afelől, hogy a fellebbezést benyújtó személy jogosult a felszólalási osztály határozatával szembeni fellépésre.

(vö. 17. pont)

3.      A felszólalás alapjául hivatkozott korábbi nemzeti jog átruházásának bizonyítására vonatkozó jogszabályi rendelkezés hiányában a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) iránymutatásai – amelyeket fő szabály szerint be kell tartania – e tekintetben a közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet végrehajtásáról szóló 2868/95 rendelet 31. cikkének (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseken alapulnak. Ekként ezen iránymutatások „Felszólalás” című C. részének „Eljárási kérdések” című 1. része, amely a jelen ügyre alkalmazandó, azt írja elő, hogy ha a korábbi nemzeti jog új jogosultja „tájékoztatja a[z OHIM‑ot] az átruházásról, de ezen átruházást nem (kielégítő módon) bizonyítja, a felszólalási eljárást fel kell függeszteni, és az új jogosult számára két hónapos határidőt kell biztosítani az átruházásról szóló bizonyíték benyújtására. A 2868/95 rendelet 31. cikke (6) bekezdésének ezen, a nemzeti védjegyek átruházása tekintetében való átvétele nem vitatható, mivel olyan esetben, amikor a nemzeti jog nem rendelkezik a lajstromozott védjegyhez fűződő jogok bejegyzésére vonatkozó eljárásról, a felszólalási osztály vagy a fellebbezési tanács által arra vonatkozóan végzett vizsgálat, hogy a felszólalás alapjául hivatkozott védjegy átruházása ténylegesen megtörtént, lényegében azonos az OHIM illetékes fóruma által a közösségi védjegyeket érintő átruházás iránti kérelmekre vonatkozóan végzett vizsgálattal. Egyébiránt, még ha ezen eljárás kifejezetten a lajstromozott nemzeti védjegyekre vonatkozik is, azt analógia útján alkalmazni kell a nem lajstromozott nemzeti védjegyek átruházására, mivel az OHIM‑nak ugyanolyan vizsgálatot kell végeznie.

(vö. 24. pont)