A Bíróság (harmadik tanács) 2013. június 20-i ítélete (Upper Tribunal (Tax and Chancery Chamber) [Egyesült Királyság] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Her Majesty’s Commissioners of Revenue and Customs kontra az Ocean Finance cégnév alatt eljáró Paul Newey
(C-653/11. sz. ügy)1
(Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Hatodik héairányelv – A 2. cikk 1. pontja és a 6. cikk (1) bekezdése – A „szolgáltatásnyújtás” fogalma – Reklám- és hitelközvetítési szolgáltatások nyújtása – Adómentességek – Az ügyletek valós gazdasági és kereskedelmi tartalma – Visszaélésszerű gyakorlat – Kizárólag adóelőny megszerzésére irányuló ügyletek)
Az eljárás nyelve: angol
A kérdést előterjesztő bíróság
Upper Tribunal (Tax and Chancery Chamber)
Az alapeljárás felei
Felperes: Her Majesty’s Commissioners of Revenue and Customs
Alperes: az Ocean Finance cégnév alatt eljáró Paul Newey
Tárgy
Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Upper Tribunal – A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 1977/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (HL L 145., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 23. o.) 9. cikke (2) bekezdése e) pontjának és 13. cikke B. része d) pontjának értelmezése – A hitelközvetítési szolgáltatások adómentessége – Jersey-ben székhellyel rendelkező, és az Egyesült Királyságban letelepedett személy szolgáltatásait igénybe vevő társaság által az Egyesült Királyság felé nyújtott hitelközvetítési szolgáltatások – A tevékenységnek a Jersey-ben székhellyel rendelkező társaságnak vagy az Egyesült Királyságban letelepedett személynek való betudása
Rendelkező rész
A szerződéses kikötések, bár olyan körülményt képeznek, amelyet figyelembe kell venni, nem meghatározók a 2000. október 17-i 2000/65/EK tanácsi irányelvvel módosított, a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv 2. cikkének 1. pontja és 6. cikkének (1) bekezdése szerinti „szolgáltatásnyújtás” esetében a szolgáltatásnyújtó és az igénybevevő személyének megállapítása során. E kikötéseket különösen abban az esetben lehet mellőzni, ha kiderül, hogy nem a valós gazdasági és kereskedelmi tartalmat tükrözik vissza, hanem teljesen mesterséges, valós gazdasági tartalmat nélkülöző, kizárólag adóelőny megszerzését célzó megállapodást képeznek, aminek vizsgálata a nemzeti bíróság feladata.
____________1 HL C 65., 2012.3.3.