2023. március 5-én benyújtott kereset – UJ és társai kontra Bizottság
(T-120/23. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: olasz
Felek
Felperesek: UJ és másik 12 felperes (képviselő: M. Velardo ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
semmisítse meg a 2022. május 5-i azon határozatokat, amelyekkel a felpereseket nem vették fel az EPSO/AD/380/19-AD7 és EPSO AD/380/19-AD9 versenyvizsga tartaléklistájára;
semmisítse meg a 2022. július 7-i határozatokat, amelyekkel elutasították az azon határozat felülvizsgálata iránti kérelmet, amellyel UJ, UL, UM és UU felpereseket nem vették fel az EPSO/AD/380/19-AD7 és EPSO AD/380/19-AD9 versenyvizsga tartaléklistájára;
semmisítse meg a kinevezésre jogosult hatóság 2022. november 5-i, az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) több mint négy hónapos hallgatását követően fiktíven született határozatait, amelyekkel az elutasította a felperesek által a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján benyújtott jogorvoslati kérelmet; és
a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek hét jogalapra hivatkoznak.
Első, az európai intézmények nyelvhasználati szabályaira irányadó jogszabályi rendelkezések megsértésére alapított jogalap. Az írásbeli és szóbeli vizsgának anyanyelvüktől eltérő nyelven (angolul és franciául) történő lefolytatása akadályozta kompetenciáik helyes értékelését, mert vizsgáik eredménye nyelvismeretük szintjétől is függött. Ezzel a személyzeti szabályzat 27. cikkét is megsértették.
Második, a pályázók közötti egyenlő bánásmód elvének megsértésére, a pályázók objektív értékelésének hiányára (Glantenay ítélkezési gyakorlat) és a személyzeti szabályzat III. melléklete 5. cikke első és harmadik bekezdésének és megsértésére alapított jogalap. A felperesek közül néhányan ugyanis megismételték az írásbeli vizsgákat, amelyek nehézségi szintje jelentős csökkenést mutatott. A pályázók közötti, a vizsgák folyamán az assessment centerben végzett összehasonlítást megváltoztatták, mert a felvételi bizottság előzetesen nem vizsgálta meg a Talent Screenerben foglalt nyilatkozatok helytállóságát.
Harmadik, az indokolási kötelezettségnek és az eljárás felei egyenlősége ehhez kapcsolódó elvének (az Alapjogi Charta 47. cikke) a megsértésére alapított jogalap, mert a felpereseknek nem állt módjukban megismerni a versenyvizsgáról való kizárásuk teljes indokolását a kereset benyújtását megelőzően. Ez a fegyveregyenlőség elvének a megsértését is maga után vonta.
Negyedik, a személyzeti szabályzat III. melléklete 5. cikke ötödik és hatodik bekezdésének megsértésére alapított jogalap, amennyiben a felvételi bizottság által összeállított tartaléklista nem tartalmazott legalább kétszer annyi nevet, mint a betöltendő beosztások száma.
Ötödik, a versenyvizsga-felhívásnak, a személyzeti szabályzat III. melléklete 5. cikke első bekezdésének megsértésére és ebből következő nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalap, mivel az AD7-es versenyvizsgán értékelték a pályázók vezetői képességeit, jóllehet ez a szempont csak az AD9-es versenyvizsgának van fenntartva.
Hatodik, a Di Prospero kontra Bizottság ítélkezési gyakorlatban foglalt elvek megsértésére, valamint a személyzeti szabályzat 27. cikkének és az egyenlőség elvénének a megsértésére alapított jogalap, amennyiben a versenyfelhívás nem tette lehetővé az AD7 és AD9 versenyvizsgán egyaránt való részvételt, és néhány olyan pályázót, akik az AD9-re jelentkeztek, hivatalból az AD7-es listára helyeztek át.
Hetedik, a pályázók közötti egyenlőség elvének megsértésére és az értékelések objektivitásának hiányára alapított jogalap, a felvételi bizottság állandóságának hiánya, a felvételi bizottság összetételében történt gyakori változások és az elnök részéről történő „shadowing” hiánya miatt.
____________