A TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE (fellebbezési tanács)

2011. december 7.

T‑274/11. P. sz. ügy

VE

kontra

Európai Bizottság

„Fellebbezés – Közszolgálat – Szerződéses alkalmazottak – Külföldi munkavégzési támogatás – A személyzeti szabályzat VII. mellékletének 4. cikke szerinti feltételek – A szokásos lakóhely fogalma – A tények elferdítése – Részben nyilvánvalóan elfogadhatatlan és részben nyilvánvalóan megalapozatlan fellebbezés”

Tárgy:      Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (második tanács) F‑28/10. sz., VE kontra Bizottság ügyben 2011. március 15‑én hozott ítélete ellen benyújtott, és ezen ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.

Határozat:      A Törvényszék a fellebbezést elutasítja. VE maga viseli saját költségeit, valamint a Bizottság részéről a jelen eljárásban felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Fellebbezés – Jogalapok – A tények téves értékelése – Elfogadhatatlanság – A bizonyítékok értékelésének a Törvényszék általi felülvizsgálata – Kizártság, kivéve az elferdítés esetét

(EUMSZ 256. cikk; a Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk, (1) bekezdés)

2.      Fellebbezés – Jogalapok – Az indokolás elégtelensége – A Közszolgálati Törvényszék hallgatólagos indokolása – Megengedhetőség – Feltételek

(EUMSZ 256. cikk; a Bíróság alapokmánya, 36. cikk, és I. melléklet, 7. cikk, (1) bekezdés)

1        Kizárólag az első fokon ítélkező bíróság rendelkezik hatáskörrel egyrészt a tények megállapítására – kivéve, ha megállapításainak tárgyi pontatlansága az ügy hozzá benyújtott irataiból kitűnik –, másrészt e tények értékelésére. A tények első fokon ítélkező bíróság általi értékelése tehát – az elé terjesztett bizonyítékok elferdítését kivéve – nem minősül jogkérdésnek, amelyet mint ilyet a Törvényszéknek felül kellene vizsgálnia. Az ilyen elferdítésnek nyilvánvalóan ki kell tűnnie az ügy irataiból, anélkül hogy szükséges lenne a tényállás és a bizonyítékok újbóli értékelése.

(lásd a 18. pontot)

Hivatkozás:

a Törvényszék T‑222/07. P. sz., Kerstens kontra Bizottság ügyben 2008. szeptember 8‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2008., I‑B‑1‑37. o. és II‑B‑1‑267. o) 60–62. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

2        A Közszolgálati Törvényszéknek a Bíróság alapokmánya 36. cikkében és az említett alapokmány I. melléklete 7. cikkének (1) bekezdésében előírt, az ítéletek indokolására vonatkozó kötelezettsége nem kötelezi a Közszolgálati Törvényszéket, hogy olyan magyarázatot adjon, amely kimerítően és egyenként követi a felek által előadott összes érvelést. Az indokolás tehát lehet közvetett is, amennyiben lehetővé teszi az érdekelt felek számára, hogy megismerjék a szóban forgó intézkedések meghozatalának okait, és lehetővé teszik a Törvényszék számára, hogy elegendő bizonyítékkal rendelkezzék ahhoz, hogy gyakorolni tudja bírósági felülvizsgálatát.

(lásd a 34. pontot)

Hivatkozás:

a Törvényszék T‑485/08. P. sz., Lafili kontra Bizottság ügyben 2010. július 2‑án hozott ítéletének 72. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.