A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (első tanács)

2008. június 17.

F‑97/07. sz. ügy

Chantal De Fays

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Közszolgálat – Tisztviselők – Betegszabadság – Jogosulatlan távolmaradás – Egyeztetési eljárás”

Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben Ch. De Fays többek között a Bizottság 2007. június 21‑i azon határozatának megsemmisítését kéri, amelyben a Bizottság elutasította a 2006. november 21‑i határozat ellen benyújtott panaszát, amely utóbbi határozatban a Bizottság megállapította, hogy 2006. október 19. óta jogellenesen nem dolgozott, és ezért meg kellett tőle vonni az éves szabadságát meghaladó jogellenes távollét időszakára eső díjazását.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felek maguk viselik saját költségeiket.

Összefoglaló

1.      Eljárás – Új jogalapoknak az eljárás folyamán történő előterjesztése – Feltételek

(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 35. cikk, 1. §, d) és e) pont, valamint 43. cikk)

2.      Tisztviselők – Betegszabadság – Orvosi vizsgálat – Az orvosi vizsgálat megállapításainak vitatása

(Személyzeti szabályzat, 59. cikk, (1) bekezdés, ötödik albekezdés, 60. cikk, első bekezdés)

3.      Tisztviselők – Betegszabadság – Orvosi vizsgálat – A távolmaradás jogellenességének megállapítása

(Személyzeti szabályzat, 59. cikk, (1) bekezdés, negyedik és ötödik albekezdés, 60. cikk, első bekezdés)

1.      A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 35. cikke 1. §‑ának a 43. cikkel összefüggésben értelmezett d) és e) pontjából az következik, hogy a keresetlevélnek tartalmaznia kell a jogvita tárgyát és a felperes által felhozott jogalapokat, valamint ténybeli és jogi érveket, illetve hogy az eljárás további részében semmilyen új jogalapot nem lehet felhozni, kivéve ha az olyan jogi vagy ténybeli helyzetből származik, amely az eljárás során merült fel. Azon jogalapot azonban, amely valamely korábban közvetlenül vagy közvetve a keresetlevélben kifejtett jogalap kiegészítését jelenti, és amely ahhoz szorosan kapcsolódik, elfogadhatónak kell tekinteni.

(lásd az 53. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék F‑16/05. sz., Falcione kontra Bizottság ügyben 2006. április 26‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑1‑3. o. és II‑A‑1‑7. o.) 65. pontja; F‑87/05. sz., Ott és társai kontra Bizottság ügyben 2006. június 30‑án hozott végzésének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑1‑73. o. és II‑A‑1‑263. o.) 74. pontja.

2.      A rá vonatkozó orvosi vizsgálat megállapításait vitatni kívánó tisztviselő számára nyitva álló, a személyzeti szabályzat 59. cikke (1) bekezdésének ötödik albekezdésében említett független orvosi vizsgálat a közösségi jogalkotónak a távolmaradás ellenőrzésére és az orvosi igazolások bemutatására vonatkozó eljárások egyértelműsítésére irányuló szándékát tükrözi. E céllal ellentétes lenne, ha a tisztviselő az e célból létrehozott külön eljáráson kívül jogszerűen vitathatná az orvosi vizsgálat megállapításait, akár az olyan aktus elleni kereset alátámasztásaként, mint a személyzeti szabályzat 60. cikkének első bekezdése alapján, a jogosulatlan távolmaradás esetén hozott intézkedés.

(lásd az 56. pontot)

3.      A személyzeti szabályzat 59. cikke (1) bekezdése negyedik albekezdésének és a 60. cikke első bekezdésének szövegéből egyértelműen kitűnik, hogy az adminisztráció, amennyiben olyan vizsgálati eredményeket kap, amely szerint a tisztviselő képes feladatainak ellátására, köteles megállapítani, hogy a tisztviselő távolmaradása a vizsgálat napjától kezdve igazolatlan, és annak tartamát le kell vonni az érintett tisztviselő éves szabadságából, illetve ha a tisztviselő felhasználta az éves szabadságát, meg kell vonni jogosultságát a díjazásának azonos időtartamra eső részére. A megkeresett hatóság, miután megvizsgálta, hogy az orvosi vizsgálat nem volt tárgya a személyzeti szabályzat 59. cikke (1) bekezdésének ötödik albekezdésében szabályozott független orvosi vizsgálat iránti kérelemnek, nem mérlegelhet az említett intézkedések megtételét illetően. Következésképpen az ilyen intézkedések megsemmisítése amiatt, hogy azok megalkotója nem rendelkezett hatáskörrel, mindössze az ügy érdemét érintő azonos határozat elfogadásához vezethetne, ha e hibát orvosolják abban az időpontban, amikor bekövetkezett.

(lásd a 70. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑111/02. P. sz., Parlament kontra Reynolds ügyben 2004. április 29‑én hozott ítéletének (EBHT 2004., I‑5475. o.) 59–61. pontja.