AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)
2007. október 25.
T‑27/05. sz. ügy
Carmela Lo Giudice
kontra
az Európai Közösségek Bizottsága
„Tisztviselők – Szakmai előmeneteli jelentés – 2003. évi értékelési eljárás – Eljárási szabálytalanságok – A személyzeti szabályzat 43. cikke – A meghallgatáshoz való jog – Betegszabadság – Orvosi igazolás”
Tárgy: A 2003. január 1‑je és december 31. közötti időszakra vonatkozó értékelési eljárás megsemmisítése, illetve másodlagosan a felperesre vonatkozó szakmai előmeneteli jelentést az érintett időszak tekintetében véglegesen megállapító 2004. május 4‑i határozat megsemmisítése iránti kereset.
Határozat: Az Elsőfokú Bíróság a felperesre vonatkozó szakmai előmeneteli jelentést a 2003. évi értékelési időszak tekintetében véglegesen megállapító 2004. május 4‑i bizottsági határozatot megsemmisíti. Az Elsőfokú Bíróság a Bizottságot kötelezi a költségek viselésére.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Kereset – Sérelmet okozó aktus – Fogalom – A személyi állomány értékelése – Kizártság
(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)
2. Tisztviselők – Értékelés – Szakmai előmeneteli jelentés – Az érintettnek az eljárásban való bármilyen részvétele nélküli elkészítés
(Személyzeti szabályzat, 43. cikk)
3. Tisztviselők – Értékelés – Szakmai előmeneteli jelentés – A tisztviselő képtelensége az elkészítési eljárásban való részvételre
4. Tisztviselők – Értékelés – Szakmai előmeneteli jelentés – Megtámadási határidők
(Személyzeti szabályzat, 43. cikk)
1. Csak a felperesre kötelező joghatást kiváltó, jogi helyzetének lényeges megváltoztatásával érdekeinek befolyásolására alkalmas, és az intézmény végleges álláspontját rögzítő aktusok minősülnek a személyzeti szabályzat 90. és 91. cikke értelmében vett sérelmet okozó aktusnak.
Az értékelési eljárás nem minősül a személyzeti szabályzat 90. és 91. cikke értelmében vett sérelmet okozó aktusnak, mivel nincs olyan joghatása, amely közvetlenül érintheti a tisztviselő érdekeit. A szóban forgó eljárás több előkészítő aktusból áll, melyek a szakmai előmeneteli jelentés elfogadásához vezetnek, amelyek azonban – a szakmai előmeneteli jelentéssel ellentétben – nem váltanak ki joghatást a felperesre nézve.
(lásd a 27. és 28. pontot)
Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T‑69/92. sz., Seghers kontra Tanács ügyben 1993. június 24‑én hozott ítéletének (EBHT 1993., II‑651. o.) 28. pontja; T‑57/92. és T‑75/92. sz., Yorck von Wartenburg kontra Parlament egyesített ügyekben 1993. szeptember 28‑án hozott ítéletének (EBHT 1993., II‑925. o.) 36. pontja; T‑43/04. sz., Fardoom és Reinard kontra Bizottság ügyben 2005. október 25‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑329. o. és II‑1465. o.) 26. és 27. pontja.
2. A szakmai előmeneteli jelentés nem fogadható el véglegesen, anélkül hogy az érintett tisztviselő számára felajánlanák a tényleges meghallgatás lehetőségét. A szakmai előmeneteli jelentés elkészítésére irányuló eljárás során a tisztviselővel való párbeszéd elmulasztásából álló szabálytalanság a meghallgatáshoz való jog megsértésének minősül, mivel az említett párbeszéd az értékelési rendszer alapeleme
Ebből következően, az a tény, hogy a kinevezésre jogosult hatóság a szakmai előmeneteli jelentés elkészítésére irányuló eljárást teljes egészében egy olyan időszak során folytatta le és zárta le, amikor az értékelt tisztviselő teljesen munkaképtelen volt, és ebben az eljárásban egyáltalán nem vett részt, a meghallgatáshoz való jog és ennélfogva a személyzeti szabályzat 43. cikke megsértésének minősül.
Ezt a következtetést az a tény sem cáfolhatja, hogy a személyzeti szabályzat 43. cikke általános végrehajtási rendelkezéseinek – amelyet a Bizottság fogadott el – egyetlen olyan rendelkezése sincs, amely a betegszabadságon lévő, de a Bizottság informatikai rendszeréhez hozzáféréssel rendelkező tisztviselő számára lehetővé tenné, hogy esetében, a szakmai előmeneteli jelentés elkészítésére irányuló eljárásban való részvételének lehetővé tétele érdekében, felfüggesszék a határidőket. Még ha feltételezzük is, hogy helyesen értelmezték az említett általános végrehajtási rendelkezéseket, azok nem térhetnek el a személyzeti szabályzat rendelkezéseitől és nem korlátozhatják a meghallgatáshoz való jogot.
(lásd a 46–48., 52., 74. és 75. pontot)
Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T‑16/03. sz., Ferrer de Moncada kontra Bizottság ügyben 2004. szeptember 30‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2004., I‑A‑261. o. és II‑1163. o.) 40. pontja; T‑115/04. sz., Laroche kontra Bizottság ügyben 2006. szeptember 14‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑173. o. és II‑A‑2‑845. o.) 36. pontja; T‑173/04. sz., Carius kontra Bizottság ügyben 2006. október 25‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑243. o. és II‑A‑2‑1269. o.) 69. pontja.
3. Mivel a Bizottság elismerte, hogy a tisztviselő a szakmai előmeneteli jelentése elkészítésének teljes időtartama alatt teljesen munkaképtelen volt, – az ellenkező bizonyítása hiányában – nem vitathatja sikeresen, hogy az említett tisztviselő úgyszintén képtelen volt ellátni az értékelési eljáráshoz kapcsolódó sajátos feladatokat, és hogy ez a munkaképtelenség megfosztotta a meghallgatáshoz való joga megfelelő gyakorlásának lehetőségétől. Ezek a feladatok szorosan kapcsolódnak a tisztviselő által a munkahelyén ellátott feladatokhoz, és lényegében ugyanazon testi és szellemi képességeket igénylik, mint amelyek a mindennapi feladatai ellátásához szükségesek.
Ebben a tekintetben az a tény, hogy az értékelt tisztviselő megnyitotta az értékelési eljárásra vonatkozó elektronikus leveleket, és hozzáfért a Bizottság informatikai rendszeréhez, nem bizonyíthatja, hogy képes volt részt venni a szakmai előmeneteli jelentés elkészítésére irányuló eljárásban.
Ugyanis az a tény, hogy a tisztviselő rendelkezett ezen informatikai műveletek elvégzéséhez szükséges testi és szellemi képességekkel, amelyek nem foglalják magukban sem a szakmai helyzetének bármilyen értékelését, sem a feletteseivel az érdekei védelme céljából való kommunikációt, nem elegendő annak bizonyításához, hogy képes volt elkészíteni az önértékelését, részt venni a párbeszédben vagy, a személyzeti szabályzat 43. cikkének a Bizottság által elfogadott általános végrehajtási rendelkezései 8. cikkének (9) bekezdésében előírtak szerint, megindokolni a szakmai előmeneteli jelentésének felülvizsgálata iránti kérelmet.
(lásd az 59., 60., 63. és 65. pontot)
Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T‑527/93. sz., O kontra Bizottság ügyben 1995. január 26‑án hozott ítélete (EBHT‑KSZ 1995., I‑A‑9. o. és II‑29. o.).
4. A szakmai előmeneteli jelentésnek az eljárás különböző szakaszaiban való vitatása céljából a személyzeti szabályzat 43. cikkének a Bizottság által elfogadott általános végrehajtási rendelkezéseiben megállapított határidőknek nem csupán az a rendeltetése, hogy biztosítsa a Bizottság által évente elkészítendő számos szakmai előmeneteli jelentés hatékony kezelését, hanem az is, hogy az értékelt tisztviselő számára rendelkezésre álljon a szükséges gondolkodási idő annak eldöntésére, hogy a szakmai előmeneteli jelentés áttanulmányozását követően egyetértését fejezze ki, vagy azt a megfelelő hatóság előtt vitassa. Ennélfogva a tisztviselő igazolt távolmaradása esetén fel kell függeszteni a szakmai előmeneteli jelentés felülvizsgálata iránti kérelem benyújtására nyitva álló öt munkanap terjedelmű határidőt, annak érdekében, hogy a tisztviselőt ne fosszák meg a gondolkodási időhöz való jogától.
(lásd a 68. pontot)
Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T‑154/04. sz., Bauwens kontra Bizottság ügyben 2005. december 15‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑425. o. és II‑1933. o.) 40. és 42. pontja.